Napunk newsfilter: Határidőre – Hegerék szeretnek szenvedni

A híreket válogatta és kommentálta Sánta Szilárd

1. Előrehozott választás: május 27., június 24. vagy szeptember 30. – ezekről a dátumokról szavaz a parlament jövő kedden

A parlament az előrehozott választások időpontjáról jövő kedden, január 31-én szavaz. Ma folytatódott a parlament 78. ülése, ahol a parlamenti ciklus lerövidítése volt napirenden.

Ízelítő a napi abszurdból: Robert Fico azzal vádolta meg Igor Matovičot, hogy egy bűnbandát irányít, melynek tagjai Roman Mikulec belügyminiszter és Daniel Lipšic különleges ügyész. Matovič pedig Ficót korruptnak és tolvajnak nevezte.

A koalíciós pártok által favorizált dátum szeptember 30., míg az ellenzéki Hlas június 24-én, a Smer még korábban, május 27-én szeretne előrehozott választást.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök január végéig adott időt Hegeréknek, hogy megegyezzenek az előrehozott választás időpontjában, a parlamentben ezt betartják, a hónap utolsó napján, délután öt órakor szavaznak a dátumról. Az államfő korábban azt mondta, ha nem sikerül megállapodni, akkor szakértői kormányt nevez ki.

A határozat elfogadásához 90 képviselő támogatása kell. Szerdán az alkotmánymódosításhoz sikerült összegyűjteni 92 szavazatot, tehát elvileg szeptember 30. lehet az a nap, amikor megnyitják a szavazóhelyiségeket.

Igor Matovič a parlamenti vitában elmondta, hogy ők lehetővé tették, hogy a bűnüldöző szervek szabadon dolgozzanak, és a későbbi időpont, a szeptemberi is azt a célt szolgálja, hogy a Smer, a Hlas és a fasiszták ellen minél tovább küzdjenek.

Fico és Pellegrini előbbre hozná az előrehozott választás dátumát. Robert Fico úgy véli, hogy egy olyan kormány, amelytől a bizalmat decemberben megvonta a parlament, nem irányíthatja az országot szeptemberig. Ezért módosító javaslatot adott be, azt szeretné, ha május 27-én tartanák az előrehozott választásokat.

Peter Pellegrini szintén elfogadhatatlannak tartja a szeptemberi dátumot, ő is módosító javaslatot adott be, június 24-ét javasolja. Ugyanakkor megjegyezte, a Smer javaslatát is támogatni fogják. Először ugyanis a módosító javaslatokról szavaz a parlament, és csak utána kerül sor a szavazásra a szeptemberi időpontról.

Érdekes a Sme rodina érvelése, ők minden dátumot elfogadhatónak tartanak, ezért a májusi, a júniusi és a szeptemberi időpontot is megszavazzák. Mivel 90 szavazatra van szükség, a két ellenzéki javaslat reménytelennek tűnik, ezért fura Kollárék hozzáállása – elképzelhető, hogy már a Ficóval szavazást gyakorolják.

Az SaS úgy nyilatkozott, hogy számukra az az elfogadható, amiben korábban megegyeztek, tehát a legkésőbbi időpont.

Ha valamelyik korábbi koalíciós párt felrúgja az egyezséget vagy a külső támogató képviselők közül néhányan meggondolják magukat, akkor kedden nem születik döntés az előrehozott választásról – a köztársasági elnök szakértői kormányt nevez ki, ami újabb bonyodalmakat hoz, mivel több párt – köztük a Sme rodina – elutasítja a szakértői kormányzást.

Lényegében minden lépés, döntés és megnyilatkozás – például az, hogy a Hlas a Smertől függetlenül egy új időponttal áll elő, hogy elkülönböződjön, illetve a Sme rodina nyitottsága mindkét oldal irányába – már az előrehozott választások kampányának a része.

---

2. Mozgósítás és szavazatmentés a szétforgácsolódott jobboldalon

Michal Vašečka szociológus adott nagyinterjút a Denník N-nek a népszavazás után, és kevés derűs dolgot mondott a következő (előrehozott) parlamenti választások utáni helyzetről. Elmesélte, hogy nemrég Lengyelországban járt, ahol azzal szembesítették, hogy attól tartanak, Szlovákia az Európa-ellenes erők trójai falova lehet.

A szociológus is elismerte, hogy az Európa-párti és atlantista pártoknak nehéz lesz többséget szerezniük és kormányt alakítaniuk. Vašečka szerint ez ma szinte elképzelhetetlen, és ha bizonyos értelemben egy „törvénytisztelő” kormány alakul is, a magyar vagy a lengyel út vár Szlovákiára.

Robert Fico és a Republika folyamatos erősödése egy olyan trend,