Napunk

A Fidesz kénytelen volt visszavonni, a szlovák parlament bevezetné. A vasárnapi boltzár magyarországi tanulságai

Fotó – Tomáš Hrivňák
Fotó – Tomáš Hrivňák

A Fidesz egyik leglátványosabb tévedése volt az elmúlt 12 évben a vasárnapi boltzár ügye. Sok minden adott hozzá, hogy hasonlóan alakuljon a történet Szlovákiában is.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A határ menti szlovákiai üzletekben egy csapásra megszaporodtak a magyar rendszámú autók a 2015. március 15. utáni vasárnapokon. Ezen a napon lépett hatályba a vasárnapi boltzár Magyarországon, amely végül nem volt hosszú életű. Alig több mint egy évvel a bevezetése után a kormány hirtelen visszavonta, megelőzendő a nagyobb politikai veszteséget.

Az fenyegetett ugyanis, hogy az ellenzék meglovagolhatja a témát, érzékeny politikai károkat okozva a Fidesznek. Az MSZP a lakossági elégedetlenséget kihasználva mindent megtett egy népszavazás kiírásáért, és ha sikerrel járnak, az megrendíthette volna a Fidesz pozícióit. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Orbánék végül gyorsan visszakoztak.

A vasárnapi boltzár magyarországi története nagyban hasonlít a jelenlegi szlovákiai helyzetre: hatását nem elemezték ki elég részletesen, és főleg politikai-ideológiai célok mentén döntöttek róla. Cikkünkben annak jártunk utána, milyen tanulságokkal szolgálhat a magyarországi történet a jelenlegi szlovákiai helyzetben, és megmutatjuk, miben hasonlít és miben tér el a szlovákiai helyzet a magyarországitól.

Fideszes pálfordulás

A vasárnapi boltzár gondolata a Fidesz szatellitpártjától, a KDNP-től származott, amely már jóval a 2010-es kormányváltás előtt szorgalmazta ezt a témát. Már az első Orbán-kormány idején, 2000-ben megalakult egy Szabad Vasárnapért nevű szövetség, amelyhez a KDNP is csatlakozott. 2007-ben pedig a Fidesz is csatlakozott a Szabad Vasárnap Charta nevű egyezményhez.

A Fidesz viszont 2010 után évekig ódzkodott attól, hogy konkrét lépéseket is tegyen az ügyben. Többek között azért is, mert sejtették, hogy az intézkedés népszerűtlen lenne: egy később előkerült 2011-es felmérés szerint a lakosság 54 százaléka ellenezte a boltzárat.

Népszabadság szerint egy olyan tanulmány is készült, mely szerint 50 milliárd forintos költséget is hozhat az állami költségvetésnek egy ilyen lépés, ez a tanulmány viszont nem került nyilvánosságra.

Orbán Viktor 2011-ben még úgy nyilatkozott, „amíg heti ötnapi munkából nem lehet megélni Magyarországon, addig nincs arra lehetőség, hogy a boltok vasárnap zárva tartsanak”.

Varga Mihály pénzügyminiszter még 2014 novemberében is azt mondta, nem támogatja a kezdeményezést, pár nappal később viszont a kormány álláspontja megváltozott. Decemberben pedig a fideszes többség meg is szavazta a törvényt.

A multikat kiszorítjuk, ugye?

A Fidesz döntése mögött nem csak vallási-ideológiai elvek húzódtak meg – ezek inkább a KDNP eszköztárát gazdagították. Torontáli Zoltán, a G7.hu gazdasági portál újságírója a Napunknak arról beszélt, Orbánéknak ez a döntése annak a politikának a következő stádiuma volt, amelyben a külföldi nagyvállalatokkal szemben igyekeztek fellépni az élelmiszerpiacon.

A dél-komáromi Tesco parkolója. Fotó – Napunk/Kacsinecz Krisztián

Orbánék már 2010-ben meghirdették, melyik szektorokban szeretnék elérni, hogy meghaladja az 50 százalékot a magyar tőke aránya. Az élelmiszeripari kiskereskedelem is ide tartozott, ám itt nem boldogultak olyan sikeresen, mint például a média, a bankok vagy az energetika területén.

Máig előkerül időről időre, hogy a Fidesz megpróbálja leuralni az élelmiszerláncokat, de azt már Orbán Viktor is belátta, hogy itt nehéz a dolguk. „Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük” – mondta 2016-ban Lengyelországban.

A vasárnapi boltzár is egy erre irányuló próbálkozás volt, amely helyzetbe hozta volna a magyar tulajdonú láncokat. A nagy külföldi élelmiszerláncok, mint a Tesco, az Aldi vagy a Penny mellett van három magyar lánc, a CBA, a Reál és a Coop, amelyek nagyrészt franchise rendszerben működnek. A boltzárról szóló törvényt úgy állították be, hogy a 400 négyzetméter alapterületű üzletekre vonatkozott, ami gyakorlatilag csak a multikat érintette. Így elérték azt is, hogy a szabályozás uniókonform maradt, magyarázza Torontáli Zoltán.

A magyar láncok támogatták is az ötletet, csak egyvalamivel nem számoltak: az emberek jobban szerettek a multiknál vásárolni.

Senkinek nem felelt meg

A változtatás hirtelen jött, és felborította a vásárlói szokásokat, aminek az volt az eredménye, hogy senkinek nem tetszett az új helyzet.

Nem tetszett a vásárlóknak, akik szerettek vasárnap shoppingolni – sokak számára a plázázás kikapcsolódási forma, még ha alig vesznek is közben valamit. Mivel ezt vasárnap nem csinálhatták, úgy szervezték az életüket, hogy szombaton mehessenek, így szombaton óriási zsúfoltság alakult ki a bevásárló-központokban.

A bolti alkalmazottak sem szerették, mert a vasárnapi munkáért több pénzt kaptak, nem az alapbért, hanem megemelt bért.

A nagy láncok egy évvel a vasárnapi zárvatartás bevezetése után arról számoltak be, nem esett vissza a forgalmuk – a vásárlók más napokon járnak, de nagyjából ugyanannyit költenek. Így végső soron a multikat nem sikerült megszorongatni.

Nem jött be a változtatás tehát azoknak a boltoknak sem, amelyeket helyzetbe hozhatott volna. Bebizonyosodott, hogy

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Fidesz

Gazdaság

Lengyelország

Magyarország

OĽaNO

Szlovákia

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak