Napunk

Nem a Fidesz diktálta az MKP-soknak, hogy kérdőjelezzék meg a szankciókat, állítja Berényi József

A Szövetség MKP-platformjának taksonyi sajtótájékoztatója. Fotó - a Szövetség MKP-platformjának FB-oldala
A Szövetség MKP-platformjának taksonyi sajtótájékoztatója. Fotó – a Szövetség MKP-platformjának FB-oldala

A szankciók nem működnek, az EU nyomást gyakorol Magyarországra a menekültek és az LMBT+-politika terén, Ukrajna kisebbségellenes. A Szövetség MKP-platformjának politikai állásfoglalása nagyrészt egyezik a Fidesz álláspontjával, de Berényiék szerint nem egyeztettek.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A Heger-kormány szolgalelkűen viselkedett az EU-val szemben, Ukrajnában mihamarabbi béke kell, az EU lépjen fel Kijev kisebbségellenes politikája ellen, és ne gyakoroljon nyomást Lengyelországra és Magyarországra „a jogállamiság fogalmának félrevezető felhasználásával”. Ezek a fő üzenetei a Szövetség MKP-platformja szombaton kiadott politikai nyilatkozatának, amelyet a platform taksonyi országos közgyűlésén fogalmaztak meg.

Berényi József platformelnök szombaton elmondta, azért találkoztak az MKP-platform 150 delegáltjával a másik két platform nélkül, mert tisztázni szerették volna a saját álláspontjukat.

Arról, miket javasol az MKP-platform a Szövetség jövőjét illetően, bővebben itt írtunk, ebben a cikkben pedig közelebbről megnézzük azokat az éles kijelentésekeit, amelyek sok pontban mintha a Fidesz kommunikációját másolnák. Berényi József platformelnök szerint viszont nem egyeztettek Orbánékkal.

A „szolgalelkű” koalíció

A három részből álló nyilatkozat első, leghosszabb pontja a szlovákiai belügyekkel foglalkozik. Az MKP-platform köszönetet mond a választóknak és a jelölteknek az őszi helyhatósági és megyei választásokért, majd rátér a bukott kormány kritikájára. Hegerék szerintük „koncepciótlanul, kaotikusan, az EU irányába szolgalelkűen, de leginkább belső veszekedésekkel terhelve kormányozták az országot”.

Rákérdeztünk Berényi József platformelnöknél, mit értenek azon, hogy a koalíció „szolgalelkű” volt az EU felé. Ezt a megállapítást főleg az Oroszországgal szembeni szankciók ügyére értették, közölte Berényi. Amikor a szankciók bevezetésénél szóba került az olajembargó, a szlovák kormány elbújt a magyar mögé, véli a platformelnök.

Amikor a magyar kormánynak sikerült elérnie, hogy azok, akik vezetéken kapják a kőolajat, legalább átmenetileg kivételt kaptak, Eduard Heger miniszterelnök azt kommunikálta, hogy Szlovákia nem fog ebben a kérdésben megszólalni, azt megteszi Magyarország, és ez így Szlovákiának jó, magyarázta Berényi. „Örültek neki, hogy valaki kikaparta nekik a gesztenyét.” Hasonlóan viselkedtek az MKP-sok szerint Hegerék az energiaellátás ügyében is. „Lehetett volna még kivételeket elérni vagy kitolni a határidőket, de ezt nem tették meg, holott a gazdasági érdek ezt kívánta volna.”

Egy mondat belefért a nyilatkozatba arról is, hogy a bukott koalíció nem teljesített semmit a kormányprogramban vállalt kötelezettségeiből a kisebbségek irányában. Nagyobb teret kapnak viszont a külpolitikai kérdések.

A békepárti oldal

Szlovákia az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók és az Ukrajnába szánt fegyverszállítás egyik leghangosabb és legradikálisabb képviselőjévé vált, emellett folyamatosan gyengítette a visegrádi négyek regionális együttműködését, állítják az MKP-sok. Ez azért is gond szerintük, mert „az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók nem hatékonyak, nem hozták közelebb a háború lezárását”.

Ami a háború lezárását illeti, „az MKP-platform a béke mihamarabbi megteremtését támogatja”.

Ez a két pont tökéletesen azonos az Orbán-kormány fő üzeneteivel a háború kapcsán. „Magyarország mindent meg fog tenni a béke érdekében” – jelentette ki néhány napja is Orbán Viktor, aki rendszeresen bírálja a nyugati szövetségesek Ukrajnába irányuló fegyverszállítását.

A szankcióknak pedig Magyarország a leghangosabb – és gyakorlatilag egyedüli – kritikusa a nyugati szövetségesi rendszer országai között. Az Orbán-kormány a témában nemzeti konzultációt is lefolytatott, amelybe 1,4 millióan kapcsolódtak be. A válaszadók 97 százaléka elutasította a szankciókat, amelyeket Magyarország egyébként egytől egyik megszavazott.

A jobb szélen Balogh Csaba magyar nagykövet, vele szemben Csáky Pál. Fotó – az MKP-platform FB-oldala

A szankciók ellen

Berényi József MKP-s platformelnök szerint a szankciókkal az a gond, hogy okoztak ugyan károkat az orosz gazdaságnak, de nem akkorákat, hogy ez változtatott volna a háborúhoz való hozzáállásukon. Az európai gazdaságban viszont, különös tekintettel Szlovákiára és a közép-európai országokra,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Berényi József

Kisebbségek

Magyar Szövetség

Orosz Örs

Orosz–ukrán háború

Rigó Konrád

Szankciók

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak