A gyermekkel már születésétől kezdve beszélni kell. Néhány szülő azonban szinte egyáltalán nem beszél a csecsemőhöz, mondja a logopédus

Sok szülő nem tudatosítja az összefüggést a táplálkozás, a motorikus képességek és a beszéd között, figyelmeztet Danica Brunclíková logopédus. „Amikor eljön a rendelőmbe egy hároméves gyerek szülője, és megkérdezem tőle, mit szeret a gyerek, és azt válaszolja, hogy a joghurtot, a gyümölcs- és a burgonyapürét, akkor ez egy jel számomra, hogy a gyerek a pépesített és a folyékony ételeket részesíti előnyben. Ha gyerek nem fejlődik úgy az étkezésben, ahogyan kellene, a szülő ellehetetleníti számára, hogy helyesen stimulálja a beszédért felelős izmokat” – magyarázza a logopédus.

A szülők gyakori hibája, hogy ignorálják a gyerek fejlődésében megjelenő anomáliákat. „Vannak olyan gyerekek, akik kihagyják a négykézláb mászás szakaszát. Sok szülő ennek örül, hogy milyen ügyes a gyereke. Viszont a fejlődés egyik szakaszának kimaradása néhány motorikus készség gyengülését is okozhatja, ez pedig később a beszédben is megmutatkozik.”

Danica Brunclíková logopédussal arról beszélgettünk:

• miért veszélyeztetettek a koraszülött gyerekek a beszédfejlődés szempontjából,
• hogyan függ össze a beszédfejlődés azzal, mikor kezd el ülni és járni a gyerek,
• hogy milyen fontos az, hogy a gyereket ne csak szavakat kimondani tanítsuk, hanem beszélni is,
• hogy a cumi befolyásolja-e a beszédfejlődést,
• miért kell otthon a gyerekkel gyakorolni a beszédet akkor is, ha logopédushoz jár.

A mai gyerekekről azt mondják, hogy elárasztják őket a modern játékok, tevékenységek és a technológiák. Később kezdik el kimondani az első szavakat emiatt, mint a múltban?

Ez az egyik olyan mítosz, ami a társadalomban gyakran megjelenik. Nehéz összehasonlítani a logopédiai, de az egész egészségügyi ellátást a múlttal és a jelennel, mivel az orvostudomány sokat fejlődött. Ma a gyerekorvosok különböző szűrések segítségével gyorsan és effektíven meg tudják határozni a megkésett beszédkialakulás kockázatát, és a gyerek korábban eljut a logopédiai rendelőbe. Ezért nem lehet pontosan megmondani, mennyivel több gyerek jár logopédushoz, mint régebben.

Mások azonban a mostani gyerekek a beszédfejlődés szempontjából, mint régebben?

A beszéd kialakulása még mindig ugyanolyan. Ma azonban a korábbiakhoz képest például a szlovák nyelv esetében pontosan meghatározzuk a beszédfejlődés egyes szakaszait. Tudjuk, hogy a gyerek milyen korban képes kimondani az első szót, és azt is, hogyan kellene kialakulnia a szó- és mondatképzésnek. Emellett azt is, hogyan kellene kinéznie a helyes kiejtésnek, és milyen korban kell a gyereknek elsajátítani egy konkrét hangot. Ez ugyanis minden nyelvnél más.

Tehát nem lehet összehasonlítani a különböző anyanyelvű kisgyerekek beszédfejlődését?

Egy angolul beszélő gyerek beszédfejlődése teljesen máshogy nézhet ki, mint egy szlovákul beszélő gyereké. Ha összehasonlítjuk a szlovákot és az angolt, a nyelvtani szabályok teljesen különbözőek. A szlovákban például nincs kötött szórend.

A szlovákban mondhatjuk, hogy anya kávét iszik, és ugyanúgy azt is, hogy a kávét anya issza – a mondatnak így is van értelme. A szórend emellett pedig csak az egyik olyan dolog, ami különbözik. Egyúttal azt is hozzá kell tennünk, hogy a beszédfejlesztéssel kapcsolatos összehasonlító kutatások tekintetében a logopédia sajátos helyzetet foglal el hazánkban más országokhoz képest.

Miben más?

Szlovákiában a szomszédos országokhoz képest a logopédia egy külön kategóriába tartozik. Nem tartozik a speciális pedagógia alá, mint Csehországban. A kutatásoknak és a többéves tanulmányoknak köszönhetően, sikerült pontosan leírni a szlovák nyelvet illetően, hogyan kell kinéznie a gyerek beszédfejlődésének, és azt, hogy mire kell nagy gondot fordítanunk a klinikai logopédiai ellátásban.

E kutatások eredményeinek egyike a nyilvánosan elérhető Kniha o detskej reči (Könyv a gyermeki beszédről). Megtalálható benne például minden olyan dolog, amiket a szülők az otthoni környezetben megtehetnek, hogy helyesen stimulálják a gyerek beszédét. A folyamat egyik alapvető feltétele a türelem, amíg a szülő a gyerek reakciójára vár.

Tapasztalta, hogy a szülő türelemhiánya a gyerek megkésett beszédfejlődésében nyilvánul meg?

Igen. A megkésett beszédkialakulást azonban nem csak a türelmetlenség okozhatja. Számos olyan gyerek van, aki már születésétől kezdve veszélyeztetett. Például a koraszülött csecsemők. Egy másik nagy csoportot alkotnak a különböző genetikai és veleszületett betegségekben és rendellenességekben, mint például a nyúlszáj vagy szájpadlás szenvedő gyerekek. Az ok, amiért ezek a gyerek miért nem beszélnek vagy kevesebbet beszélnek, természetesen nem a szülők türelmetlenségében keresendő. Az alapdiagnózisuk akadályozza őket ebben.

Miért veszélyeztetett a koraszülöttek beszédfejlődése?

Azért, mert a fejlődésük, az idegrendszer és az agy fejlődését beleértve születésükkor még nem teljes. A beszéd folyamatát sokan egyszerűen úgy képzelik el, hogy kinyitjuk a szánkat és megy magától. Ezzel ellentétben ez egy igényes és jól koordinált folyamat, ami az agyunkban zajlik. Nem egy magától értetődő dolog.

Ha az agyban valami nem működik vagy nem fejlődik ki időben úgy, ahogy kellene, akkor az a beszédre is hatással lesz. Például a bal és jobb agyfélteke közötti kapcsolat hiánya, gyengébb nyelvi és kognitív képességek, de ugyanígy finom motorikus rendellenességek, az ingerek hallási vagy látási feldolgozása vagy a memória hiányosságai.

A koraszülött gyerekekkel jobb minél előbb elkezdeni a foglalkozást. A kiindulási feltételeik ugyanis nem azonosak a kihordott gyerekeknél. Gyakran szopó és nyelési reflex nélkül születnek, ami megakadályozza őket abban, hogy önállóan, szájon át vegyék magukhoz a tejet. Ez csak a kezdete annak a hosszú útnak, ami ezeknek a gyerekeknek a szüleire vár.

Hatással vannak az újszülöttel való beszélgetések és aktivitások a későbbi beszédfejlődésre?

Ha valaki, legyen az felnőtt vagy gyerek meg akar tanulni egy nyelvet, hallgatnia kell. Ez érvényes az újszülöttek esetében is. A gyerek idővel megtanulja megkülönböztetni és reagálni a hangokra, később pedig az egyes hangokra is, amiket kiejtünk. Nem kell egyéves koráig várni, amikor a gyerek általában kimondja az első szavakat.

A gyerekkel már a születésétől fogva beszélni kell. Nem elég néhányszor rászólni azzal, hogy úgysem ért minket és valószínűleg nem is hall, mivel ő maga sem beszél még. Ha azt akarjuk, hogy a gyerek időben kimondja az első szavakat, akkor az életének első hónapjaitól kezdve szilárd alapokat kell adnunk a számára, hogy legyen mire építenie.

Elég, ha beszélünk a babával?

A másik nélkülözhetetlen dolog a motorikus fejlődés stimulációja. Az elején ezt a helyes elhelyezéssel kell megtennünk, hogy megerősítse az izmait és meg tudja tartani a fejét. Ezt követi a stabil ülés erősítése, a négykézláb mászás és járás, hogy a gyerek képes legyen motorikusan kontrollálni az artikulációs izmokat.

Ugyanígy fontos a vizuális érzékelés fejlesztése, például az újszülöttek és babák számára speciálisan kifejlesztett fekete-fehér könyvek segítségével. Hasonlóan szükséges stimulálni a gyerek hallási érzékelését és fokozatosan fejleszteni a játékot. Ezek mind a beszédhez vezető lépések.

Ha a saját tapasztalatából indul ki, eleget beszélnek a szülők a kisgyerekeikkel?

Bár 2023-at írunk is, még mindig megtörténik, hogy az újszülöttekkel és a csecsemőkkel valakik szinte egyáltalán nem beszélnek. A rendelőmbe számos szülő jön azzal, hogy a gyereknek rengeteg játéka van, interaktív könyve tollal, kirakósa és építőkockái, elmondják, hogyan hallgatnak otthon egész nap meséket és dalokat.

A probléma azonban az, hogy egyetlen szuper alkalmazás, vagy a legszebb mese a tévében és az interaktív könyv sem helyettesítheti a gyerek számára azt a kommunikációs mintát, amit a születésétől kezdve a szülőktől kap.

Ki vagy mi a kommunikációs minta?

A kommunikációs minták a gyerek számára azok a személyek, akik a közelében vannak, tehát leggyakrabban a szülei. A gyerek nézi őket és érzékeli, hogy a beszéd egy konkrét valakitől jön. Ez azonban nem magától értetődő.

A gyerek a kommunikációs mintának köszönhetően megtanulja, hogyan működik az emberek közötti kommunikáció. Anélkül ugyanis, hogy egymásra néznénk és fókuszálnánk egy pillanatra, amikor egymással beszélünk, nem fejlődünk sokat a beszédben. A kommunikációs minta arról is képet nyújt a gyereknek, hogyan ejtse ki a hangokat, hogyan helyezze a szavakat a mondatokba, vagy hogyan használja a szavak helyes nyelvtani formáit.

Célzottan kell a gyerekeket a kommunikáció elveire tanítani vagy természetes módon tanulják meg a felnőttektől?

A gyerekeket meg kell tanítani kommunikálni. Nem kell várni addig a pillanatig, amíg a gyerek kimondja azt, hogy „anya” és csak akkor elkezdeni vele beszélni. Azt a kommunikációs stratégiát kell használni, hogy először én beszélek, majd megvárom, hogy te mondj valamit, és aztán te vársz, mialatt ismét én beszélek. Ez sem magától értetődő dolog.

A gyerek egy bizonyos módon érzékeli és látja, hogy mi történik körülötte. Ha ez nem felé irányul, nincs bekapcsolva a folyamatba és nem látja, nem hallja közvetlenül, hogy mi is történik igazából abban az adott kommunikációs szituációban, így csak nehezen érjük el azt, hogy válaszoljon nekünk.

Már említette, hogy nélkülözhetetlen a gyerek motorikus fejlődésének ösztönzése is. Milyen szerepet játszik a beszéd kialakulásában a mozgás és a motorikus készségek?

Leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy a beszéd is motorikus. Ahhoz, hogy beszéljünk, helyesen kell elhelyeznünk az ajkainkat és a nyelvünket, és ezzel egyidőben összekötni a kilélegzett levegő áramlatát és kinyitni a szánkat. Ezzel egyúttal ki is kell gondolnunk, hogy mit akarunk mondani, valamint adekvátan válaszolni a beszédpartner kérdésére – tehát megérteni a kimondott beszédet. Ez mind szorosan összefügg a motorikus képességekkel és az aggyal.

Ez szépen ki lett gondolva a testünkben: a gyerek először megtartja a fejét, aztán négykézláb járva megerősíti a többi izmát, és a legvégén pedig lábra áll. Fokozatosan az egész test megerősödik, hogy ezzel egyidőben képes legyen az artikulációt végző izmokat is stimulálni.

Ha egy gyerek kihagyja vagy nem sajátítja el a motorikus fejlődés egy szakaszát, hatással lehet a beszédfejlődésére?

Ha például egy gyerek később kezd el ülni vagy járni, valószínű, hogy a beszédfejlődés egyes mérföldköveinek elérése késni fog nála. Ha valamit kihagyunk vagy késleltetünk a pszichomotorikus fejlődésben, az valahogy mindig visszatér – még akkor is, ha úgy érezzük, hogy minden rendben van.

Egy példa erre azok a gyerekek, akik kihagyják a négykézlábas szakaszt, és egyenesen felállnak. Sok szülő örül annak, hogy a gyereke mennyire ügyes, de a testtartás szempontjából ez nem jó. A gyermek nem erősíti az összes izomzatot úgy, ahogy kellene. Egy fejlődési szakasz kihagyása következtében pedig bizonyos motorikus készségek gyengülhetnek, ami a jövőben a beszédben is megmutatkozik. Azonban az általános fejlődés egyéb eltérései, például az etetési hiányosságok is okozhatnak beszédproblémákat.

Hogyan függ össze az evés a beszédfejlődéssel?

Az étrend nagyon fontos szerepet játszik. A gyerek az artikulációs szerveit azzal is stimulálja, hogy a megfelelő időben megfelelő állagú ételt kap. Sok szülő nincs tisztában a táplálkozás, a motorikus készségek és a beszéd közötti összefüggéssel. Ha egy hároméves gyerek szülője eljön hozzám, és megkérdezem, hogy mit szeret a gyerek, és a válasz a joghurt, a gyümölcs- és a krumplipüré, az számomra jelzés, hogy a gyerek ezt a fajta ételt kedveli. A pépes vagy folyékony étel csak áthalad a szájüregben, és nem stimulálja a rágó- és arcizmokat. Ezeket kell erősíteni a beszédprodukcióhoz. Ha egy gyereknek a szilárdabb étel helyett csak passzívan folyik le valami a szájüregében, akkor nem erőlteti meg magát.

Ebből a szempontból a szoptatás is nagyon előnyös. A csecsemőnek szopnia kell, a szájával kell dolgoznia, hogy enni tudjon. Amikor a szülők az első etetések során megváltoztatják az étrend állagát, gyakran negatív tapasztalatokkal találkoznak. A baba nagyobb adagot kap a szájába, nem dolgozza fel eléggé, és köhögni kezd. A szülők ilyenkor megijednek, és gyakran a teljesen folyékony ételekhez térnek vissza.

Ha a gyermek nem halad az evés terén, a szülő megfosztja a gyermeket attól a lehetőségtől, hogy beszédizmait stimulálja. Ezért az ételeket idővel sűríteni kell. Egyszerűen, ha a gyermeknek vannak fogai, nem okozhat gondot neki a szilárdabb állagú ételek feldolgozása.

Igaz, hogy a lányok hamarabb kezdenek el beszélni, mint a fiúk?

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy igen. A lányok és a fiúk beszéde közötti különbség azonban nem olyan jelentős, mint ahogy azt a szülők gondolják. Ha például egy kisfiú másfél éves korában még az első szavakat sem mondja ki, nincs ok arra, hogy a logopédiai vizsgálatot azzal az ürüggyel halasszuk el, hogy ő egy fiú, és még van ideje a beszédre.

Örökölhet-e egy gyerek késleltetett vagy jelentősen korábbi beszédfejlődést a szüleitől?