Napunk

Évről évre több magyar iskola zár be Szlovákiában, csak az idei tanévben öt intézmény szűnt meg

Az iskolák bezárása mögött a gyerekhiány áll. 2-4 gyermekkel, bármilyen fájdalmas is, anyagilag nem lehet működtetni az iskolát. Fotó N - Tomáš Benedikovič
Az iskolák bezárása mögött a gyerekhiány áll. 2-4 gyermekkel, bármilyen fájdalmas is, anyagilag nem lehet működtetni az iskolát. Fotó N – Tomáš Benedikovič

Az utóbbi három tanévben tíz magyar tanítási nyelvű alapiskola zárta be végleg a kapuját Dél-Szlovákiában. Az aktuális tanévben már egy teljes szervezettségű magyar alapiskola is megszűnt.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Míg tíz évvel ezelőtt szinte mindenki felkapta a fejét, ha azzal szembesült, hogy bezártak egy magyar tanítási nyelvű alapiskolát, addig az utóbbi három évben már a közvélemény sem foglalkozik vele. Pusztán tudomásul vesszük, hogy egy újabb iskola vérzett ki, mert az önkormányzat már képtelen volt fenntartani.

Az aktuális tanév szeptemberében öt településen nem nyitották ki a magyar alapiskolát. A településvezetők mindegyike azt mondta, elviselhetetlen anyagi terhet jelentett az önkormányzat számára az iskola működtetésének költsége, és a gyerekek is elfogytak.

Az iskolák bezárásánál az elsődleges ok mindig a gyerekhiány, melynek következtében, mivel kvótarendszer van, vagyis az iskolák a létszám után kapnak pénzt az államtól, csökken az iskolák költségvetése. Egy kritikus létszámnál már az önkormányzat, ha fenn akarja tartani a magyar iskolát, kénytelen anyagilag is támogatni a működését. Nem egyszer több ezer, illetve több tízezer eurós összeg ráfordításával is.

A város elszívta a gyerekeket

2020-ban két község magyar tanintézményét törölték az iskolahálózatból. Mészáros Márta, a galántai járásbeli Taksony polgármestere megkeresésünkre elmondta, hogy a hálózatból valóban 2020-ban törölték a magyar alapiskolájukat, de már korábban bezárták, mert elfogytak a gyerekek. „Galánta mindössze három kilométerre van tőlünk, de Felsőszeliben is nagy magyar iskola van, melyek rengeteg programot, szakkört, sportolási lehetőséget kínálnak a gyerekeknek, és a szülők inkább a nagy iskolák mellett döntenek” – mondta a polgármester azzal, hogy óvodájukban mintegy 70 gyerek van, szlovák és magyar ajkú kicsik vegyesen.

Több településvezető úgy véli, törvénybe kellene foglalni, hogy minden gyereknek a lakhelyéhez legközelebbi iskolát kell látogatnia, így nem ürülnének ki a községi iskolák. Foto N – Tomáš Hrivňák

Nagymad alapiskolájából is elfogytak a gyerekek, a szülők a mintegy 6 kilométerre levő Dunaszerdahelyre íratták be a gyerekeket. Az iskola és az óvoda egy épületben működött, egyszerre zárták be. „Öt gyerekünk és négy alkalmazottunk volt, évi mintegy 100 ezer euróval támogattuk a két intézményt” – mondta László Gábor polgármester. Hozzátette, nagyon nehéz döntés volt, de ha nem lépik meg, már költségvetési felügyelet alatt lenne a község.

2021-ben a szenci járásbeli Rétén, a dunaszerdahelyi járásbeli Padányban és a rimaszombati járásbeli Naprágyban zárták be a magyar tanítási nyelvű alapiskolákat. Az önkormányzatok megerősítették, hogy 4, illetve 3-3 gyerek maradt az iskolában.

Öttel kevesebb magyar iskola

Az oktatási minisztérium adatai szerint a 2022/2023-as tanévben a dunaszerdahelyi járásbeli Felsővámos és Illésháza, a rimaszombati járásbeli Gortva, a rozsnyói járásbeli Kecső és a nagymihályi járásbeli Mátyócvajkóc községek szeptemberben már nem nyitották ki a magyar tanítási nyelvű alapiskolájukat, sőt, már az iskolai hálózatból is kisorolták ezeket az intézményeket.

A szív és az ész harca

Felsővámos községben a település előző vezetése döntött a magyar iskola bezárásáról, de gyakorlatilag nem volt más választásuk. Almási Ernő, Felsővámos jelenlegi polgármestere szerint az ész és a szív harca volt az iskola sorsáról való döntés, hiszen szeptemberben már csak 1-2 beíratott tanulóval kezdhették volna az új tanévet.

„Az iskola 10-15 gyerekkel is mínuszban volt, de annál a létszámnál a falu elvből is megtartotta az iskolát. Az előző tanévben a végzős negyedikesek távozásával csökkent le nagyon a gyerekek száma. És bár most 16 gyermek van beíratva az óvodánkba, a demográfiai adatok hosszú távon nem kedvezőek” – mondta Almási Ernő. Hozzátette azt is, hogy vannak szülők, akik eleve Dunaszerdahelyre járatják a gyerekeket, bár a legközelebbi magyar alapiskola 2,5 kilométerre, Vásárúton van.

Arra a kérdésre, hogy milyen összeggel támogatta a község az iskola működését az előző tanévben, nem tudott pontos választ adni a polgármester. Almási Ernő szerint azonban az összeg meghaladta az évi 30 ezer eurót. „A pedagógusok és nem pedagógiai alkalmazottak bére adott, ahogyan a gyerekek után járó fejkvóta is, ez és a valós működési költségek közötti különbség óriási teher volt a mintegy 885 fős település számára” – zárta a polgármester.

Felkínálják az épületet

A Dunaszerdahelyi járás másik bezárt alapiskolája teljes szervezettségű volt.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Iskolák

Oktatás

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak