Napunk

Az antidepresszánsok növelhetik a baktériumok ellenálló képességét. Ez azonban nem ok a kezelés megszakítására, magyarázzák a szakértők

Illusztrációs fotó – Flickr.com/Hiroki Kimura
Illusztrációs fotó – Flickr.com/Hiroki Kimura

A baktériumok az antidepresszánsoknak való kitettség következtében antibiotikum-rezisztenciát is kifejlesztettek. Egy tanulmány csak laboratóriumi körülmények között figyelte őket, ezért további kutatásokra van szükség annak kiderítése érdekében, hogy a baktériumok az emberi szervezetben is így viselkednek-e.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Az antibiotikum-rezisztencia egy olyan probléma, ami csak 2019-ben naponta felbecsülhetőleg 3500 embert ölt meg a világon. Az ellenálló baktériumok természetes úton és véletlenszerűen keletkeznek, a terjedésük azonban a külső környezeti körülményektől is függ.

A rezisztencia kialakulása leginkább a szükségtelen vagy nem befejezett antibiotikumos kezeléssel hozható összefüggésbe. A legrosszabb példák egyike az, amikor az ember az azonosítatlan, influenzához hasonló betegség ellen felhasználja az otthon talált antibiotikumot. Az az apokaliptikus világkép, melyben az antibiotikumok nem működnek, azért is van egyre közelebb, mert az ember azonnal abbahagyja az antibiotikum szedését, amint jobban érzi magát. A másik probléma az antibiotikumok haszonállatoknál való túlzott használata.

PNAS szakfolyóiratban januárban közzétett tanulmányukban ausztrál kutatók azt vizsgálták, hogy a nem antibiotikus gyógyszerek milyen hatással lehetnek a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulására.

A tanulmányban az antidepresszánsokat vizsgálták, amik az analgetikumok és a magas koleszterinszint elleni gyógyszerek mellett a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak.

„A baktériumok már néhány nap után rezisztenciát fejlesztettek ki, és nem csak egy, hanem több antibiotikummal szemben is” – mondta a Nature című folyóiratnak a tanulmány vezető szerzője, Jianhua Guo, aki a brisbane-i Queenslandi Egyetem Ausztrál Víz- és Környezeti Biotechnológiai Központjában dolgozik. A jelenséget egyszerre érdekesnek és ijesztőnek írta le.

Az elején el kell mondani, hogy a vizsgálatot in vitro, azaz laboratóriumi körülmények között végezték. További kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy meg lehessen mondani, hasonló forgatókönyv szerint játszódna-e le az egész az emberi szervezetben is.

Napi antibiotikumadag néhány országban 2020-ban

Inspiráció a szennyvízből 

Jianhua Guo már 2014-ben elkezdett érdeklődni az iránt, hogy az antibiotikum-rezisztencia kialakulása mögött nem állnak-e más gyógyszerek is.

Erre egy tanulmány inspirálta, amelyben megállapították, hogy a háztartási szennyvízmintákban több antibiotikum-rezisztencia gén kering, mint a kórházi szennyvízmintákban. A kórházakban ezzel szemben az antibiotikum-használat összehasonlíthatatlanul magasabb.

A tudós a Nature-nek kifejtette, hogy az antidepresszánsok olyan védelmi mechanizmusokat indítanak el a baktériumok sejtjeiben, amelyek nagyobb esélyt adnak nekik arra, hogy túléljék a következő antibiotikumos kezelést.

Egy 2018-as tanulmányból, amelynek Guo volt a társszerzője, például az derül ki, hogy az Escherichia coli baktérium laboratóriumi körülmények között több antibiotikummal szemben is ellenállóvá vált, miután a kutatók fluoxetinnek tették ki. Ez utóbbi Prozac márkanév alatt ismert világszerte.

A jelenlegi kutatásban a kutatók öt másik antidepresszánst és 13 antibiotikumot vizsgáltak. Teszt-baktériumnak ismét az E. coli baktériumot választották. Ez az aranyszínű staphylococcusokkal vagy tüdősztreptococcusokkal együtt hozható a leggyakrabban összefüggésbe az antibiotikum-rezisztenciával.

„Ez egy olyan mikroba, amely gyakran megtalálható az emberi szervezetben, és súlyos egészségkárosodáshoz vezethet, mivel az antibiotikumok használata során olyan törzzsé alakult, amelynek már nem árthatnak. Ha egy ilyen baktérium elszaporodik egy legyengült immunrendszerű emberben, az komoly problémát jelenthet” – mondta a Denník N-nek Ondrej Sukeľ, a Szlovák Gyógyszerészi Kamara elnöke.

Hogyan alakul ki a rezisztencia?

Térjünk vissza a tanulmányhoz: a laboratóriumi körülmények között tenyésztett baktériumokban az antidepresszánsok toxikus molekulák – úgynevezett reaktív oxigénfajok – termelését serkentették. Ezek aktiválták a mikrobák védekező mechanizmusait.

„A tanulmány szerzői egy olyan mechanizmusról beszélnek, amelyben az antidepresszánsok a membránban lévő transzportereken – az úgynevezett efflux pumpákon – keresztül az antibiotikum fokozott kiáramlását okozzák a baktériumból” – mondja Jana Korduláková biokémikus a Comenius Egyetem Természettudományi Karának Biokémiai tanszékéről.

Ez egy jól ismert kilökőrendszer, amelyet sok baktérium használ, hogy megszabaduljon a különböző molekuláktól, beleértve az antibiotikumokat is. Durván leegyszerűsítve, úgy gondolhatunk erre, mintha a baktérium „kidobná” magából az idegen anyagot.

Ezenkívül az E. coli antidepresszánsoknak való kitettsége a mikrobiális mutációk megnövekedett arányához és a különböző rezisztencia-mechanizmusokkal rendelkező törzsek szelekciójához vezetett. Legalább egy antidepresszáns (szertralin) elősegítette a baktériumsejtek közötti génátvitelt, ami felgyorsíthatja a rezisztencia terjedését a populációban.

Az Escherichia coli baktérium, a bélrendszerünkben jelen lévő baktériumok egyik képviselője. Fotó – a Bázeli Egyetem Biocentruma

Korduláková azonban arra is rámutat, hogy ami a laboratóriumban működik, az nem biztos, hogy az embernél is működik.

„Ezeket a folyamatokat főként oxigéndús környezetben végzett kísérletekben figyelték meg. A vizsgált baktérium az emberi emésztőrendszerben él, oxigénhez való hozzáférés nélkül. Ezért ezeket a következtetéseket is óvatosan kell kezelni. Ez valójában nem jelenti azt, hogy az embereknek abba kellene hagyniuk a gyógyszeres kezelést, mert fogalmunk sincs arról, hogy ez a szervezetben is megtörténne-e” – magyarázza Korduláková.

A tanulmány szerzői is arról számoltak be, hogy az anaerob körülmények között tenyésztett baktériumoknál az oxigén reaktív formáinak szintje sokkal alacsonyabb volt, és az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia sokkal lassabban fejlődött ki.

Nem csak az antidepresszánsokról van szó

A Guo körüli kutatócsoport folytatja a kutatást, és jelenleg olyan egerek mikrobiomját vizsgálja, amelyek antidepresszánsokat kaptak. A tudósok szerint az előzetes, még nem közzétett adatok arra utalnak, hogy a gyógyszerek megváltoztathatják az állatok bélmikroflóráját, és elősegíthetik a rezisztenciagének átadását.

„A nem antibiotikus gyógyszerek nagy problémát jelentenek, amelyet nem lenne szabad figyelmen kívül hagynunk” – mondta Guo a Nature-nek. A tudósok azonban még nem tudják számszerűsíteni,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Egészség

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak