Kirekesztő a magyar családtámogatási rendszer, Orbánék mégis sikerként beszélnek róla. Szlovákia számára is vonzó
Szlovákiában több párt is követendő példaként tekint a magyarországi családpolitikára. Vannak köztük szlovák pártok, de a Szövetség is tanulmányozza, és az MKP-platform úgy gondolja, hogy át kellene ültetni a magyar családtámogatási rendszert szlovák környezetbe. De vajon tényleg ennyire jó a magyar családtámogatás, hogy kritika nélkül hivatkoznak rá?
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Az OĽaNO már a 2020-as parlamenti választások előtt kiadott anyagaiban is pozitívan beszélt a magyar modellről, de Igor Matovič családsegítő csomagja is részben erre épül. A szélsőjobb ĽSNS-t is magával ragadta a növekvő születésszámot generáló magyar elképzelés.
A Szövetség már a megalakulásakor hangsúlyozta, hogy példaként tekintenek a magyar családtámogatási rendszerre, az MKP-platform január 28-án tartott gyűlésén is felmerült ez a kérdés, elhangzott, hogy a családpolitika magyarországi mintájú fejlesztésén fognak dolgozni.
A magyar családtámogatási rendszernek sok pozitív oldala van, amit a kormánypropaganda ki is használ. Ugyanakkor egy olyan modellről van szó, amely elsősorban a kedvezőtlen demográfiai helyzet megváltoztatására törekszik, nem egy szélesebb körű koncepcióban gondolkodik.
De a legfőbb gond vele az, hogy csak a társadalom felső rétegének nyújt sokat, mondta a Napunknak Szikra Dorottya szociológus, a budapesti Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa. „Mindamellett ez az Orbán-kormány egyik brandje, melyet sikeresen épít a kormányzati retorika, és nemcsak belföldön, hanem külföldön is használják” – teszi hozzá.
A cikkből megtudhatja
- mit vett át Szlovákia a magyar családtámogatási rendszerből,
- mi az, ami működik a magyar szociálpolitikában, és mi az, ami nem,
- kirekesztő-e a magyar rendszer a romákkal, az LMBT+-emberekkel, az egyszülős családokkal szemben,
- miért ragaszkodik a magyar modellhez az MKP-platform,
- és miért fogadja több kétséggel a Szövetség szakpolitikusa.
Matovič és Orbán családjai
A magyar családtámogatási rendszer egyes részei már átkerültek a szlovákiai törvényekbe. Egyrészt Igor Matovič családsegítő csomagjának köszönhetően, de például a korábbi kormány idején is, amikor a Híd javaslatára több elem is a szlovák törvényekbe került belőle.
„Az előző kormány idején is sokat foglalkoztunk ezzel, és sok mindent át is vettünk” – mondta a Napunknak Sárközy Irén, a Szövetség szakpolitikusa. „Abban az időben a CSOK-rendszer (családi otthonteremtési kedvezmény – a szerk. megj.) jobban kezelte a lakhatást, nagyobb támogatást nyújtott, mint a szlovákiai. A Híd által benyújtott törvénynek köszönhetően például a fiatal házasok olyan kölcsönhöz juthatnak, mely 50 ezer euróig biztosít kedvezményes kamatot 30 évre ingatlanvásárlás vagy -felújítás esetén, amely összeg minden született gyerek után kétezer euróval csökken” – tette hozzá.
Hogy milyen régi és szoros ez a kapcsolat a(z ügyvezető) kormánypárt és a Fidesz családpolitikája közt, arra OĽaNO-s dokumentumok mutatnak rá, melyek kiemelten figyeltek a magyar családpolitikára már az előző kormányciklus derekán. 2021-ben pedig arról beszélt az OĽaNO elnöke, hogy a magyar és a lengyel minta alapján kellene inspirálódni.
És hogy milyen mély, arra pedig az utal, hogy egy állami intézet, a Munka és Családkutató Intézet honlapjára felkerül tavaly a korábbi családügyi miniszter, ma már államfő Novák Katalin által jegyzett, finoman brüsszelező propagandaanyag a magyar családtámogatási rendszer és ideológia összefoglalásával.
A magyarországi rendszer egyik fő sajátossága, hogy nem a rendszeres havi juttatásokra épít, amelyek minden család számára hozzáférhetők, hanem az adóhoz köti, amivel a jó munkával rendelkező szülőknek segít. „Az elosztás felfelé torzít, a szociálpolitikának azt a funkcióját, hogy a legelesettebbeket védje, nem tölti be” – jellemzi a magyar családtámogatást Szikra Dorottya, mely szerinte leginkább felfelé és középre osztja újra a pénzt.
Igor Matovič valódi költségvetési fedezet nélküli családsegítő programja is ezt a mintát veszi át. A gyerekek utáni támogatás nagy részét az adóbónuszhoz köti, és a maximálisan elérhető 200 euró/gyerek összegből csak 30 százalék, vagyis 60 euró az, amelyet alanyi jogon kapnak a szülők. Így ezt a rendszert is az jellemzi, hogy a legszegényebb réteget nem támogatja megfelelően.
Másik oldalon pedig a családok támogatását az önkormányzatokra terheli. A szlovák adórendszerben a személyi jövedelemadó 70 százaléka az önkormányzatoké, 30 százalék pedig a megyéé. Így az adóbónusz növelése ezek bevételkiesését eredményezi. Az önkormányzatok ezért erre a csökkenésre az iskolával kapcsolatos, szülőket terhelő költségek megemelésével kénytelen reagálni, visszavéve ezzel a gyerek utáni támogatás egy részét.
Propaganda belföldre és külföldre
Ahogy Szikra Dorottya mondta, a családtámogatási rendszer a magyar kormány jól menő brandje. Ezt bizonyítja a szlovák állami hivatal honlapján található Novák-szöveg is, melyben egyebek mellett erről is olvashatunk: a magyar politikus azt írja, hogy ez a családpolitika ma már a világ számos országában szolgál mintául.
A rövid szöveg egyik fontos állítása, hogy az európai népességi problémát nem bevándorlókkal, hanem a gyerekvállalás ösztönzésével kell megoldani – amely elképzelésről a szakemberek véleménye megoszlik, főleg olyan országgal kapcsolatban, melynek a polgárai maguk is sokan vándorolnak ki. Abban konszenzus látszik, hogy önmagában a születésnövekedés nem fogja megakadályozni a népességfogyást.
A Novák-szöveg azon megállapítását, mely szerint „nem helyes azt gondolni, hogy a gyerekvállalás összefüggésben áll a szegénység kockázatával”, a magyarországi adatok is cáfolják. Erre később még visszatérünk.
Mindezek ellenére a magyar családtámogatás eredményeként nő a gyerekek száma (a különösen kedvezőtlen adatok után elérték az EU átlagát), a házasságoké is, a válásoké pedig csökken, s ezek hangsúlyos helyet kapnak az anyagban.
Mi működik jól a magyar családtámogatási rendszerben?
Szikra Dorottya úgy gondolja, a családpolitika már korábban létezett intézményei alapvetően jól működnek: nem bonyolult az igénybevételük, szinte automatikusan megkapja az anya a gyerek születése után a juttatásokat.
„Akinek bejelentett munkaviszonya van, annak az ellátásai komolyan növekedtek: erre szolgál a CSED és a GYED (csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj – a szerk. megj.), amely most már a fizetés 100, illetve 70 százalékát jelenti, miközben az anya munkát is vállalhat mellette. Óriási szabadsága van azoknak az anyáknak, akik munkaviszonyban vannak. Ha emellett városban él, még bölcsődébe is beadhatja a gyerekét” – mondja a szociológus.
Szikra szerint a gondoskodó munkát, tehát a rászoruló családtag otthoni ápolását jobban megbecsüli a Fidesz, mint bármely előző kormány, hiszen nagy mértékben emelte a gondozási díjat a fogyatékkal élőket gondozók esetében. De ez a korábbi kormányokról állít ki igen rossz bizonyítványt.
A gondoskodó munkát tekintve azonban még így is jobb a szlovák rendszer, mint a magyar, mondja Sárközy Irén, ezt tehát nem lenne érdemes átvenni. „Amit még javítani kellene rajta, az elsősorban a nyugdíjasotthonok számának növelése, mert egyre tovább élünk, így egyre nagyobb igény van az ilyen létesítményekre” – teszi hozzá a Szövetség szakpolitikusa.
Támogatás a felsőbb rétegeknek
Novák említett bulletinje szerint az OECD országok átlagának kétszeresét költi a magyar kormány családtámogatásra. Szikra viszont arról beszél, hogy az Eurostat adatai szerint a trendeket tekintve egyre kevesebbet költenek erre a célra, főleg Lengyelországgal, de az EU-átlaggal is összehasonlítva.
Ennek az ellentmondásnak az az oka, hogy a magyar családtámogatás nem olyan eszközöket választ, amik hagyományos kiadásoknak mondhatók, és amit az Eurostat is mér, hanem az adórendszeren keresztül támogat. „Főleg a három- és többgyerekes családokat, és közülük is leginkább azokat, akik az átlagbér felett keresnek – mondja Szikra Dorottya a Napunknak. – Ugyanakkor a családi pótlék összegét nem emelte az utóbbi 12 évben – és ez az elhanyagolás is egy fontos döntés.”
A családi pótlék az az elosztási eszköz, amely az összes családhoz eljut – ennek a reálértéke fokozatosan zsugorodott. „Így a készpénzes ellátás súlya csökkent az egész családpolitikai rendszerben – ez mutatkozik meg a statisztikákban, és a rosszabb helyzetű magyar családok pénztárcájában is. Amit a leginkább előtérbe tolnak, az a CSOK és hasonló ellátások, amiket csak a magyar családok egy szelektált csoportja kap meg. Ráadásul ez egyszer jár, nem havi rendszerességgel. Ilyen a Babaváró is. Kiegyensúlyozott, biztos keresettel rendelkező családokat támogatnak” – monda a szociológus.
Szikra arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyszeri támogatási eszközök jelentős összeget tesznek ki, és annyira nagy ezeknek az aránya, hogy az összértékük közelít már a családi pótlékra kifizetett összeghez, ami szerinte aggasztó, mert nagyon kevés család kap sok pénzt, és ezek nem a rászorulók.
„Akinek nincs jó keresete, munkaviszonya a szülést megelőzően, neki marad a GYES (gyermekgondozást segítő ellátás – a szerk. megj.), az univerzális ellátás, amit 2008 óta szintén nem emeltek, még mindig 28 000 forint (cca 72 euró) havonta, s e mellé más segély nemigen jár. Emiatt van aztán az, hogy egyre több gyereket vesznek el a családjától a gyerekvédelmi törvény alapján a szegénység miatt. Ahol nincs munka, alacsony az iskolázottság, esetleg szegregáció van, nem jól működő infrastruktúrával, ott durva mélyszegénység uralkodik” – mondja Szikra.
És hogy miért fordul el a magyar kormány a szegényektől? A szociológus szerint Orbán számára nagyon fontos ideológiai szempont, az egész rendszer inherens része, a munkaalapú társadalom. Ezt az elképzelést alkalmazzák a jóléti rendszer összes területén. „Ez a hit lehet az oka, mert nem kerülne sok pénzbe, hogy ne így legyen. Például a Covid alatt is lehetett volna segítséget nyújtani azoknak az embereknek, akik elvesztették a munkájukat, vagy megrendült az anyagi helyzetük, ahogy a többi EU-s ország tette. Magyarországon semmilyen külön készpénzes ellátást nem kaptak a Covid alatt a családok” – teszi hozzá Szikra.
Bántalmazó kapcsolatok, egyszülős családok, nők
A közvélekedéssel ellentétben Szikra úgy véli, az Orbán-kormány támogatja a női munkavállalást. „Vagyis a munkaalapú társadalom a nőkre is kiterjed, igyekszik efelé tolni az anyákat is – mondja a szociológus. – Másfelől azonban az antidiszkriminációs hatóságot (Egyenlő Bánásmód Hatóság – EBH), meg bármilyen intézményt, ami a nők jogaihoz kapcsolódik, teljesen leépítették, és az Isztambuli Egyezményt sem kívánja ratifikálni a parlament. Ilyen szempontból egyenjogúságról beszélni nem lehet,
