Napunk

Kényszersorozások és fokozódó magyarellenesség Kárpátalján? Utánanéztünk, mi igaz az állításokból

Ukrán katonák Donbaszban. Fotó - TASR/AP
Ukrán katonák Donbaszban. Fotó – TASR/AP

Tömegesen a frontra hurcolt kárpátaljai magyarokról, nemzetiségük miatt kirúgott tanárokról szóló hírek jelentek meg a napokban a magyar kormánymédiában. A Napunk helyi forrásokból nézett utána a valódi helyzetnek.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Az utcán vadásznak a hadköteles férfiakra, akiket kényszersorozásnak vetnek alá, és rengeteg embert visznek el Kárpátaljáról is, ráadásul az innen besorozott katonákat a leghevesebb harcokban vetik be – adott hírt a napokban az ukrajnai helyzetről a magyar köztelevízió. Aki beszél az „embertelen állapotokról”, az megtorlásra számíthat az ukrán hatóságoktól, teszik hozzá az M1 riportjában.

Ezt a hírt összekötötték azzal, hogy Kárpátalján kisebbségellenes atrocitások érik a magyarokat az ukrán hatóságok részéről. „A nyelvtörvény és az oktatási törvény mellett a magyar kisebbséget számos atrocitás érte a közelmúltban: tanárokat küldtek el állásukból csak azért, mert magyarok, leszedették a magyar zászlókat, és a munkácsi vár turulszobrát is ledöntötték.”

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is kiemelte néhány napja, hogy magyarokat is visznek harcolni Kárpátaljáról. „Az ukránok mellett magyar emberek halnak meg ebben a háborúban, hiszen a Kárpátalján élő magyarokat is besorozzák az ukrán hadseregbe. Láthattunk néhány felvételt az elmúlt napokban, hogy néha ez milyen brutális módon történik, és közülük már sokan meghaltak ebben a háborúban.”

Szijjártó ezzel is a mihamarabbi békekötés mellett érvelt, ami a magyar kormány gyakran hangoztatott álláspontja. Ennek az érvnek a nyugati kritikusai szerint egy azonnali békekötés inkább Oroszországnak kedvezne, hiszen ukrán területvesztéssel járhatna.

A Napunk több kárpátaljai magyarral beszélgetett arról,

  • mi a valóság a kényszersorozásokat illetően,
  • tényleg az utcán vadásznak-e a férfiakra,
  • fokozottan érintik-e a sorozások Kárpátalját,
  • tapasztalható-e magyarellenesség az ukrán hatóságok részéről.

Sorozások tényleg zajlanak

Sorozások valóban zajlanak Kárpátalján, de nem csak ott, hanem más ukrajnai régiókban is. A Napunknak több kárpátaljai forrásból is megerősítették, hogy a sorozások üteme tényleg érezhetően intenzívebbre kapcsolt az elmúlt időszakban.

Míg a múlt év végéig elsősorban a katonai nyilvántartás alapján, megfelelő katonai tapasztalattal rendelkező vagy önkéntesként jelentkező férfiakat hívtak konkrét frontszolgálatra, ez a helyzet az elmúlt hónapokban megváltozott.

Forrásaink ennek hátterében a fokozódó ukrán harctéri veszteségeket sejtik.

Az összes megyében zajlik a mozgósítás, mondta el a Napunk kérdésére Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. „A hivatalos szervek szerint az egyik cél a tartalék hadosztályok létrehozása, hogy a jelenleg frontszolgálatot teljesítőket esetleg tavasszal pihenőre tudják kivonni.”

Ahhoz viszont, hogy megértsük a sorozások rendszerét, kicsit visszább kell mennünk az időben.

Rendbe kell rakni a rendszert

A független Ukrajna létezésének első két évtizedében a hadkiegészítő parancsnokságok a korrupció melegágyává váltak, mesélte egyik kárpátaljai forrásunk. A sorkatonai szolgálatot a katonakötelesek a lehető legkülönbözőbb módokon igyekeztek elkerülni, igen gyakran a hadkiegészítő parancsnokságok munkatársainak közreműködésével.

Ez egy rendkívül átláthatatlan, többszörösen meghamisított katonai nyilvántartás létrejöttét eredményezte, amely mindemellett elavult is volt, és alkalmatlan arra, hogy nyomon kövesse az érintettek lakhelyében, egészségi állapotában stb. beállt változásokat.

Az orosz invázió tavaly februári kezdete után ez az állapot fenntarthatatlanná vált.

Tavaly februárban és márciusban, illetve egyes nyári hónapokban minden, a sorozóbiztosok szeme elé kerülő férfi kezébe behívót nyomtak, aminek az elsődleges célja az volt, hogy a férfiak menjenek be a hadkiegészítő parancsnokságra, egyeztessék, frissítsék az adataikat, és szükség esetén vonuljanak be az ukrán hadseregbe.

Ukrán katonák Szoledárnál. Fotó – TASR/AP

Vannak-e kényszersorozások?

A kényszersorozások terén forrásaink szerint nehéz tisztán látni. A hivatalos kommunikáció szerint továbbra is a katonai nyilvántartások frissítése céljából zajlik a behívók kiosztása, azonban egészen más intenzitással, mint eddig.

„Az nagyon gyakran a behívót kézbesítő katonán és rendőrön múlik, hogy ez az aktus mennyire tűnik fenyegetőnek az ukrán állampolgár számára. Sajnos ilyen esetekről, szóbeli megfélemlítésekről, vagy akár tettlegességig fajuló szóváltásokról hallani. Ahogyan megszaporodtak a toborzóközpontok razziaszerű akciói is” – magyarázta egyik forrásunk.

Fontos tudni, hogyan működik a sorozás folyamata.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Hadsereg

Határon túli magyarok

Kárpátalja

Kisebbségek

Orosz–ukrán háború

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak