Bár többet keresünk Szlovákiában, mint Magyarországon, mégis kevesebb terméket tudunk megvenni
Hiába nőttek 2010 óta látványosan a keresetek Magyarországon, uniós összehasonlításban nem sikerült a felzárkózás a fejlett országokhoz. A 2010 és 2021 közötti gyarapodást vizsgáltuk.
Támogasd a Napunk és a Denník N új, kétnyelvű ismeretterjesztő magazinját, amelyben olyan történelmi személyiségeket mutatunk be, akiket a magyarok és a szlovákok is magukénak vallanak. Segítsd az előítéletmentes kapcsolatokat, és járulj hozzá, hogy minél több szlovák és magyar iskolába eljuttathassuk kiadványunkat! Köszönjük!
Magyarországon az átlagkereset meglehetősen dinamikusan nőtt 2010 és 2021 között. Mint a GKI Gazdaságkutató Zrt. a Napunknak is elküldött friss elemzése írja a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva, 2010-ben 132,6 ezer forint volt a nettó átlagkereset, 2021-ben már majdnem 292 ezer, 2022-ben pedig 339,5 ezer forint. Az adott évi átlagos árfolyamon ez kb. 481 eurót jelentett 2010-ben, 814 eurót 2021-ben és 867 eurót 2022-ben.
Ez azt jelenti, hogy bő egy évtized alatt több mint megkétszereződött a nettó átlagkereset Magyarországon, 2022-ben pedig már 2,6-szor volt magasabb, mint 2010-ben. Igaz, ezek nominális adatok, és nem teljes körűek, a KSH csak „a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetés, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai” alapján dolgozott.
A teljes körű kereseti adatok szerényebb, 84 százalékos gyarapodást mutatnak 2010 és 2021 között. Ebben az időszakban a fogyasztói árindex 38,6 százalékkal emelkedett, ezt figyelembe véve a reálkereset 33 százalékkal nőtt, azaz 2021-ben az emberek ténylegesen ennyivel többet tudtak átlagban költeni, mint 2010-ben.
A nemzetközi összehasonlításokban azonban a fent említett nem teljes körű adatok szerepelnek, és az impozáns magyar keresetbővülés láttán arra számíthatnánk, hogy Magyarország felzárkózása a fejlettebb EU-tagországok bérszintjéhez is dinamikus volt.
Mint a GKI elemzése írja az Eurostat adatai alapján, a magyar bérszint valóban kissé közeledett a fejlettebb tagállamok bérszintjéhez, például 2010-ben az osztrák keresetek 24,3 százalékát, 2021-ban 29,8 százalékát át érték el a magyar keresetnek (az összevetésben az egyedülálló, gyermektelen átlagos keresetű munkavállalók szerepelnek).
Összevetve az euróban kifejezett árakat azonban 2021-ben Magyarországon volt az EU-ban a harmadik legalacsonyabb a nettó átlagkereset. Magyarország csak Bulgáriát és Romániát előzte meg. Szlovákia Horvátországot és Lengyelországot lehagyva alulról a hatodik helyen szerepel ezen a listán.
Az egyedülálló, gyermektelen, átlagkeresők nettó keresetének alakulása az EU-ban, 2021 (euró).
Mivel azonban az egyes országokban eltérnek az árak, ez nem azt jelenti, hogy a magyar munkavállaló arányaiban annyival kevesebb terméket és szolgáltatást tud megvásárolni, amilyen arányban kevesebbet keres egy másik ország munkavállalójánál. A szegényebb országokban jellemzően alacsonyabbak az árak; ezt a különbséget küszöböli ki a vásárlóerő-paritás (PPS). A vásárlóerő-paritáson kifejezett keresetek más képet mutatnak: itt Magyarország alulról az ötödik helyen van
