Napunk

Nem volt még ilyen sok betegünk ugyanazokkal a tünetekkel, mondja a gyermek sürgősségi osztály főorvosa

Fotó - Vladimír Šimíček
Fotó – Vladimír Šimíček

A gyerekek immunitása gyengébb a Covid óta, és a szülők jobban aggódnak. Volt olyan esetünk, amikor a gyereknek csak egy órája volt láza, de a szülők elhozták, mert megijedtek, mondja Marcel Brenner. A légúti megbetegedések járványának első hullámában a gyerekek akár négy órát is várakoztak a vizsgálatra.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A gyermekorvosok január végére várják a légúti megbetegedések második hullámát. Az első hullám során naponta 200 gyermeket is elláttak pozsonyi Gyermekbetegségek Nemzeti Intézetenék sürgősségi osztályán. A sürgősségi felvételi osztály főorvosa, Marcel Brenner elmondja, milyen tüneteknél kell azonnal orvoshoz fordulni.

Az interjúból az is kiderül:

  • hogyan nézett ki a betegségek első hulláma decemberben,
  • mennyit várakoztak a gyerekek a váróban,
  • hogyan támadt rá egy szülő az egyik kórházi alkalmazottra.

Hogyan néztek ki a legutóbbi ügyeletei?

A sürgősségi osztályon évente 50 ezer gyereket látunk el. A betegek érkezésének az üteme szezonális – nyáron a sérülések vannak többségben, a légúti megbetegedések időszakában, tehát ősz végén és télen, több az akut légúti megbetegedés. Ezt a szezonalitást előre látjuk. A sürgősségi osztálynak késznek kell lennie bármikor ellátni bármilyen esetet. Jelenleg a két legnagyobb influenzahullám között vagyunk, az ügyeletek alatt pedig átlagos a betegek száma. A december megterhelő volt.

Hogyan nézett ki a december?

Egy hónap alatt annyi betegünk volt, amennyi máskor három hónap alatt szokott lenni. Ilyen állapotra számítunk január végén is.

Akkorra várható az epidémia második tetőzése?

Igen, ez a vírus közösségben való viselkedésétől függ, valamint attól, hogy a gyerekek visszatérnek a közösségbe, ahol kapcsolatba lépnek másokkal, így jobban terjed a vírus.

Hány betegük volt decemberben egy nap alatt?

Voltak napok, amikor 24 óra alatt 200 gyereket is elláttunk. Voltak olyan nyarak, amikor egy nap 250 páciensünk volt, de 150-en közülük balesti sérüléssel jöttek, most légúti megbetegedéssel.

Átlagosan mennyi ideig várakoztak?

Egyes esetekben négy-öt órát is a váróteremben töltöttek.

Mi az optimális?

Vannak olyan betegek, akik egyáltalán nem várnak, valakik maximum egy órát. Az állapotuk alapján osztjuk el őket. Volt egy olyan gyerek, akinek rosszabbodott az állapota a várakozás alatt. A szülők jelentették nekünk, a gyereket ezután áthelyeztük egy másik váróterembe, és fél órán belül elláttuk.

Hogyan néznek ki azok az ügyeletek, amikor 200 gyerek jön a sürgősségi osztályra?

Elválasztott helyiségeink vannak, ahol a gyerek egy ideig feküdhet. Ugyanígy ágyakkal felszerelt rendelőink is vannak, ahol megvizsgálhatjuk a gyereket vagy infúziót adhatunk neki.

Hogyan birkózik meg ezzel a személyzet? A sürgősségi felvétel során érzelmek is előtörnek, a szülőknek gyakran van olyan érzésük, hogy hamarabb kellene sorra kerülniük. Találkozik ezzel a jelenséggel?

A szülők érzelmei most felfokozottabbak, mint a pandémia előtt. Elvárásokkal jönnek ide, amelyek nem teljesülnek. A gyereknek, akinek szerintük azonnal segítségre van szüksége, várnia kell. Ez egy olyan pillanat, amikor nem tudja mindenki megőrizni a hidegvérét. Az osztályozás során igyekszünk mindenkinek elmagyarázni, hogy ez egy nyitott munkahely, és kérdezhetnek a személyzettől, ha valami nem világos számukra. Szólhatnak, ha esetleg probléma lépne fel. Néhány héttel ezelőtt fizikai bántalmazásra került sor a váróteremben. A nyitott rendszert azért hoztuk létre, hogy segítsen az embereken, viszont ugyanígy veszélyt is jelenthet.

Egy szülő fizikailag rátámadt egy alkalmazottra?

Igen. Egy osztályozó alkalmazottra.

Hogyan kezelik az ilyen ügyeket?

Jelenleg folyamatban van a vizsgálat, meglátjuk, hogyan végződik. A váróterem tele volt gyerekekkel, tehát az alkalmazott megrázta magát és folytatta a munkáját. A gyerekek mennyiségével és a várakozási idő hosszával egyenes arányosan növekszik a feszültség is. Számolunk azzal, hogy sok páciens esetén nagyobb lesz a feszültség is.

Az elmúlt időszakban megnövekedett azoknak az eseteknek a száma, amikor a betegek rátámadtak az egészségügyi alkalmazottakra.

Az egészségügyi dolgozókat az ilyen konfliktusok áldozataként pozicionálni nem segíti a kórházi alkalmazottak számának stabilizálását, és kevés van belőlük. Minden esetben igyekszünk megnézni a beteg gyereket, és segíteni neki. A szülőt vagy kísérőt is tájékoztatni kell, hogy otthon gondoskodni tudjon a gyerekről. Rendkívül zavarnak bennünket a konfliktusos helyzetek, de a betegek folyamatosan jönnek, és nekünk el kell látnunk őket.

A szóban forgó alkalmazott továbbra is önöknél dolgozik?

Igen.

Súlyosabb a gyerekek állapota ebben a járványban?

A pozsonyi sürgősségi osztályon egyforma azoknak a gyerekeknek az aránya, akik a sürgősségi osztályra érkeznek, és bent maradnak a kórházban. A betegek egy részének – talán a felüknek – egyáltalán nem kellett volna a sürgősségi osztályra jönnie, ha a szülők elegendő információval rendelkeztek volna arról, hogyan ismerjék fel a gyerek állapotát, és mit tegyenek. Minden egyes látogatás alkalmával utasításokat adunk a szülőknek arról, mit tegyenek, ha a gyerek egészségi állapota megváltozik, mikor keressék fel újra az ügyeletet, és mikor keressék fel a gyermekorvosukat.

Az ügyeletre vagy sürgősségi felvételre érkező gyerekekből mennyien maradnak a kórházban?

A szezonalitástól függően nyolc és 12 százalék között van az arányuk. Átlagosan minden tizedik gyerek. A jelenlegi járvány idején sok gyerek kezelését tudtunk úgy beállítani, hogy miután nálunk vagy a háziorvosnál voltak kontrollon, az állapotuk annyit javult, hogy nem kellett kórházba menniük. De sok olyan eset volt, akiket az első vizsgálat után felvettünk a kórházba.

Egy gyermekgyógyász főorvos úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt 20 évben nem látott ilyen járványt. A súlyos tünetek miatt, de amiatt is, mert egyszerre több vírus is jelen volt. Tapasztalt már hasonló járványt?

Nem emlékszünk ilyen sok betegre azonos tünetekkel. Az elmúlt 13 vagy 14 évből van nyilvántartásunk a betegekről. A leggyakoribb tünetek a köhögés és a láz voltak. Az ezeket a tüneteket produkáló gyerekek szülei elárasztották a háziorvosi rendelőket, mert féltek a tünetek egyidejű megjelenésétől, különösen a Covid után. És nemcsak a Covidtól, hanem az influenzától is tartottak. Több olyan gyerekünk is volt, akik a Covidot és az influenzát is elkapták. Viszont ugyanennyi munkánk volt a tavalyi év elején is, amikor a gyerekeken egy súlyos tüdőgyulladás-hullám söpört végig, amelyet baktériumok okoztak.

Ez utóbbi olyan gyerekeket érintett, akiknek a Covid után legyengült az immunitásuk, és ezek a tüdőgyulladásos esetek súlyosak voltak. Abban az időben nagyon sok súlyosan beteg gyerek feküdt a kórházban. Nemcsak az szörnyű, amikor sok a beteg, hanem az is, amikor kevesen vannak, de súlyos az állapotuk. Ez tavaly így volt.

Fotó – TASR

Több beteg gyerek volt tavaly, mint korábban?

Igen. A 2022-eshez fogható évet – a nem sérüléses esetek szempontjából – még nem tapasztaltunk a sürgősségi felvételen.

Miért történik ez?

Ennek több oka is van. Az egyik a lakosság fokozott odafigyelése és az immunitás meggyengülése a Covid után, a másik pedig a vírus viselkedésének módja. Emellett a szülők félelme is közrejátszik. Voltak olyan eseteink, amikor a gyerek egy órája volt lázas, és a szülők elhozták, mert megijedtek.

A Covid óta jobban félnek a szülők a betegségektől?

Igen. Nagyon sok volt a beteg, és ez próbára tette a rendszer ellenállóképességét. Viszont mindenki, akinek azonnali segítségre volt szüksége, meg is kapta.

Mire kellene a szülőknek a következő hetekben felkészülniük? Órákig fognak sorban állni?

Mindenképpen fel kell készülniük arra, hogy több a megbetegedés. A mi teherbírásunk pedig véges. A sürgősségi felvételen osztályozzuk a betegeket. Ha valaki idejön, először azzal az alkalmazottal találkozik, aki a betegeket osztályozza és meghatározza, mennyire súlyos az illető beteg állapota. A személyzetnek ezek a tagjai figyelik a várakozó pácienseket, hogy ellássák azokat, akik rászorulnak.

Milyen tüneteket vesznek figyelembe az osztályozás során? Milyen esetekben kell bejönni a sürgősségire?

Az osztályozó részlegen azt vizsgáljuk, eszméleténél van-e a beteg, hogyan lélegzik, a vérkeringése paramétereit, a görcsök jelenlétét, esetleg a korábbi kritikus állapotokat, mint például mérgezés, görcsök vagy súlyos sérülés.

Ezek a kritériumok határozzák meg a közvetlen kezelést. Az osztályozás lényege nem az, hogy azokat választjuk ki, akiknek nem kellett volna bejönniük, hanem azokat, akik várhatnak. Még a bizonyos ideig tartó várakozás is az egészségi állapot megváltozásához vezethet. Az egészségügyi szakemberek feladata, hogy ezt felismerjék és kiértékeljék. Viszont mindig lesz különbség a sürgősségi felvétel kapacitása és a beérkező betegek száma között.

Tehát valaki mindig várni fog.

Pontosan.

Csakhogy különbség van egy félórás és egy négyórás várakozás között. Azt mondta, hogy decemberben a betegek felének nem kellett volna bejönnie. A sürgősségi felvételen a betegek mely csoportjai várakoznak mondjuk négy órát, tehát kik azok, akik nem akut esetnek számítanak?

Mindegyik gyerek egyedi eset, és egyeseknek olyan krónikus betegségeik vannak, amelyek nagyobb kockázatot jelentenek, mint más betegségek ugyanolyan tünetekkel. Az egyik súlyos tünet a láz, amelyet nem lehet csillapítani, és amely hosszú ideig tart.

Mit jelent itt a hosszú idő?

Ez egyéni és a gyerek életkorától is függ. Az egyéb, párhuzamosan jelentkező tüneteket is figyelemmel kísérjük. Például ha a gyereknek hosszan tartó láza van, amelyet nem lehet csökkenteni, nehezen veszi magához az ételt vagy a folyadékot, vigasztalhatatlanul sír, mert például fáj a feje, de nem tudja elmondani. Ezek azok a jelek, amik a szülőket megrémisztik, és amikkel felkeresik az ügyeletet. Ez optimális reakció. Azt azért el kell mondani, hogy vannak olyan vény nélkül kapható gyógyszerek, amelyek csillapíthatják a lázat. Gyakran találkozunk azonban azzal, hogy a szülők még lázcsillapítót sem adtak a gyermeknek. Vagy nem megfelelő adagban adták be.

Túl keveset adtak be?

Igen, általában aluladagolásról volt szó. Minden szülőtől, aki lázas gyerekkel érkezik, megkérdezzük, hogyan próbálták otthon kezelni a lázat. Ezt nem azért tesszük, hogy megtudjuk, mit csináltak, hanem azért, hogy megtudjuk, milyen a gyerek gyógyszerekre adott válasza. A test reakciója nagyon fontos. Például előfordulhat, hogy egy gyereknek egy, két, három órán keresztül láza van, de ezen kívül nincs semmilyen tünete. A szülők még csak kísérletet sem tettek arra, hogy lejjebb vigyék a lázát. Egy ilyen gyermeknél nem biztos, hogy a vizsgálat során felfedezzük az egészségi állapota látható és kimutatható változását. Előfordulhat viszont, hogy 12 óra múlva vagy másnap már igen.

Azt ugyankkor nem mondhatjuk valakinek, hogy jöjjön vissza három nap múlva. A szülők éles szemmel figyelik a gyerekeiket, és bármilyen hangulatváltozás, folyadék- vagy táplálékbevitelt illető változás vagy hirtelen fáradtság esetén – tehát ha elveszti az érdeklődését az iránt, ami addig szórakoztatta – fontolóra veszik, hogy bejönnek az ügyeletre. Ezt megértem. A sürgősségi betegfelvétel egy olyan hely, ami a nap 24 órájában működik. Halaszthatatlan egészségügyi ellátást nyújtunk.

A gyerekorvos, aki ismeri a gyereket, akinek van áttekintése a betegségeiről, például tudja, mikor kapott legutóbb antibiotikumot, jobban meg tudja ítélni az állapotát. A fent leírt állapot során érdemesebb inkább őt felkeresni. Viszont ha valaki hozzánk jön, nem küldjük el. Megértjük, hogy a szülők aggódnak a gyerekeik egészségéért.

Nem árt a gyereknek még jobban, ha három-négy órát ül a váróteremben a többi beteg gyerekkel együtt? Nem biztonságosabb inkább várni reggelig, ha lehetséges?

De igen. A szülők ezt a rizikót határozottan nem tudatosítják, amikor eljönnek hozzánk. A mi részlegünk nem csak egy váróteremből áll – a sebesült betegek nem egy váróteremben vannak azokkal, akiknek légúti tüneteik, lázuk, hasmenésük van vagy hánynak. Ezt ki tudjuk kerülni. Viszont azok a gyerekek, akik lázzal jönnek, ugyanabban a helyiségben várakoznak. Az egészségügyi állapotuk, a tünetek időtartamának hossza vagy a további nehézségek alapján határozzuk meg a sorrendet.

Milyen állapotú gyerekről mondható el, hogy még várhat?

Itt számos paramétert figyelembe veszünk. Másképp ítéljük meg a négy órán át tartó, majd csökkenni kezdő lázat egy olyan gyereknél, aki egy hónapja beteg volt, nem szedett antibiotikumot, magától elmúlt neki és felépült. És megint másképp ítéljük meg ugyanazokat a tüneteket egy olyan gyereknél, aki fél éve nem volt beteg. Az első esetben ugyanarról a betegségről lehet szó, amely újabban szövődményben nyilvánul meg. Erre a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni, mert vannak gyerekek, akik egy kilót nyomnak, és vannak, akik százat. Mindegyik gyereket más szempontok szerint ítélünk meg. Az viszont biztos, hogy nem szabad halogatni az orvoshoz fordulást, ha a láz nem csökkenthető, ha a gyerek a lázzal párhuzamosan vigasztalhatatlan sírást produkál, ha nem képes ételt és folyadékot magához venni, ha hányás vagy hasmenés gyötri, ha fájdalmai vannak vagy fájdalom tüneteit mutatja, és ha nem tudja leírni azokat. Esetenként a bőrelváltozásokkal kapcsolatos nehézségeknél is érdemes felkeresni az ügyeletet.

Kiütésekre gondol?

Duzzadásra vagy pattanásra.

A Kramáren van az egyetlen ügyelet és sürgősségi felvétel. Nem kell túl sok beteget ellátniuk azóta, hogy megszűnt a malackai ügyelet?

A birtokomban lévő információk alapján nem hiszem, hogy meg tudnám mondani, hogy szükség lenne-e még egy ügyeletre Pozsony megyében.

Nehezíti a munkájukat a jelenleg Európában tapasztalt gyógyszerhiány?

A gyógyszertárunk az év minden napján nyitva van 22:30-ig. Voltak alternatív lehetőségeik, legyen szó akár antibiotikumokról vagy lázcsillapítókról. A gyógyszertárunkban tudnak készíteni láz- és fájdalomcsillapító kúpokat, amik ibuprofent vagy paracetamolt tartalmaznak. Ezért is küldtük oda a betegeinket. Hozzáférhetőek voltak az ugyanolyan hatóanyaggal bíró antibiotikumok, még ha más gyártótól is.

Ha a szülők nem tudják beszerezni a gyógyszereket a gyerekeiknek, menjenek a Kramáren található gyógyszertárba?

Igen.

Fotó – Vladimír Šimíček

Pozsony megyében hiány van azokból a gyerekorvosokból, akiknek a praxisához sok gyerek tartozik. Nehezíti az önök helyzetét a gyerek háziorvosok hiánya?

A betegek száma hosszú távon nő. Feltételezem, hogy ez lehet az egyik ok, azt viszont nem tudom megmondani, hogy azért van-e több betegünk, mert a gyerekorvosok nem rendelnek vagy kevés van belőlük. Több gyerekorvosnak kellene lennie. Viszont vannak olyan szülők is, akik a háziorvos munkaideje alatt hozzák el ide a gyereket olyan nehézségekkel, amit a háziorvosnak kellene kezelnie. Nem azt mondom, hogy ez rendszeresen megtörténik, a háziorvosoknak jelenleg naponta 40–50 páciensük van, van, akinek 70, de olyan is, akinek csak 15. Amikor sok akut betegséggel küszködő gyerek van, nem hagyatkozhatunk arra, hogy a háziorvosok rendelési rendszere lefedi az összes beteg igényét.

Egy-két hét múlva várják a járvány második tetőzését. Mire kellene a szülőknek felkészülniük? Mire számíthatnak a sürgősségi felvételen?

Ha sok beteg gyerek jön, várni fognak. Nálunk azok várnak, akik várhatnak, mert az állapotukat szakszerűen felmérjük, amikor megérkeznek. Nem akarom bagatellizálni az eseteket, mert találkoztunk már olyan gyermekkel, aki enyhébb tünettel érkezett, és első körben azt mondhattuk volna, hogy nem kellett volna bejönnie. Végül kórházi kezelésre szorult. Csak a vizsgálat után tudjuk megmondani, hogy az állapot sürgős ellátást igényel-e. Ha azt kérdezné, hogy mit tennénk másképp januárban, mint decemberben, és hogy tanultunk-e belőle valamit – a válaszom az lenne, hogy mindannyiunknak egy kicsit türelmesebbnek, alázatosabbnak kellene lennünk. Nem hiszem, hogy kevesebb olyan beteg fog jönni, akinek nem kellene. Elfogadjuk, hogy a szülők féltik a gyerekeiket, de ezek miatt a betegek miatt is van az, hogy mások várakoznak. Mi mindenkit ellátunk.

Marcel Brenner

A pozsonyi Gyermekbetegségek Nemzeti Intézete sürgősségi osztályának főorvosa, az egészségügyi minisztérium vezető sürgősségi orvosszakértője. Szakterületei a sürgősségi orvoslás, az aneszteziológia és az intenzív terápia, valamint a sürgősségi gyermekellátás.

Filip Orsolya fordítása

Egészségügy

Szlovákia

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak