Napunk

Tényleg veszélyes lenne a magyar választási rendszer a szlovákiai demokráciára? A parlamenti erőviszonyokat átrajzolná, a magyaroknak kedvezne

Az OĽaNO kampánya a 2020-as parlamenti választások előtt. Fotó - Tomáš Benedikovič
Az OĽaNO kampánya a 2020-as parlamenti választások előtt. Fotó – Tomáš Benedikovič

Ha már 2020-ban vegyes választási rendszer lett volna Szlovákiában, bejuthattak volna a parlamentbe Magyar Közösségi Összefogás képviselői is.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A bukott kormánykoalíció váratlanul állt elő azzal az ötlettel, hogy az előrehozott választásokról szóló alkotmánymódosítást összekösse a jelenlegi választási rendszer alkotmányos megerősítésével. Igor Matovič szerint a következő választások után a Hlas és a Smer megváltoztatnák a választási rendszert, hogy bebetonozzák a hatalmukat. Matovič elsősorban a magyar választási rendszerre hivatkozik ebben az érvelésében, vagyis szerinte Pellegriniék úgy akarnák megszilárdítani a hatalmukat, ahogy Orbán Viktor tette Magyarországon.

A Mária Kolíková volt SaS-es igazságügyi miniszter által megfogalmazott alkotmánymódosítást szerdán el is fogadták a parlamentben 92 képviselő szavazatával. A parlamenti képviselők megválasztásáról szóló mondatot kiegészítették azzal a kitétellel, hogy a képviselőket az arányos képviseleti elv szerint választják, illetve belefoglalták a szövegbe azt is, hogy Szlovákia területe egyetlen választókerületet alkot.

A választási rendszert ezek után tehát csak alkotmányos többséggel lehet megváltoztatni.

Ebben a cikkben a Denník N-nel közösen annak jártunk utána, milyen tulajdonképpen az a vegyes választási rendszer, igaza van-e Igor Matovičnak, hogy a bevezetése veszélyt jelentene a szlovákiai demokráciára, és milyen tanulságokkal szolgál a magyarországi példa, amelyet Matovič is emleget. Lemodelleztük azt is, mi minden változott volna, ha vegyes választási rendszerrel vágtunk volna neki a 2012-es és a 2020-as parlamenti választásnak.

Matovič pálfordulása

Először is le kell szögezni, hogy Igor Matovič saját magát is megcáfolja a mostani érvelésével, hiszen 2020-as választási programjában az OĽaNO a jelenlegi választási rendszer megváltoztatását ígérte.

„Szlovákiának egy új és jobb választási rendszerre van szüksége, amely több hatalmat ad az embereknek, és kevesebbet az eliteknek, miközben jobban figyelembe veszi a régiók igényeit. A választások után társadalmi vitát kell indítani a témában, amelyhez azzal a javaslatunkkal járulunk hozzá, mely szerint 8 választókerületet kell létrehozni, hogy az embereknek a régiókból nagyobb lehetőségük legyen jelöltetni magukat az országos parlamentbe, és részt venni a közügyek intézésében” – áll a három évvel ezelőtti programban.

Ráadásul az OĽaNO már a 2016-os programjában is a vegyes rendszer bevezetését javasolta. Az akkori terv szerint 75 képviselőt választottunk volna országos listáról, 75-öt pedig egyéni választókerületekben, amelyek határai nagyjából a mostani járások határait másolták volna.

Az akkori ígéretnek most az ellenkezőjét akarják Matovičék alkotmányba foglalni.

Mit akar Pellegrini?

Miért vetődött fel ez az ötlet? Matovič arra hivatkozik, hogy Peter Pellegrini akarja megváltoztatni a jelenlegi rendszert, ami igaz is. Pellegrini tavaly novemberben állt elő azzal, hogy a megyei választások is azt mutatják, a választási rendszer megérett a változtatásra. „Miért ne hoznánk létre egy vegyes választási rendszert, amely lehetővé tenni a professzionálisan és szakmailag rátermett embereknek, hogy bekerüljenek a parlamentbe? A regionális választások megmutatták, hogy erről a témáról el kell kezdeni beszélni, csak úgy tudunk előrelépni. Készek vagyunk megoldást keresni. A demokrácia, a szabad verseny és Szlovákia jövője nevében” – írta novemberben Pellegrini.

Matovič viszont azt is állítja, megállapodás született a Hlas, a Smer és a Republika között arról, hogy megváltoztatják a választási rendszert, miközben ezt Pellegrini tagadja, és Matovič sem mutatott fel semmiféle bizonyítékot.

Peter Pellegrini leadja szavazatát a népszavazáson. Fotó – TASR

Mi az a vegyes választási rendszer?

A vegyes választási rendszer, amelyről Matovičék beszélnek, a legegyszerűbben úgy írható le, hogy a képviselők egy részét arányos módon választják, ahogy mi jelenleg Szlovákiában a parlamenti választásokon, a másik részét többségi elven.

A legismertebb ilyen modell Nagy-Britanniában létezik, ahol az alsóház képviselőit egyéni választókerületekben választják. Az országot tehát egyéni választókerületekre osztják fel, és az adott kerületben az nyeri el a mandátumot, aki a szavazatok többségét kapja. Hasonló rendszer van a szlovákiai megyei választásokon is, ahol viszont nem egy választókerület van, hanem az egyes megyéket több körzetre osztják, és mindenki a saját körzete jelöltjeire szavazhat.

A jelenlegi magyarországi választási rendszerben a 199 parlamenti mandátumból 93-at országos listán osztanak szét, bár sem olyan arányos rendszerben, mint nálunk. A listás szavazatokat ugyanis összeöntik az egyéni kerületi ágon nem hasznosuló ún. töredékszavazatokkal, ami nemcsak a vesztes jelöltekre leadott szavazatokat jelenti, hanem még a győztes jelöltek nem hasznosuló szavazatai is átkerülnek ide (ez az ún. győzteskompenzáció). 106 mandátumot pedig egyéni választókerületekben osztanak szét.

Az egyébként rendkívül bonyolult magyarországi választási rendszert részleteiben megmagyarázni nincs tér ebben a cikkben, a témában a Political Capital összefoglalóját ajánljuk. Matovič szerint tehát ezt a modellt akarja bevezetni Szlovákiában a Hlas, a Smer és a Republika.

Szlovákiában nem működne

Peter Spáč politológus és választási szakértő szerint Szlovákiában régóta bevett dolognak számít az arányos választási rendszer, és az emberek számára nehezen lenne érthető, ha áttérnénk a vegyes modellre. Könnyen érthető az a szabály is, hogy az 5 százalék alatti pártok nem kerülnek be a parlamentbe, amit a vegyes rendszer megbonthatna. A többségi rendszerben ugyanis azoknak a pártoknak a szavazatai is elveszhetnének, amelyek bőven átlépnék az 5 százalékos küszöböt.

Spáč szerint nem véletlen, hogy hosszú ideje ilyen sok párt van Szlovákiában, mert ez a társadalom jellegét tükrözi. „Ezt nem lehetne 2-3 pártra szűkíteni anélkül, hogy jelentős társadalmi csoportok ne veszítsék el a képviseletüket” – magyarázza Spáč.

Az MKÖ is bejutott volna

A Denník N-ben lemodelleztük, hogyan végződött volna a parlamenti választás 2020-ban és 2012-ben, ha nem a jelenlegi arányos, hanem vegyes választási rendszerben zajlott volna. A modellt fenntartásokkal kell kezelni, hiszen nem tudhatjuk, pontosan milyen paraméterekkel vezetnék be ezt a rendszert, és hogyan reagálnának rá a pártok.

Modellünkben az egyszerűség kedvéért abból indultunk ki, hogy a pártok úgy indultak volna, ahogy 2020-ban és 2016-ban, vagyis többnyire önállóan. A modellben a 150 mandátumból 79-et osztottunk szét egyéni választókerületekben, 71-et pedig úgy, ahogy most történik, arányosan.

Ez azt is jelentené, hogy az egyes választókerületek mérete nem lenne arányos. Pozsony-Ligetfaluban például mintegy 100 ezren szavazhatnának, míg Poltárban alig 20 ezren.

Mindezen fenntartások mellett lássuk az eredményeket.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Fidesz

Igor Matovič

Magyarország

Orbán Viktor

Peter Pellegrini

Választások

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak