Bár többet keresünk Szlovákiában, mint Magyarországon, mégis kevesebb terméket tudunk megvenni
Hiába nőttek 2010 óta látványosan a keresetek Magyarországon, uniós összehasonlításban nem sikerült a felzárkózás a fejlett országokhoz. A 2010 és 2021 közötti gyarapodást vizsgáltuk.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Magyarországon az átlagkereset meglehetősen dinamikusan nőtt 2010 és 2021 között. Mint a GKI Gazdaságkutató Zrt. a Napunknak is elküldött friss elemzése írja a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva, 2010-ben 132,6 ezer forint volt a nettó átlagkereset, 2021-ben már majdnem 292 ezer, 2022-ben pedig 339,5 ezer forint. Az adott évi átlagos árfolyamon ez kb. 481 eurót jelentett 2010-ben, 814 eurót 2021-ben és 867 eurót 2022-ben.
Ez azt jelenti, hogy bő egy évtized alatt több mint megkétszereződött a nettó átlagkereset Magyarországon, 2022-ben pedig már 2,6-szor volt magasabb, mint 2010-ben. Igaz, ezek nominális adatok, és nem teljes körűek, a KSH csak „a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetés, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai” alapján dolgozott.
A teljes körű kereseti adatok szerényebb, 84 százalékos gyarapodást mutatnak 2010 és 2021 között. Ebben az időszakban a fogyasztói árindex 38,6 százalékkal emelkedett, ezt figyelembe véve a reálkereset 33 százalékkal nőtt, azaz 2021-ben az emberek ténylegesen ennyivel többet tudtak átlagban költeni, mint 2010-ben.
A nemzetközi összehasonlításokban azonban a fent említett nem teljes körű adatok szerepelnek, és az impozáns magyar keresetbővülés láttán arra számíthatnánk, hogy Magyarország felzárkózása a fejlettebb EU-tagországok bérszintjéhez is dinamikus volt.
Mint a GKI elemzése írja az Eurostat adatai alapján, a magyar bérszint valóban kissé közeledett a fejlettebb tagállamok bérszintjéhez, például 2010-ben az osztrák keresetek 24,3 százalékát, 2021-ban 29,8 százalékát át érték el a magyar keresetnek (az összevetésben az egyedülálló, gyermektelen átlagos keresetű munkavállalók szerepelnek).
Összevetve az euróban kifejezett árakat azonban 2021-ben Magyarországon volt az EU-ban a harmadik legalacsonyabb a nettó átlagkereset. Magyarország csak Bulgáriát és Romániát előzte meg. Szlovákia Horvátországot és Lengyelországot lehagyva alulról a hatodik helyen szerepel ezen a listán.
Az egyedülálló, gyermektelen, átlagkeresők nettó keresetének alakulása az EU-ban, 2021 (euró).
Mivel azonban az egyes országokban eltérnek az árak, ez nem azt jelenti, hogy a magyar munkavállaló arányaiban annyival kevesebb terméket és szolgáltatást tud megvásárolni, amilyen arányban kevesebbet keres egy másik ország munkavállalójánál. A szegényebb országokban jellemzően alacsonyabbak az árak; ezt a különbséget küszöböli ki a vásárlóerő-paritás (PPS). A vásárlóerő-paritáson kifejezett keresetek más képet mutatnak: itt Magyarország alulról az ötödik helyen van
