Berényiék átneveznék a Szövetséget még a választások előtt, a többi platform inkább nem
Egyelőre letett a Szövetség átszervezéséről az MKP-platform, de a párt nevét még a választásokig megváltoztatnák.
Rendkívüli riportsorozat, különleges interjúkötet az Orbán-rezsim 16 évéről, háttércikkek és hírmagyarázatok magyarul és szlovákul. A Napunk nagyszabású tervekkel vág neki a jövő évi magyarországi választások kampányának, most van szükségünk a támogatásodra!
Magyar Szövetség – ezen a néven kellene indulnia a Szövetségnek az előrehozott választásokon a Berényi József vezette MKP-platform szerint. Az ötlet nem új, és eddig nem találkozott a másik két platform megértésével, ami ismét okozhat némi belső feszültséget a pártban.
Egy fontos kérdésben viszont visszalépett az MKP-platform. Berényiék – legalábbis egyelőre – letettek arról, hogy megszüntessék a Szövetség platformjait. A választásokig ezt már nem fogják kezdeményezni, erősítette meg szombati kongresszusa után a platform vezetősége. Azért is érdekes ez a döntés, mert a párt legutóbbi Országos Tanács-ülése még botrányba fulladt a platformkérdés miatt.
A platformok ügye
A platformkérdés okozta az elmúlt hónapokban a legtöbb ellentétet a párton belül. Berényi József már nem sokkal a Szövetség 2021 őszi megalakulása után felvetette, hogy jobb lenne platformok nélkül folytatni, majd csaknem egy évvel később, a párt szempontjából meglehetősen sikeres megyei választások után ismét felmelegítette a témát.
Össze is hívták a párt kongresszusát január 28-ra, és ennek a találkozónak az egyik központi témája kellett volna hogy legyen a platformok felszámolása.
A helyzet olyannyira eszkalálódott, hogy Forró Krisztián pártelnök is felvetette, ha nem sikerül eltörölni a platformokat, lemond.
A helyzetet bonyolította, hogy a platformok eltörléséhez módosítani kell az alapszabályt, amit elvileg a grémium nevű testület javasolhat. Ebben a testületben 2:2:2 a platformok képviselőinek aránya, így az MKP javaslata a témában nem ment át.
A decemberi Országos Tanács-ülésen is téma volt a platformügy, és akkor Sólymos László OT-elnök akarta szavazásra bocsátani a kérdést. Az OT-ben nincs többsége az MKP-nak, így egy ilyen szavazáson várhatóan számukra kedvezőtlen döntés született volna. Ezért aztán az MKP delegációja kivonult az OT-ülésről, így meghiúsítva a szavazást.
Felgyorsultak az események
Az csak január 12-én derült ki, hogy a Szövetség országos közgyűlése elmarad. A párt ezt hivatalosan azzal indokolta, a kormány bukása miatt megváltozott a politikai helyzet, és azt szeretnék, ha a közgyűlésen programot is hirdethetnének. Forró Krisztián jelezte, márciusban tarthatják meg a találkozót.
Január 26-án történt a következő fordulat, amikor két nappal későbbre a Szövetség sajtótájékoztatót hirdetett – de csak az MKP-platform nevében. A taksonyi sajtótájékoztatóra a platform 150 delegáltja utazott el, ám itt már tényleg az volt a fő kérdés, hogyan reagáljanak a kialakult országos helyzetre. Legkésőbb szeptember 30-án ugyanis előrehozott választások lesznek, ami azt is jelenti, hogy július 2-ig le kell zárni a jelöltlistákat. De jelenleg még egy májusi vagy júniusi választási időpont sem teljesen kizárható, ami hónapokkal lerövidítené a pártok felkészülési idejét.
Magyar Szövetség
Az MKP-platform továbbra is a platformok megszüntetése mellett van, mondta el szombaton Taksonyon Berényi József. Mivel viszont a másik két platform nem partner ebben a témában, elhalasztják ezt a témát a választások utánra – utána viszont „a lehető legrövidebb időn belül” ismét fel akarják vetni.
Azt viszont a választások előtt szeretnék meglépni, hogy nevezzék át a pártot Magyar Szövetségre. „Mindenki a magyar pártként tekint ránk, nem értjük, miért ne kellene ezt megjeleníteni a nevünkben” – mondta Berényi József. A platform vezetőségéből többen is hangsúlyozták, ez egy alulról jövő javaslat, amit sokan szorgalmaztak különböző fórumokon.
Tartalmi témákról is megegyeztek az MKP-sok: a családpolitika magyarországi mintájú fejlesztése, a magyarlakta régiók közlekedési hálózata és az infrastruktúrafejlesztése mellett a kisebbségi jogok erősítését is szorgalmazzák.
Fideszes felhangok
A platform – amelyet egyébként mostantól Magyar Konzervatív Platformnak hívnak – egy politikai nyilatkozatot is elfogadott, amelyben az általános témák mellett külön kitértek az orosz–ukrán háború és az Európai Unió témájára.
Az ukrajnai háború kapcsán az MKP-platform a Fideszéhez kísértetiesen hasonló megállapításokat tesz. A platform „a béke mihamarabbi megteremtését támogatja”, felhívja a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók „nem hatékonyak” (amit egyébként kutatások cáfoltak az elmúlt időszakban), valamint Ukrajna „magyarellenessége” kapcsán várnak el aktív fellépést az EU-tól.
Az EU-t a következő bekezdésben élesen bírálják, amiért „a jogállamiság fogalmának félrevezető felhasználásával politikai nyomást gyakorol” Lengyelországra és Magyarországra, amelyek – ahogy azt a Fidesz is szereti hangsúlyozni – „nem osztják a brüsszeli bevándorlás-, gender-, LMBTQ+ politikát”.
A taksonyi tárgyalásra egyébként egyetlen MKP-n kívüli vendéget hívtak meg a szervezők, Balogh Csaba magyar nagykövetet.
Párton kívülieket is befogadnak
Bár részletkérdésnek tűnhet, de fontos döntés, hogy az országos lista 150 helyéből az MKP-t megillető 75 pozícióból hármat párton kívüli jelölteteknek fog fenntartani a platform. Arról, hogy kik lehetnek ezek és a lista hányadik helyére kerülhetnek, nem árultak el részleteket a politikusok. Csak annyit mondtak, „nemzeti-konzervatív” jelölteknek adnák ezeket a helyeket.
Forró Krisztián még decemberben egyeztetett Gyimesi Györggyel egy kétoldalú találkozón. Forró a mostani sajtótájékoztatón is elmondta, hivatalosan nem tárgyalnak arról, hogy Gyimesi belépne a Szövetségbe, de egyelőre nem mond senkinek „sem igent, sem nemet”.
A párt a Simon Zsolt-féle Magyar Fórummal is egyeztetett januárban. Forró ismét megerősítette, választási pártot nem fognak létrehozni Simonékkal, de a Szövetség listáján találhatnának helyet a Magyar Fórumnak.
A másik két platform nem ért egyet
Úgy néz ki viszont, a Szövetség végül marad Szövetség, mert sem a Híd-, sem az Összefogás-platform nem támogatja a párt választások előtti átnevezését.
Rigó Konrád, a Híd-platform elnöke a Napunknak elmondta, örül annak, hogy az MKP-sok letettek a platformok felszámolásáról. A párt nevének a kérdését viszont szerinte megtárgyalták a pártalapításkor. „Jelenleg egységet kell mutatni” – mondta Konrád azzal, hogy nem tartja ezt a kérdést időszerűnek.
A Híd-platformnak is lesz egyébként hasonló megbeszélése februárban vagy a tavaszi szünet után, mondta Rigó.
Hasonló álláspontot képvisel Orosz Örs, az Összefogás-platform elnöke is. „A belső fórumainkon fogjuk eldönteni, hogyan tovább. Én nem tartom szerencsésnek választások előtt a párt gyökeres átszervezését. Ezt most a kollégák is belátták” – mondta Orosz. Ami a párt átnevezését illeti, Orosz elmondta, neki semmi kifogása a „magyar” jelző ellen, a pártalapításkor is ez volt a véleménye. A választások előtt viszont szerinte már nem lenne jó ötlet az átnevezés, különös tekintettel arra, hogy a megyei választások megerősítették a párt helyzetét. „Ott a nevünkben az ö betű, minden magyar tudja, hogy ez a magyarok pártja. A választások után viszont a párt átnevezésétől és átszervezésétől sem zárkózom el” – mondta Orosz.
