Napunk

Napunk newsfilter: Hegernek politikai hullának kellene lennie, az emberek mégis látnak benne potenciált

Fotó - Eduard Heger/FB
Fotó – Eduard Heger/FB

1. Az alkotmánymódosítás legalább annyira szólt a választási rendszer bebetonozásáról, mint az előrehozott választásról. 2. Heger a kudarcsorozata után is kaphat esélyt a választóktól. 3. Németország beadta a derekát, mehetnek a Leopard 2 harckocsik Ukrajnába.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A híreket válogatta és kommentálta Renczes Ágoston

1. Az alkotmánymódosítás legalább annyira szólt a választási rendszer bebetonozásáról, mint az előrehozott választásról

Szerdán átment a parlamenten az alkotmány azon módosítása, miszerint a választási ciklust a parlament lerövidítheti alkotmányos, háromötödös többséggel, azaz ha a 150 képviselőből legalább 90 megszavazza azt.

Gyors munka. Az alkotmánymódosításról vasárnap este egyeztek meg a kormánykoalíció korábbi tagjai, a tervezetet Mária Kolíková volt igazságügyi miniszter nyújtotta be kedden képviselői indítványként, szerdán pedig már el is fogadta a parlament. A képviselői indítvány műfaja leginkább arra alkalmas, hogy egy törvénytervezetnek ne kelljen társadalmi vitán és szakmai egyeztetéseken átesnie, vagyis lehetővé teszi az ilyen lóhalálában való törvényalkotást.

Ez nyilván kedvez a benyújtó, illetve a mögötte álló párt/pártok szándékának, és adott esetben – például egy olyan válsághelyzet, amire gyorsan kell reagálni – szükség is lehet az ilyen tempóra.

A képviselői indítványt azonban gyakran használják arra a politikusok vagy a pártok, hogy minél gyorsabban átverjék a parlamenten az akaratukat – gondoljunk csak Matovič inflációellenes-családsegítő csomagjára, ami gyorsított eljárásban ment át a parlamenten, hogy aztán egyes elemei pont emiatt fennakadjanak az Alkotmánybíróság hálóján.

Más is került a csomagba. Az alkotmánymódosítás eredeti célja az volt, hogy jogilag tisztába tegye az előrehozott választás kiírását azzal, hogy lehetővé teszi a parlamentnek a választási ciklus lerövidítését – ez a cél teljesül is.

A módosítás nem teszi lehetővé a választási ciklus népszavazással való lerövidítését – ez volt a névleges célja a Ficóék hétvégi népszavazásának, ami azonban inkább a tábor összerántását célzó politikai tűzijáték volt – egyben ijesztő figyelmeztetés is, mert bár a népszavazás érvénytelen lett, a mögé beálló 1,2 millió ember Fico diadalmas visszatérését vetítheti előre.

Az alkotmánymódosítás azonban azt is tartalmazza, hogy a választási rendszer arányos, illetve hogy Szlovákia egyetlen választókerületből áll. Ezek a kitételek pedig Igor Matovič aktuális vesszőparipájának felelnek meg, miszerint Fico és Pellegrini arra készülnek, hogy magyarországi mintára megváltoztassák a választási rendszert, és úgy betonozzák be a hatalmukat, ahogy azt Orbán Viktor tette.

A magyar választási rendszer ugyanis a nagy és erős pártoknak kedvez. A 199 képviselőből csak 93 jut be úgy, ahogy Szlovákiában mind a 150, a többi 106 helyre egyéni választókerületekből kerül be az a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta függetlenül attól, hogy amúgy milyen arányban nyert.

Vaktyúk. Abban, hogy a jelenlegi arányos választási rendszerhez képest Szlovákia sokkal rosszabbul járna egy a magyarországihoz hasonló vegyes rendszerrel, Igor Matovičnak igaza van (bár ő valószínűleg nem annyira az ország sorsát tartotta szem előtt, mint azt a tényt, hogy az OĽaNO sokkal rosszabb esélyekkel indulna egy ilyen rendszerben, mint mondjuk a Smer).

Ahogy azt Szalay Zoltán, Dušan Mikušovič és Daniel Kerekes részletesen is feldolgozták, egy ilyen rendszer Szlovákiában is túlhatalomhoz juttatná a nagy és egyben kiterjedt regionális struktúrákkal rendelkező pártokat, és az alkotmány öncélú módosítgatását is megkönnyítené számukra.

Az tehát, hogy az arányos választási rendszert az alkotmány is rögzíti, önmagában nem feltétlenül gond.

Az már inkább, hogy az alkotmányba az is belekerült, hogy Szlovákia egyetlen választókerület. Ezt még Mečiar verte át a kilencvenes években, neki ugyanis országosan kiemelkedően népszerű politikusként kedvezett, hogy a kevésbé népszerű, de regionálisan erős politikusok ne nagyon tudjanak mellette labdába rúgni, miközben a saját választókerületükből – ha lettek volna ilyenek – nagyobb valószínűséggel juthattak volna be a parlamentbe.

Matovičnak is ez a baja a több választókerületes modellel: az OĽaNO inkább egy gyűjtőpárt, igazi regionális struktúrák nélkül.

Fontos kérdés. Márpedig az egy vagy több választókerület kérdését érdemes lenne szélesebb társadalmi és szakmai vitában is átrágni, és azt követően dönteni róla. Ha több választókerület lenne, ahonnan egyébként arányos rendszerben jutnának be a képviselők, a parlament jobban tükrözné az ország regionális összetételét, és ez a magyaroknak is kedvezne.

Az önkormányzati és megyei választások egészen más politikai térképet mutatnak, mint a parlamenti választás. Több választókerület esetén a magyar pártok jelöltjei nagyobb eséllyel szereznének parlamenti mandátumot. Ez a hajó azonban egy időre elment, Igor Matovič oldatta el a kötelet, miközben pár éve még ő maga is szorgalmazta a több választókerületes modellt.


2. Heger a kudarcsorozata után is kaphat esélyt a választóktól

Az Ipsos készített a Denník N számára egy felmérést arról,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Alkotmánymódosítás

Eduard Heger

Igor Matovič

Leopard 2

Napunk newsfilter

Németország

Orosz–ukrán háború

Választások 2023

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak