Napunk newsfilter: Budaj ügynökbotrányán az a Fico nyerészkedne, aki észre sem vette 1989-et
1. Budaj, a Házmester. 2. Az MKP-platform véletlenül ugyanazt mondja, amit a Fidesz. 3. Még be sem iktatták az új cseh elnököt, de már bemutatkozott, mindenhol idézik.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
A híreket válogatta és kommentálta Sánta Szilárd
1. Budaj, a Házmester
Ján Budajt ismét utolérte a múltja. Mert a múlt nem enged, időnként bekopog, benyújtja a számlát, ilyen a természete. Naiv, aki elhiszi, hogy menekülhet előle. A legtöbben abban reménykednek, hogy soha nem derül fény a múlt sötét foltjaira, mások abban bíznak, hogy legalább életük végéig megúszhatják. Budajnak nem sikerült.
Azt lehetett tudni a ’90-es évektől, hogy Budaj együttműködött a kommunista Állambiztonsági Hivatallal, az ŠtB-vel, a ’70-es évek végén jelentett a barátairól. Elképzelhető, hogy kalandként fogta fel, és ki akarta játszani, fel akarta használni az állambiztonsági szervet az együttműködési nyilatkozat aláírásával, és azért tette, hogy útlevelet kapjon. Rosszul mérte fel a helyzetet.
A Házmester: kilenc jelentés. Új fejlemény azonban, hogy nyilvánosságra került csehországi archívumokból Budaj aktája, benne egy kézzel írt nyilatkozat – aláírással –, melyben az olvasható, hogy Budaj vállalja, hogy két barátjáról jelentéseket ír. 1979 és 1981 között kilenc jelentést írt, melyekhez a Házmester fedőnevet használta, amit ő választott.
Nagyon sok embert alázott meg, használt föl, fordított egymás ellen az 1989 előtti szocialista rendszer. Van, akinek sikerült ellenállni a beszervezési kísérletnek, másoknak nem, de már maga a próbálkozás, az alkalmazott módszerek, a zsarolás vagy erőszak nyomot hagyott mindenkiben. Túl könnyű ma ítélkezni, és nem is ez a dolgunk, hanem megérteni a rendszer működési mechanizmusát, az elnyomót és elnyomottat – és tisztelni a bátor ellenállókat.
Az 1990-es parlamenti választáson Ján Budaj nem indulhatott, visszalépett, pedig a rendszerváltás ikonikus alakja volt, a VPN listavezetője. De elhallgatott valamit, ami egy történelmi pillanatban utolérte. És végigkísérte a politikai karrierjét. Ma egy ügyvivő kormány minisztere, és újra utolérte a múlt. 1990 után 2023-ban is magyarázkodnia kell. A politikai karrierje megint véget ért.
Robert Fico, a Smer elnöke, ha vérszagot érez, rögtön támadásba lendül. Felszólította Čaputová államfőt, hogy váltsa le Ján Budajt, az ügyvivő kormány környezetvédelmi miniszterét. A kormánytól a parlament már tavaly decemberben megvonta a bizalmat, ezért a menesztést a köztársasági elnök indítványozhatja.
Egyszerre helyezett nyomást ezzel Fico az államfőre, a megbízott kormányfőre és Budajra, akinek a múltját is átírná a Smer elnöke, mert „(…) ezzel megkérdőjeleződik Budaj bársonyos forradalom idején betöltött szerepe is.”
Budaj hibájából 1990-ben Vladimír Mečiar húzott hasznot, 2023-ban Robert Fico próbálkozik meg ezzel.
2. Az MKP-platform véletlenül ugyanazt mondja, amit a Fidesz
A Szövetség MKP-platformjában úgy érezték, hogy eljött az ideje egy országos kongresszusnak, erre már jó ideje nem volt példa, emlékezetünk szerint a Szövetség megalakulása óta. Azt, hogy milyen nehézkes a helyzet a Szövetségben mutatja, hogy egy platform önállóan tart kongresszust – nem közös gondolkodás folyik, hanem először „házon belül” kijelölik a kereteket, amit megpróbálnak elfogadtatni a többiekkel. Más nyelven ezt úgy mondják, „tárgyalási alap”.
A platform kongresszusára január 28-án került sor Taksonyban, ahol két nóvummal álltak elő Berényiék: a pártot átneveznék Magyar Szövetségre, illetve a platformot Magyar Konzervatív Platformra. Az elsőt meg kell tárgyalni a Szövetség név alatt futó másik két platformmal is, a Magyar Konzervatív Platformot viszont már boldogan használhatják, hiszen nem Ádámot írták át Évára, hanem Ádámot Bélára.
A kongresszust követően egy nyilatkozatot is kiadott a friss konzervatív platform. A hárompilléres nyilatkozat már előrevetíti, hogy mire számíthatunk. Az első rész a kormányt bírálja, a jogos kritika mellett megjelent egy odavetett tagmondat: „az EU irányába szolgalelkűen (…) kormányozták az országot.” Ezt egyebek mellett azért is nehéz értelmezni, mert az Európai Unió mi vagyunk, és mi is hozzájárulunk ahhoz, hogyan működik.
Az első rész általánosabb megfogalmazásaival egyet is lehet érteni: fejlődő régiók, demokratikus és korrupciómentes Szlovákia. Jelentkezzen, aki mást akar. Sokkal problematikusabb viszont a másik két pillér.
A második rész az orosz–ukrán konfliktusról szól. Több részigazságot tartalmaz, de nem áll össze kerek egésszé. Nem ítéli el az orosz agressziót, arról nem tesz említést, hogy az orosz invázió miatt szenved Ukrajna és az ott élő magyarok, csupán azt taglalja, hogy az ukrán kormányzat intézkedései sújtják a kárpátaljai magyarokat.
A konfliktusról annyi mondandója van, hogy a platform „béke mihamarabbi megteremtését támogatja.” Ami szép gondolat, mindenki békét akar. De hogyan lehet békét kötni az agresszorral? Az ukránoknak joguk van megvédeni a hazájukat.
A kampányban az orosz–ukrán konfliktus megítélésében vajon az MKP-platform (a Szövetség) melyik oldalon áll majd, a demokratikus pártokén vagy Fico és a fasiszták oldalán?
A harmadik, legrövidebb részben – Az EU és mi – ez áll: „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament a jogállamiság fogalmának félrevezető felhasználásával politikai nyomást gyakorol azon országokra – Magyarország, Lengyelország –, amelyek nem osztják a brüsszeli bevándorlás-, gender-, LMBTQ+-politikát.”
Tessék elmenni a szlovákiai magyar iskolákba és megnézni, hogy milyen nehézségekkel küzdenek. A nemátalakító műtétek és a „genderlobbi” jelenléte valóban téma/probléma a szlovákiai magyar iskolákban? Vagy a politika próbál gerjeszteni egy hangulatot, amely mögött nem létezik valós társadalmi probléma?
A „szankciók nem működnek” és a „brüsszelezés” a Fidesz politikájának két lényegi eleme. „Ezt nem azért mondjuk így, mert a magyar kormány is így mondja, de hasonlóképpen látjuk a helyzetet” – mondta a Napunknak Berényi József, az MKP-platform elnöke. Ha a másik két platform is beáll a sorba, és ehhez a nevét adja, akkor valóban meg lehet szüntetni a platformokat. Úgy a Szövetség nevét is át lehet írni, de nem Magyar Szövetségre, hanem a Fidesz Szövetségese név pontosabb lesz.
3. Még be sem iktatták az új cseh elnököt, de már bemutatkozott, mindenhol idézik
Szombaton választották meg Csehország új elnökévé Petr Pavelt, de az azóta eltelt pár napban sem tétlenkedett – több, a világsajtót bejárt nyilatkozata is volt. Ezek a világ más-más részein vetettek kisebb-nagyobb hullámokat.
Az orosz szankciók fontosságáról megválasztása után nyilatkozott a cseh közmédiának: „A szankciók aláássák Oroszország azon képességét, hogy több pénzt fektessen be az ukrajnai háborúba. A fejlett technológia blokkolása pedig arra készteti az oroszokat, hogy kevésbé kifinomultakat használjon.”
A BBC-nek adott mai interjúban pedig Pavel arról beszélt, hogy amint véget ér a háború, Ukrajnát fel kell venni a NATO-ba. Azt is megjegyezte, hogy büszke Csehországra, amiért segíti Ukrajnát, és az elsők között küldött fegyvert a megtámadott országnak.
Szerinte az európai vezetőknek világosan el kell magyarázniuk az egyes országokban, miért fontos az ukránok megsegítése. És ha lesz esély a béketárgyalásra, akkor támogatni fogja.
Az egyik legnagyobb nemzetközi figyelmet kiváltott tette az a hétfői telefonbeszélgetés volt, amelyet Caj Jing-ven tajvani elnökkel folytatott. Kína rögtön jelezte, ellenzi azt, hogy azok az országok, amelyekkel diplomáciai kapcsolatban vannak, hivatalosan kapcsolatot ápoljanak tajvani hatóságokkal.
A telefonbeszélgetést követően a kínai külügyi szóvivő azt mondta, hogy Pavel súlyosan beavatkozott Kína belügyeibe, és Csehországnak el kell simítania azokat a kellemetlenségeket, amelyeket ez az incidens okozott.
Távolodó V4-ek. Pavel a visegrádi négyekről a kampányban azt nyilatkozta, hogy olyan nagyok a különbségek Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország között, hogy nehéz közös érdekről beszélni. És ha nem találják meg a közös nevezőt, akkor a V4 kiüresedik.
Andrej Babiš, aki Orbán Viktor szövetségese, a pénteken és szombaton tartott cseh elnökválasztás második fordulójában a szavazatok 41,67 százalékát szerezte meg, míg a korábbi tábornok, Petr Pavel 58,33 százalékkal nyert. Az elnök legitimitását növeli a 70 százalék feletti részvétel. Pavel győzelmével a V4-ben a magyar mozgástér szűkült.
Hírek egy mondatban:
4. Nagy-Britannia és Franciaország nagykövete aggodalmának adott hangot a Smer egyes képviselőinek kijelentései miatt. A két nagykövet Robert Fico pártelnökkel és Juraj Blanár alelnökkel találkozott ma.
5. Boris Kollár, a Sme rodina elnöke elismerte, hogy tárgyalt a Tomáš Taraba körül csoportosuló képviselőkkel, akiket szeretett volna felvenni a párt jelöltlistájára.
6. Házkutatást tart az FBI Joe Biden amerikai elnök delaware-i otthonában. Biden ügyvédje megerősítette, hogy a titkos dokumentumokkal kapcsolatos vizsgálatról van szó.
7. Tajvanra látogat március végén Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke. A házelnök szerdán egyeztetett a látogatás programjáról Joseph Vu tajvani külügyminiszterrel.
8. Megszakították a parlamenti ülést, miután összeesett a teremben az ĽSNS képviselője, Martin Beluský. Az ülést vezető Juraj Blanár (Smer) félbeszakította a tárgyalást és mentőt hívatott Beluskýhoz.
10. A 18 éves Terézia Macalíková holttestét találták meg a Dunában Pozsonynál – állítja a TV JOJ. A diáklány szombaton tűnt el, azóta kereste a rendőrség, utoljára a pozsonyi Öreg hídon látták.
A nap idézete:
Ha segítség nélkül hagyjuk Ukrajnát, akkor valószínűleg elvesztik ezt a háborút. Ha ők veszítenek, akkor mindannyian veszítünk.
Petr Pavel, az előző héten megválasztott cseh elnök a BBC-nek
A nap videója:
A rommá lőtt Bahmut városa.
Olvasásra ajánljuk:
Jól látható, hogy a mesterséges intelligenciák legalább annyira meg fogják változtatni a gazdaságunkat és társadalmunkat, mint ezt az ipari forradalom gépei tették. A technooptimisták szerint ugyan sok munkahely meg fog szűnni, de a mesterséges intelligenciák által uralt jövő új munkahelyeket teremt majd helyettük.
Dudás Tamás a mesterséges intelligenciáról (ujszo.com)
Egy-egy szakmunkáscsoport kiemelkedő bérezésére mindenhol van példa, a tanárok pedig sehol sem kapnak csúcsfizetést, de a fiatal tanároknak a szakmunkás minimálbért alig meghaladó keresete tényleg riasztó.
Élő Anita a magyarországi bérekről (valaszonline.hu)
Még több cikk előfizetőinknek:
A botrány oka eszerint az lehet, hogy a külföldi „baráti” újságíróknál nem működtek azok az automatizmusok, amikhez a miniszterelnök itthon hozzá van szokva. Rod Dreher végül pontosított, ami azonban azzal függhet össze, hogy szerződéses kapcsolatban áll az MCC-vel – bár ő azt mondja, senki sem szólt rá a kormányzatból, és egyértelmű, hogy Orbán nem akar kilépni az EU-ból, ez volt a módosítás oka.
Renczes Ágoston Orbán zártkörű háttérbeszélgetéséről
Véletlen egybeesés volna, hogy az MKP-platform a Fidesz véleményét visszhangozza, vagy mindez budapesti nyomás eredménye? „Ezt nem azért mondjuk így, mert a magyar kormány is így mondja, de hasonlóképpen látjuk a helyzetet” – állítja Berényi, aki szerint nem a magyar kormány nyomására ez az álláspontjuk.
Szalay Zoltán a Szövetség MKP-platformjának nyilatkozatáról
„A rezisztens baktériumtörzsek nagy százaléka okoz olyan fertőzéseket, különösen a kórházakban, amelyek az úgynevezett végső megoldásként alkalmazott antibiotikumokkal való kezelést igénylik. Egyes törzsek még ezekkel szemben is ellenállóak” – mondja Mikušová.
Zuzana Vitková az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokról
