A Szövetség aggódik a galántai kórház szolgáltatásaiért, a minisztérium szerint minden rendben van

Múlt csütörtökön a Szövetség sajtótájékoztatót tartott Galántán, aminek a témája az ottani Szent Lukács kórház tervezett új minősítése volt. A 2024-től életbe lépő kórházreform egyelőre nem végleges tervezete szerint a kórház a legalacsonyabb besorolást kapná.

A sajtótájékoztatón felszólalt Forró Krisztián pártelnök, Jozef Viskupič megyeelnök, Berényi József, az MKP-platform elnöke, Nagyszombat megye alelnöke, egyben a galántai kórház felügyelő bizottságának tagja, Chomča Ervin, a Szövetség megyei képviselője, a galántai kórház sebésze, de jelen voltak a Penta és a Svet Zdravia csoport által fenntartott kórház vezetőségének tagjai, valamint a Galántai és Vágsellyei járás polgármesterei is.

A felszólalók szerint a legalacsonyabb, I. szintű besorolás azzal fenyeget, hogy a galántai kórház nem fogja tudni biztosítani az ellátások eddigi mennyiségét és minőségét, mert az egészségügyi biztosítóknak nem lesz kötelező szerződniük az egyes egészségügyi programokra, a mátyusföldiek pedig kénytelenek lesznek bizonyos kezelésekre távolabbi kórházakba járni.

Bár már Nyitra megye része, de a galántai kórház vonzáskörzetébe tartozik a Vágsellyei járás is, ami a legutóbbi közigazgatási reform előtt a Galántai járás része volt. Vágsellyének is volt kórháza, sőt a galántai új kórház – a mai Szent Lukács – felépítéséig itt volt a járási kórház. Ez a kórház 2010-ben szűnt meg, azóta poliklinika van a helyén.

Magasabb szintű kórház a tervek szerint Dunaszerdahelyen, Nagyszombatban, Nyitrán és Érsekújvárban lesz, ezek lesznek a legközelebb attól függően, hogy a páciensek a régió melyik részén laknak.

Cikkünkben arról olvashatnak, hogy

• mit jelent az I. szintű, illetve a többi besorolás,
• min alapulnak azok a félelmek, hogy a biztosítók nem fogják fizetni az I. szintű kórházak szolgáltatásait,
• mit mond erről az egészségügyi minisztérium.

Hálózatoptimalizálás

December közepén fogadta el a parlament azt a törvényt, ami az egészségügyi ellátás kategorizálásáról szól, és amin a kórházak Hálózatoptimalizálás nevű reformja is alapul. A két ünnep között a minisztérium nyilvánosságra hozta a kórházak egyelőre nem végleges kategorizálását.

Ennek értelmében a kórházakat öt különböző kategóriába sorolják aszerint, hogy az ellátások milyen széles körét nyújtják majd. Az elv az, hogy a leggyakoribb és legegyszerűbb panaszokra a lehető legközelebb kapjanak ellátást a betegek, a speciálisabb problémák kezelése pedig az egyre magasabb szintű kórházakban valósul meg.

Öt szint van, a magasabb szintű kórházakban történnek majd a tervezett beavatkozások: minél bonyolultabb egy beavatkozás, annál magasabb szintű kórházban végzik majd el.

• V. szintűek csak Pozsony egyes kórházai lesznek, a legspeciálisabb beavatkozásokat – például szívátültetést – Pozsonyban végzik, de már a III. és IV. szintű kórházak is komplex akut ellátást és tervezett beavatkozásokat nyújtanak.
• IV. szintű kórháza csak Besztercebányának és Kassának lesz, III. szintű kórháza pedig a többi megyeszékhelynek – Eperjesnek, Nyitrának, Nagyszombatnak, Trencsénnek és Zsolnának, illetve Martinnak. (Zsolna második szintű lett volna, mert a közeli Martin kórháza jobban felszerelt, de amíg épül a Višňové alagút, elég körülményes eljutni Zsolnáról Martinba, így Zsolna kórháza is III. szintű lett.)
• A II. szintű kórházak jelentik majd az ellátás gerincét, a minisztérium szerint ezekben végzik majd a kórházi ellátások 75 százalékát: a kevésbé komplex akut kezeléseket és tervezett beavatkozásokat.
• Az I. szintű kórházak pedig a legalapvetőbb járóbeteg- és sürgősségi ellátásokat nyújtják, emellett a tervek szerint utógondozást is végeznek, azaz itt fekszenek majd azok, akik állandó, de nem bonyolult ellátásra szorulnak, főleg az idősek.

Szintek és programok

A kórházakat aszerint sorolták be az egyes kategóriákba, hogy mennyi páciens tartozik a vonzáskörzetükbe, illetve hogy jelenleg milyen infrastruktúrával bírnak, mennyi beavatkozást végeznek. A felosztás nem végleges, a következő hónapokban még módosulhat, 2024-től lép életbe, és az egyes kategóriákat évente felülbírálják.

A reform nemcsak a kórházakat kategorizálja, hanem az egyes ellátási típusokat, „egészségügyi programokat” is. Ezeket is öt szintbe sorolták. A II. szintű kórházakban minden olyan program elérhető lesz, ami az I. szintű kórházakban, és e programok nagy részét a magasabb szintű kórházak is biztosítják majd az egyre speciálisabb programok mellett.

Fontos, hogy az egyes kategóriákba tartozó kórházaknak engedélyezheti a minisztérium, hogy magasabb kategóriába tartozó programokat is biztosítsanak – ezeket a tervezet kiegészítő programoknak (doplnkové programy) nevezi –, ha megvan rájuk az igény, és adottak a személyi és technikai feltételek is. Azaz egy I. szintű kórházban is lehetnek II. szintű programok, II. szintű kórházban is lehetnek III. vagy IV. szintű programok, ha a minisztérium engedélyezi őket.

Mit fizet a biztosító és mit nem?

A tervezet minden szint számára megszabja, milyen programokat kötelező biztosítania, illetve milyen kiegészítő programok engedélyezését kérheti a minisztériumtól.

Kötelező programok azonban csak a II. szinttől felfelé vannak.

Az I. szintű kórházak számra csak nem kötelező és lehetséges kiegészítő programokat szab meg a reformtervezet. A törvény szerint „a biztosító köteles szerződést kötni a kórház fenntartójával egészségügyi szolgáltatás nyújtására a kötelező és kiegészítő programok körére. A nem kötelező programok körére azonban a biztosító a törvény szerint csak szerződést köthet („smie uzatvoriť zmluvu”), azaz nem kötelező szerződést kötnie.

Ezen alapulnak azok a félelmek, miszerint a kórház az egyes programokra nehezen tud majd szerződést kötni a biztosítókkal.

De miért nem szab meg kötelező programokat a reform az I. szintű kórházaknak? Matek Mišík, a minisztérium alá tartozó Egészségügyi Elemzések Intézetének (Inštitút zdravotných analýz) vezetője azt írta a Napunknak, hogy a törvény az I. szintű kórházak számára hagyja meg a legnagyobb rugalmasságot az ellátás biztosításában aszerint, hogy az adott régiónak milyen szükségletei, illetve a kórház vezetőségének milyen ambíciói vannak. „A kórház így a kiterjedt járóbeteg-ellátás és az egynapos kezelések keretén felül konkrét specializációkra is alkalmassá válhat” – írja Mišík.

A biztosítókkal kapcsolatos aggályokra Mišík azt írta a Napunknak, hogy ha egy I. szintű kórház számára a minisztérium jóváhagy egy kiegészítő programot, arra a biztosítónak kötelező lesz leszerződnie. A nem kötelező programok esetében, ugyanúgy, ahogy jelenleg is, a kórháznak tárgyalnia kell a biztosítóval, hogy egy adott ellátás szükséges-e, van-e iránta kereslet a régióban.

A Szövetség szerint veszélyben az ellátás

A Szövetségnek viszont pont ez a gondja a tervezettel: Berényi József szerint messze nem lesz olyan gördülékeny a szerződéskötés a biztosítókkal, mint