Napunk

Hiába nincs feszültség, de a nyelvi különbség gátolja a mélyebb bizalmat a szlovákiai magyarok és a szlovákok között, állítja egy új kutatás

DAC-szurkolók. Fotó - TASR
DAC-szurkolók. Fotó – TASR

A magyarok és szlovákok közötti közvetlen kapcsolat segít csökkenteni az előítéleteket, de nem mélyíti el automatikusan a kölcsönös bizalmat – derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia pszichológusainak tanulmányából.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A szlovákiai magyarok és a szlovák többség közötti kapcsolatokat viszonylag keveset vizsgálják, de egy új tanulmány most fontos eredményeket hozott. A szerzők szerint a szlovákiai magyarok és szlovákok együttélése jelenleg meglehetősen pozitív, bár még mindig vannak olyan területek, ahol feszültségek és bizalmatlanság tapasztalható.

A Magyar Tudományos Akadémia Intersections című szociológiai folyóiratában decemberben megjelent tanulmány, amelynek szerzői Kanyicska Belán Dóra (aki már nem dolgozik a Szlovák Tudományos Akadémián) és Miroslav Popper, a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalmi Kommunikációkutató Intézetének munkatársa, abból indul ki, hogy a magyar–szlovák kapcsolatok soha nem voltak konfliktusmentesek. Ennek egyik legutóbbi igazolásaként említik a szerzők azt a hírhedt, himnusztörvény néven ismert, 2019-ben elfogadott, majd nem sokkal később törölt jogszabályt, amely megtiltotta a szlovákon kívül egyéb himnuszok eléneklését hivatalos állami küldöttség jelenléte nélkül.

A kutatók egy 2009-es kutatásra is hivatkoznak, amely kimutatta, hogy a szlovákoknak a szlovákiai magyarokkal szembeni negatív hozzáállása leginkább azok identitásának kifejezésével, különösen a nyelvhasználattal és az identitás más formáival kapcsolatos.

Két haza mezsgyéjén

A Társadalmi Kommunikációkutató Intézet egyik fő témája a csoportközi kapcsolatok, amelyeket azért vizsgálunk, hogy hozzájáruljunk az előítéletek és a csoportközi negatív attitűdök csökkentéséhez – mondja Miroslav Popper, a tanulmány egyik szerzője.

„Mivel Szlovákiában a legnagyobb kisebbség a magyar, a többség magyarokhoz fűződő kapcsolatai joggal érdemlik meg a figyelmünket” – mondja Popper. „Az ezekkel a kapcsolatokkal foglalkozó kutatások többnyire régebbiek és inkább szociológiai jellegűek. Ezért ki akartuk egészíteni őket egy naprakész pszichológiai szemlélettel, hangsúlyt fektetve az attitűdökre és előítéletekre.”

Komárom és Komárom között. Fotó – Tomáš Hrivňák

A szlovákiai magyaroknak erős az identitásuk, és erős bennük az összetartozás érzése – hangsúlyozza a tanulmány. Ez tükröződik a regionális és nemzeti politikában, valamint a magyar intézmények gazdag struktúrájában is, amelyeket szlovák és magyar források egyaránt támogatnak. A régebbi kutatások szerint a szlovákiai magyarok identitása kettős: az egyik része a formális identitás, amelyet az állampolgárság határoz meg, a másik a kulturális identitás, amely a magyar nemzethez köti őket.

A tanulmány felidézi azokat a korábbi eredményeket is, melyek szerint a szlovákiai magyarok többsége a szűkebb szülőföldjét tartja a hazájának (35 százalék). A második legnagyobb csoport számára Szlovákia jelenti a hazát (33 százalék), 21 százalék számára pedig a Felvidék, amelyen ebben az esetben leginkább Dél-Szlovákia magyarlakta területeit kell érteni. 3-4 százaléknyian vannak, akik a magyarlakta területek összességét vagy Magyarországot tekintik hazájuknak.

A Szlovák Tudományos Akadémia kutatói szerint ebből az következik, hogy a szlovákiai magyarok többsége erős kulturális identitása ellenére is inkább Dél-Szlovákiát vagy Szlovákiát és nem Magyarországot tekinti hazájának.

Többé-kevésbé problémamentes az együttélés

A Nyílt Társadalom Alapítvány 2009-es kutatása, amelyre az új tanulmány is hivatkozik, a szlovákiai fiatalok körében erős előítéleteket mutatott ki a magyarokkal szemben. E régebbi kutatás szerint az alapiskolák 8. és 9. osztályosainak 63,3 százaléka értett egyet azzal, hogy a magyarok csak otthon beszéljenek magyarul, és a nyilvánosság előtt használják a szlovákot.

A szlovákok viszont még így is kevésbé voltak előítéletesek a magyarokkal szemben, mint a romákkal vagy a bevándorló csoportokkal szemben – állapítja meg a tanulmány.

„Minimum az Osztrák–Magyar Monarchia korszaka óta vannak etnikai ellentétek a szlovákok és a magyarok között” – mondta a Napunknak Miroslav Popper pszichológus. A szlovák–magyar kapcsolatok jelenlegi szintje a kutatásban résztvevők tanúsága szerint túlnyomórészt semleges – teszi hozzá. „A szlovákok ezeket a kapcsolatokat hasonlónak érzékelik, mint az egymáshoz fűződő kapcsolataikat. Ugyanez vonatkozik a szlovákiai magyarokra is.”

Úgy tűnik, hogy a legfőbb problémát a nyelvi akadályok jelentik.

Popper szerint azonban jelenleg nincs nagy szlovák–magyar feszültség, különösen a fiatalok körében. „Szerencsére a szlovákok és a szlovákiai magyarok között a közéletben és a politikai diskurzusban nincs feszültség, az együttélés többé-kevésbé problémamentes” – mondja a pszichológus. „A kutatásunkban részt vevő, túlnyomórészt fiatal válaszadók nem látják negatívan ezeket a kapcsolatokat, és ez reményt ad a jövőre nézve, hogy inkább javulni fog a helyzet, mintsem romlani.”

Magyar zászló Pozsonyban – a magyar nagykövetség épülete felett. Fotó – Tomáš Benedikovič

A közvetlen kapcsolatok segítenek

A pszichológusok célja ezúttal az volt, hogy mélyebben megvizsgálják, hogyan változhat a szlovákok véleménye a szlovákiai magyarokról, ha a két csoport között élő kapcsolat van.

A kutatásnak ebben a részében 146 szlovák nemzetiségű válaszadó vett részt, és a fő eredmény az volt, hogy ha a szlovákok és a magyarok között közvetlen kapcsolat van, a szlovákok pozitívabban állnak a magyarokhoz.

Ezekre az eredményekre számítani lehetett, mondja Popper, hozzátéve, hogy mindez összhangban van az úgynevezett Allport-féle kontaktushipotézissel is, amelyet a 20. század közepe táján állítottak fel.

„Kissé leegyszerűsítve ez arra vonatkozik, hogy a csoportok közötti kapcsolat csökkenti az előítéleteket és javítja a csoportok közötti kapcsolatokat. Másrészt azonban létezik a csoportközi fenyegetés elmélete is, amely szerint a csoportok kölcsönös fenyegetést tapasztalhatnak, ha közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással.”

A tanulmány fő eredménye Popper szerint az, hogy alaposan megvizsgálta azokat az összetevőket, amelyek a szlovákok és a magyarok közötti attitűdök kialakulásában szerepet játszanak.

„Kiderült, hogy a kontaktushipotézisnek megfelelően a szlovákiai magyarokkal közvetlen kapcsolatban álló szlovákok pozitívabb érzelmeket táplálnak velük szemben. Alacsonyabb az előítéletességük, csökkentik az egymás közötti társadalmi távolságot, és kevesebb félelmet táplálnak a magyarokkal szemben, mint azok a szlovákok, akik nem érintkeznek velük.”

A kapcsolat nem növeli a bizalmat

A pszichológusok azonban érdekes eredményt találtak a magyarok és a szlovákok közötti bizalom tekintetében.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Kisebbségek

Pszichológia

Szlovák Tudományos Akadémia

Szlovák–magyar kapcsolatok

Szlovákiai magyar

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak