Mit tegyünk, ha láncra vert kutyát látunk, és mi történik az állatokkal a gazdájuk halála után

A ház előtt, ahol három napja már senki sem lakik, kutyaugatást hallani. Két kutya maradt bezárva egy rozzant faketrecbe, ami majd széthullik. A ház tulajdonosát néhány napja szociális otthonba vitték, a kutyák pedig ittmaradtak. Ennivaló és víz nélkül, bezárva, az egyik pedig láncra van kötve.

Ez, az egyik kelet-szlovákiai faluból származó eset tanúsítja, hogy az országunk nem képes törődni az elhagyott állatokkal.

A tulajdonos rokonai nem mutattak érdeklődést a kutyák iránt. A rendőrök nem sokkal a kiérkezésük után bejelentik, hogy az állatok befogása nem tartozik a hatáskörükbe, de a városi rendőröknek talán van befogó hurka. Mivel azonban falun vagyunk, a legközelebbi város rendőrei itt már nem tehetnek semmit.

Lőjük le őket

„Tetszik, hogy érdeklődnek az állatok sorsa iránt, de én egy pragmatikus ember vagyok, ezért azt javaslom, hogy lőjük le a kutyákat” – mondja a polgármester.

A környék összes menhelye tele van, ezért megegyezünk az elhagyott ház szomszédjával, hogy etetni fogja a kutyákat, amíg nem találunk valami más megoldást.

Az elkövetkezendő napokban a háznak új tulajdonosa lesz, aki a polgármesterhez hasonlóan a kutyák állatorvos általi elaltatását támogatja.

Végül számos, különböző menhellyel folytatott sikertelen telefonálás után rábukkanunk Milan úrra, aki hajlandó megtenni az ide vezető több mint tíz kilométeres utat; szabadidejében ugyanis állatokat fog be. „Az autót tavaly vettem, a mai napig 170 ezer kilométert tettem meg vele” – mondja.

A csomagtartóból elővesz két nyakörvet, egy pokrócot és egy befogóhurkot. A kutyákhoz szeretettel, tisztelettel és segítőkészséggel közelít. Arra a kérdésre, hogy miért csinálja ezt, azt válaszolja: „A jó érzésért.”

A befogás egy félórát sem vesz igénybe. A kutyákat beteszi az autóba, és útnak indulnak egy Nagymihály melletti faluba, ahol ideiglenesen egy olyan család gondjaira bízzák őket, akik megfelelő kennellel és futtatóval is rendelkeznek.

Ezek a kutyák egyelőre megmenekültek. Viszont fel kell tennünk a kérdést, hogy az életüknek olyan egyénektől kellene függenie, akik a saját idejük és anyagki helyzetük kárára segítenek az állatoknak?

Nem egyszerű bejutni egy elhunyt személy lakásába

„A rendőrségnek nem tartozik a hatáskörébe az állatok befogása. Ez a feladat a település vagy a Szlovák Köztársaság Állami Állatorvosi Hivatala alá tartozik. A rendőrség az ilyen esetekbe csak akkor avatkozhat bele, ha emberek életének vagy egészségének veszélyeztetése áll fenn” – magyarázza Denisa Bárdyová, a Rendőri Testület Elnökségének szóvivője.

A szöveg elején olvasható esethez hasonlóval foglalkoztak az Állatjogi ombudsmannál is.  „A gazda halálát követve, akinek nem voltak rokonai, az állat magára hagyva és bezárva maradt a területen, bármiféle törődés nélkül.” Kihívták hozzá az állami állatorvosokat, ők pedig a túrócszentmártoni állami karanténállomásra vitték az ebet.

Katarína Schneiderová, az Állatjogi ombudsman nevű szervezet munkatársának elmondása szerint egyáltalán nem ritka, hogy az állatok magukra maradnak. „Az elhunyt személy lakásába való bejutás egyáltalán nem egyszerű. A szlovák törvények ugyanis nem számolnak azzal a helyzettel, hogy a halott után állatok maradhatnak a lakásban, akik segítségre szorulnak.”

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében az olyan lakásba, házba vagy birtokra, ahol segítségre szoruló állat van, csak a hatósági ellenőr léphet be. A rendőrségnek jelenleg nincs ilyen joghatósága.

Az Állatjogi ombudsman jogászai ezért a belügyminisztériumhoz fordultak, hogy engedélyezzék a községi rendőrség lakásba, házba vagy birtokra való belépését abban az akut esetben, ha ott egy állat veszélynek van kitéve.

„Azokban az esetekben, amikor az állatok életét vagy egészségét veszély fenyegeti, kulcsfontosságú az idő és a gyorsaság. Ezért fontos, hogy abban az esetben, ha a hatósági ellenőr nem tud időben a helyszínre érni, lehetősége legyen erre a községi vagy városi rendőröknek. A kompetens személyeknek joguk kell, hogy legyen belépni a lakásba, ha az ügy halaszthatatlan, még a tulajdonos beleegyezése nélkül is. Ezt a változást szeretnénk bevezetni” – áll az Állatjogi ombudsman kezdeményezésében.

A szervezet ilyen esetekben azt ajánlja, hogy forduljunk a hatósági állatorvosok felé, a weboldalukon keresztül. Nikola Ďurčíková, a szervezet jogásza azt tanácsolja, hogy a bejelentéshez csatoljunk képeket is, amik tanúskodnak arról, hogy az állatot magára hagyták, és az adott területen senki sem törődik vele.

Ha láncon vagy nem megfelelő ketrecben tartott kutyát látunk

Az állami rendőrség például nem ellenőrzi és nem bünteti a láncon tartást sem, annak ellenére, hogy azt a parlament tavaly betiltotta. „Tekintve, hogy a rendőrség ezen a területen csak a bűncselekmények ügyében nyomoz, ilyen esetekkel nem foglalkozunk” – magyarázza Bárdyová. A büntetéseket a regionális állategészségügyi és élelmiszerügyi hatóságok állatorvosai szabják ki.

Az állatorvosok pedig mindeközben arra a 2024-ig tartó átmeneti időszakra hivatkoznak, amely során elmondásuk szerint nem kell ellenőrzéseket tartani.

Nikola Ďurčíková jogász elmagyarázza, hogy csak a Regionális Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Hatóságnak áll jogában bejelentést követően állatorvosi ellenőrzést tartani a tenyésztőnél, ellenőrizni az állatok életkörülményeit, azok javítására felszólítani, esetlegesen büntetést kiszabni.

Amennyiben láncra vert kutyát látunk, a jogász abban az esetben is azt tanácsolja, hogy a honlapjukon keresztül forduljunk a hatósági állatorvosokhoz.

Kihágásnak számít az is, ha a kutyakennelek nem felelnek meg az előírt követelményeknek. Ďurčíková kiemeli, hogy a ketrecben tartott kutya számára lehetővé kell tenni az azon kívüli napi szabad mozgást, rendelkeznie kell egy megfelelő kutyaházzal a ketrecen belül, illetve azzal összekapcsolva. A ketrec méreteinek is követniük kell a kutyák nagyságát és számát.

„A csoportosan kennelben nevelt vagy tartott kutyák esetében a kutyáknak egy homogén csoportot kell alkotniuk, főleg a vérmérsékletük, méretük, ellenállóképességük és etetési igényeik szempontjából. A kennelnek ezen kívül megfelelő védelmet kell biztosítania az állat számára az időjárási viszontagságoktól és vízelvezetéssel is kell, hogy rendelkezzen” – teszi hozzá.

Az Állatjogi ombudsman arra figyelmeztet, hogy az állatorvosi ellenőrzések során nincs meghatározva időtartam, amíg a bejelentéseket ki kell vizsgálni. Jozef Bíreš, a hatósági állatorvosok igazgatója azt mondja, hogy nincs elegendő idejük és alkalmazottjuk, és nem úgy néz ki, hogy ez a jövőben megváltozna.

Katarína Schneiderová szerint a hatósági ellenőröknek az állatot el kell vinniük, ha életveszélyben van, vagy ha annak gyanúja áll fenn, hogy a gazdája nem tesz eleget a kötelességeinek. „A tapasztalataink alapján ki merjük jelenteni, hogy az állatok hatósági elkobzására csak ritkán kerül sor, tekintve, hogy tartanak a felelősségvállalástól” – mondja.

Hozzáteszi továbbá, hogy már számos olyan bejelentést kaptak, melyekben arra panaszkodtak, hogy a hatósági állatorvosok nem kobozták el az elhanyagolt állatot, csak utasították a gazdáját, hogy javítson az életkörülményein. „Olyan esetekben is ezt rendelték el, amikor az állat már szemmel láthatóan rossz egészségi állapotban volt, ami már a kínzás kategóriáját súrolta” – folytatja Schneiderová.

2022-ben az állami és regionális állategészségügyi és élelmiszerügyi hatóságokhoz 729 bejelentés érkezett, amelyek a háziállatok rossz tartási körülményeire figyelmeztettek. „Ezek közül 177 indokolt volt, 430 indokolatlan, 120-at nem lehetett értékelni, kettő pedig még mindig vizsgálat alatt van” – magyarázza Jozef Bíreš, a hatósági állatorvosok igazgatója.

Akár 3500 eurós büntetést is kiszabhatnak

A háziállatok befogását például Kassán, Nyitrán, Zólyomban vagy Eperjesen is a városi rendőrök végzik. Az eperjesi városi rendőrség pedig még a szomszédos Kellemes (Ľubotice) községben is befogja a kóbor állatokat, majd a karanténállomásra küldi őket.