Napunk newsfilter: Rendetlenség van Magyarországon, és a gazdasági eredmények is romlanak
1. Hűtlenül kezelt magyar állami adatok, pénzek. 2. Magyarországon megjelent a megélhetési válság, Szlovákia a kiskereskedelem európai élmezőnyében. 3. Kaliňák szerint a világ.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
A híreket válogatta és kommentálta Beke Zsolt
1. Hűtlenül kezelt magyar állami adatok, pénzek
Fura dolgok tapasztalhatók a magyarországi állami vállalatok és kuratóriumok működésénél. Mintha elszabadult volna a nyáj, titkos adatok kerülnek nyilvánosságra, mások pedig nem a feladatukat látják el, hanem inkább a magas fizetésre figyelnek. Miközben a szóban forgó adatok is nehéz időket jósolnak.
Az Európai Tanács decemberben állított le EU-s oktatási programokat magyarországi alapítványi egyetemek számára azok átláthatatlansága és a kuratóriumi tagok összeférhetetlensége miatt. Orbánék a magyar diákok elleni támadásként kommunikálják a dolgot, miközben felelősségüket nem ismerték el a kialakult helyzet miatt.
A 24.hu által most közölt számok azonban megint csak az utóbbit támasztják alá. Ezek szerint évi tízmilliárd forintot (cca. 25,5 millió eurót) költ az állam a vagyonkezelő alapítványok működtetésére, amiből kétmilliárdot a kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagok honoráriuma tesz ki. Számításaik szerint a kurátorok havi egy–másfél millió forintot (cca. 3800–2550 eurót) visznek haza.
A portál arra is felhívja a figyelmet, hogy az alapítványi célok között szerepel a hátrányos szociális helyzetű vagy épp a kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása. Ezzel nem nagyon foglalkoztak. Pár helyen írtak csak ki ösztöndíjprogramot, és végül a kurátorok tiszteletdíjára szánt összegnek a töredékét költötték erre.
A Miskolci Egyetem (Varga Judit) esetében 35 millió forint (cca. 90 ezer euró) ment az ösztöndíjakra, 65 millió forint (cca. 167 ezer euró) az alapítvány vezetőinek. Az Állatorvostudományi Egyetem esetében 21,75 millió forint (cca. 58 ezer euró) ment 15 ösztöndíjasnak, 108 millió forint (cca. 277 ezer euró) a vezetőknek. A Pannon Egyetemnél pedig (Navracsics Tibor) 9,4 millió forint (cca. 24 ezer euró) ösztöndíjakra, 81 millió forint (cca 207 ezer euró) pedig vezetői fizetésre ment el.
Kiskereskedelmi adatokat érintő információk szivárogtak ki a Központi Statisztikai Hivataltól, írta meg még pénteken a Portfólió. Egy magáncég is hozzájutott, ami sok szempontból kifogásolható. A cikk kiemeli, hogy az egyidejű tájékoztatás a statisztikai hivatalok egyik fontos alapelve, a hitelességük egyik alapköve.
A kiszivárgó adatokon ugyanis meglehetősen sokat lehet keresni, amennyiben azok piaci árfolyamokat mozgatnak. „Egy gazdasági elemző intézet is tud profitálni az információs előnyből, például úgy, hogy előbb tudja a számok mögötti folyamatokat értelmezni, és szakértői kommentárjai előbb jelenhetnek meg” – olvasható.
Ma pedig megjelentek a KSH adatai, melyek megegyeznek a pénteken a magáncég által közöltekkel.
Hasonló állapot kezd kialakulni, mint a nyolcvanas években, a totalitárius rendszer bukásakor, amikor is mindenki oda állt, ahol valamit ki tudott magának préselni a közösből.
2. Magyarországon megjelent a megélhetési válság, Szlovákia a kiskereskedelem európai élmezőnyében
Ma tették közzé a kiskereskedelemre vonatkozó adatokat Szlovákia és Magyarország statisztikai hivatalai, utóbbi immár hivatalosan is. A magyar adatok meglehetősen rosszak, főleg a szlovák adatokkal összevetve, és a nap folyamán a forint árfolyama is bezuhant.
Bár nem ugyanarról a pénznemről van szó a két ország esetében, így az infláció emiatt is különbözik, mégis arra mutat rá ez a különbség, hogy az egyik ország gazdasága jobb állapotban van, és sikeresebben kezeli a válságot.
Ha európai kontextusban nézzük, akkor a magyar adatok az átlag alatt vannak, a szlovákok azonban nagyon jónak mondhatók. Az EU-ban éves összevetésben 2,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom decemberben.
Szlovákiában 2,7 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest, ami azt is jelenti, hogy újra növekedésnek indult. A kiskereskedők eladásai éves összehasonlításban legutóbb júliusban mutattak növekedést. A tavalyi év egészét tekintve azonban így is 4,3 százalékos növekedést mértek.
Decemberben a kiskereskedelem legtöbb területe növekedett. A hipermarketek és a szupermarketek jobban teljesítettek (+1 százalék). A szaküzletek (+17,4 százalék), az élelmiszerüzletek (+13,5 százalék) és az elektronikai szaküzletek (+40,9 százalék) szintén növekedtek.
Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint figyelembe kell venni, hogy ezeken a számokon még mindig érződik a Covid hatása. 2021-ben ugyanis még sok üzlet be volt zárva, ezért tudtak most jelentős növekedésről beszámolni, de hozzáteszi, hogy ezeket is figyelembe véve nagyon szép számokat hozott a szlovák kiskereskedelem.
Magyarországon 3,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest. Ennek oka a szakértők szerint egyrészt a magas infláció, ami a bérek vásárlóerejének csökkenését vonja maga után, másrészt pedig az, hogy a üzemanyag-ársapka kivezetése után nagyot csökkent az üzemanyag-forgalom növekedése.
De ami a legaggasztóbb lehet, az az
