Egyetemisták meséltek arról, hogyan vizsgáztak a ChatGPT segítségével

Az egyetemisták előszeretettel használják a mesterséges intelligenciát dolgozatok írásakor. A csalás az egyetemeken már korábban is elég gyakori volt, különösen a Covid alatt. A mesterséges intelligencia megjelenésével azonban ez sokkal egyszerűbbé vált, és az utóbbi hónapokban a diákok egyre többet használják.

A legnagyobb szlovákiai és csehországi egyetemekkel beszéltünk a ChatGPT használatáról. Többen közülük azt állítják, hogy nem tapasztaltak chatbottal való visszaélést, de tisztában vannak annak létezésével. A diákoktól ennek ellenkezőjét hallottuk.

Amikor például Diana, egy informatikus hallgató nem tudott a Python programozási nyelvben megoldani egy feladatot, az említett szoftver segítségével dolgozta ki az összes kódot. „Kicsit átdolgoztam, hogy ne tűnjön másoltnak, és leadtam” – mondja. Maximális pontszámot kapott rá.

Ez az új technológia jelentős változást hoz az oktatásban. Az oktatási rendszer azonban nem a mesterséges intelligencia miatt fog kudarcot vallani, hanem azért, mert nem képes alkalmazkodni hozzá – véli Jiří Barnat, a brünni Masaryk Egyetem Informatikai Karának dékánhelyettese és a mesterséges intelligencia szakértője.

„Kötelező érettségizni irodalomtörténetből, ami az interneten kikereshető tényekből áll, de a logikus gondolkodásból nem kötelező. A tények bemagolása egy bizonyos készség, de kevésbé fájdalmas, mint azok feldolgozását megtanulni. Amíg a társadalom ezt nem érti meg, addig a mesterséges intelligenciával elkövetett csalások lehetőségei bővülni fognak” – magyarázza Jiří Barnat.

Ebben a szövegben különböző szakokról és iskolákból érkező diákok történeteit meséljük el, a neveket a kérésükre megváltoztattuk.

Csalás vagy kihasználatlan lehetőség?

Arra a kérdésre, hogy a rendelkezésre álló technológia használata csalás-e, Barnat nemmel válaszol, és ezt azzal illusztrálja, hogy még egy egyszerű példa kiszámításakor is a számológéphez nyúlunk. Szerinte éppen ehhez, vagy a kombájn mezőgazdasági használatához hasonlítható a mesterséges intelligencia oktatásban való alkalmazása.

A gyerekeknek az összeadást az alapkészségek egyikeként tanítják, de a felsőbb évfolyamokban már számológépet használnak. Ilyen alapon feltehetnénk azt a kérdést is, hogy miért nem használ még mindig kaszát a gazda, amikor kombájnja is van? Egyértelműen hátrányos helyzetben lenne. Barnat szerint alkalmazkodnunk kell, és meg kell találnunk az emberi hozzájárulás valódi értékét a végső munkában. Ez a kreativitásban, a gondolkodásban vagy az innovációban rejlik.

Denisnek, egy informatika szakos hallgatónak nem tudott a ChatGPT segíteni egy programozási feladatában. „Próbáltam különböző módon interakcióba lépni a chatbottal, hogy megkapjam az eredményt. Azáltal, hogy a mesterséges intelligencia folyamatosan tájékoztatott a megoldáshoz vezető menetről, elég jól megértettem a tananyagot ahhoz, hogy végül magam oldjam meg a feladatot” – ismeri be.

A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem ezzel szemben azt tervezi, hogy aktívan fogja ösztönözni a hallgatókat a chatbotok használatára. Abból indulnak ki, hogy ha nem megfelelő adatokat használunk a kutatásban, akkor nem a megfelelő eredményt kapjuk.

„Ez a mesterséges intelligenciával való munka során is igaz. Ahhoz, hogy a hallgatók értelmes választ kapjanak a chatbottól, alapvető ismeretekre lesz szükségük ahhoz, hogy értelmesen tudjanak vele kommunikálni. Ezért jó segédeszközként szolgálhat a tanítás során” – teszi hozzá Richard Kališ, a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságpolitikai Tanszékének adjunktusa.

A szakdolgozatok nem tűnnek el

Több egyetem úgy véli, hogy idővel változtatni kell a vizsgáztatás formáján, de a szakdolgozatok eltörlését nem fontolgatják. „A tanároknak