Napunk

Juhász György rektor: A Selye János Egyetemet egyre jobban elfogadják a szlovák felsőoktatási közegben

Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora. Fotó - Cséfalvay Á. András
Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora. Fotó – Cséfalvay Á. András

Juhász György második ciklusát tölti a komáromi Selye János Egyetem élén, mely időszak a koronavírus-járvánnyal indult és a minőségbiztosítási rendszer kialakításával folytatódott. Jelenleg a gazdasági válság és energiaárak ugrásszerű emelkedése miatti közbeszerzési eljárások okoznak némi fejtörést, de az Erasmus+program Magyarországgal kapcsolatos tiltása is gondot jelenthet, ha felek nem állapodnak meg mielőbb.

A komáromi Selye János Egyetem rektora szerint az elmúlt két év az egyetem belső minőségbiztosítási rendszerének kialakításával telt el, melynek köszönhetően letisztult a képzési paletta. Elmondása szerint a törvény egyik fontos célja, hogy az egyetemek felkészült végzőseket képezzenek a munkaerőpiacra.

Beszélgetésünkből kiderül, hogy:

  • milyen pozitív hozadéka van a tanulmányi programok és a diákok utánkövetése kapcsán az új minőségbiztosítási rendszer bevezetésének,
  • milyen új tanulmányi programok nyitásával tenné vonzóbbá a komáromi egyetemet az intézmény vezetése,
  • kik vehetnek részt a Makovecz mobilitási programban, és mely magyarországi egyetemek felé nyitna a Selye János Egyetem, ha az Európai Bizottság és a magyar kormány nem állapodik meg.

Milyen tervekkel vágott neki a második ciklusnak, hol szeretné látni a komáromi Selye János Egyetemet megbízatása végén?

Két éve, amikor elkezdődött a második ciklusom már tudtuk, hogy elfogadják a minőségbiztosítási törvényt, és egy új minőségbiztosítási rendszert kell bevezetnünk. Azt a célt tűztem ki akkor, hogy stabilizálni kell az egyetem helyzetét.

Ez alatt azt értem, hogy ne csökkenjen számottevően a hallgatói létszám, hogy az egyetem fenntartható legyen, hogy stabilizálva legyen az oktatók és alkalmazottak helyzete, hogy megfeleljünk a minőségbiztosítási elvárásoknak, hogy meg tudjuk védeni a tanulmányi programjainkat és olyan kínálatot tudjunk nyújtani a hallgatóknak az alap-, mester- és doktori képzéseinken is, hogy az érettségiző diákok is a Selye János Egyetemet válasszák.

Ez nem könnyű feladat, mert már az egyetemeknek is „piaca van”. Meg kell küzdeni a hallgatókért, a programkínálat és a marketing terén egyaránt. A ciklusom végére egy stabilizált helyzetben levő egyetemet szeretnék.

Fotó - Cséfalvay Á. András
Juhász György rektor azt mondja, mindent elkövetnek azért, hogy elkerüljék a távoktatást, nem támogatja az online vizsgáztatást sem. Fotó – Cséfalvay Á. András

Milyen hatással volt a pandémia ezekre a törekvésekre?

2020 januárjában vettem át a kinevezésemet és márciusban fel kellett függeszteni a jelenléti oktatást. Be kellett vezetnünk a távoktatást, megszűntek a személyes kapcsolatok. Hihetetlenül sok adminisztratív problémával szembesültünk, ezek nagyon leterhelőek voltak, és minden felelősség az egyetem vezetését terhelte. Kérhettünk ugyan iránymutatást és támogatást, de végső soron nekünk kellett dönteni. Az oktatást is át kellett szerveznünk.

Ezen időszak legnagyobb veszteségének azt tartom, hogy megszűntek a személyes kapcsolatok, a hallgatók és az oktatók közötti kapcsolatok is. Tanítok most elsős hallgatókat és észre lehet venni, hogy ők az a generáció, amelyik közel két évig távoktatásban részesült.

Biztos, hogy a járvány hatással volt az oktatás minőségére, aki mást mond, az nem mond igazat. Ezért is, bármilyen energiaválsággal kell szembenéznünk, minden erőnkkel igyekezni fogunk megtartani a jelenléti oktatást.

Volt olyan pozitív hozadéka a járvány időszakának, amit a jövőben megtartanának és alkalmaznak?

Pozitívumként értékelem, hogy minden oktatónak és munkatársnak meg kellett tanulni az infokommunikációs eszközök alkalmazását, új oktatási módszereket kellett elsajátítaniuk, és bele kellett vetniük magukat a virtuális világba. Sokkal könnyebb a kommunikáció most, mint két évvel ezelőtt. Ma már különböző alkalmazásokon keresztül tudunk kommunikálni, és ez megkönnyíti a munkát.

Új minőségbiztosítási rendszert kellett kidolgoznia az egyetemnek. Mi változott a korábbiakhoz képest?

A felsőoktatás minőségéről szóló törvény szabja meg, hogy hogyan kell a felsőoktatásban a minőségbiztosítást garantálni. 2018-ban indult a folyamat, mely során megszűnt az Akkreditációs Bizottság és szűkebb létszámmal létrehozták az Akkreditációs Ügynökséget.

Korábban, ha egy egyetem új tanulmányi programot szeretett volna nyitni, vagy egy meglévőt újraakkreditálni, akkor ezzel minden esetben az Akkreditációs Bizottsághoz kellett fordulni, a bizottság illetékes munkacsoportja áttanulmányozta a programra vonatkozó anyagokat és javaslatot tett a döntést illetően, de nem volt döntéshozó szerv. A bizottság az oktatási minisztérium tanácsadó szerve volt, a programokat illetően a miniszter döntött.

Az új törvényben az Akkreditációs Ügynökség már döntéshozó szerv. Most is voltak olyan tanulmányi programok, amelyekkel az ügynökséghez kellett fordulnunk és ők egy ellenőrző szervvel meghozzák a végső döntést.

A törvény előírja, hogy minden egyetemnek létre kell hoznia egy saját minőségbiztosítási szervet, ez nálunk az Egyetemi Minőségbiztosítási Tanács. Fel kell állítani egy rendszert, meg kell felelni az Akkreditációs Ügynökség által előírt standardoknak, és ha ezt kiépítettük, akkor az Akkreditációs Ügynökség jóváhagyását követően azokon a szakokon, melyek akkreditációját jóváhagyták, már mi is akkreditálhatunk programokat.

Az egyetem vezetése és számos munkatársa az utóbbi két évben a belső minőségbiztosítási rendszert dolgozta ki. Fotó – Cséfalvay Á. András

Pozitívumnak tartja ezt a változást? Színvonalasabb képzést hozhat ez a hallgatók számára?

Szerintem ez az egyetemek számára is pozitív változás, ha végbemegy az egész folyamat. Bevallom, elég nehéz volt ezt a folyamatot levezényelni, mert az igaz, hogy voltak standardok, de komolyabb útmutatások nem. Mindenkinek át kellett tanulmányoznia a törvényt és a vonatkozó dokumentumokat, örülünk, hogy mögöttünk van ez a folyamat.

Mindezek mellett minden tanulmányi programunkat harmonizálni kellett, vagyis összhangba kellett hozni az ügynökség által kiadott standardokkal. Sajnos voltak olyan levelező programok is, melyek adminisztratív szempontból ugyan még léteztek, de már nem voltak rajta hallgatók, ezeket meg kellett szüntetni. Tehát nálunk is, de általánosságban is letisztult a paletta.

A legutóbbi rektori konferencián Robert Redhammer (a Szlovák Akkreditációs Ügynökség vezetője) arról tájékoztatott, hogy ennek köszönhetően több, mint kétezer tanulmányi program szűnt meg Szlovákiában az egyetemeken. Ez biztosan pozitívum és egyben egy tisztulási folyamat.

Számunkra most az a kérdés, hogy milyen munkacsoport érkezik ki a bizottságtól, hogyan fog zajlani az egész akkreditáció, és itt most a belső rendszerünk akkreditációjáról is beszélünk. A következő lépés pedig az, hogy azon belül az egyes tanulmányi programokat is akkreditálni fogják.

Lassan húsz éves lesz az egyetem, az évek alatt a képzési paletta változott, bővült, mely szakokat kellett megszüntetni, illetve terveznek-e bővítést, hogy vonzóbbá tegyék az egyetemet a hallgatók számára?

Meg kellett szüntetnünk a magyar bölcsész szakot, az utóbbi két évben már nem jelentkeztek hallgatók erre az alapszintű képzésre, ezért úgy döntöttünk, hogy elengedjük, ezzel a filológia szak is megszűnt az egyetemen.

Továbbá most nem tudtuk harmonizálni a habilitációs és az inaugurációs eljárást a Református Teológiai Karon, de ha a következő két évben sikerül az akkreditációs kritériumokat teljesíteni és meg tudunk felelni a már különválasztott habilitációs és inaugurációs eljárás követelményeinek, akkor két év múlva újra megpályázzuk ezt a jogot.

Az elmúlt 18 év alatt jelentősen bővült a képzési palettánk, a Gazdaságtudományi Kart át is neveztük Gazdaságtudományi és Informatikai Karrá, hiszen bővültek a képzések, már nemcsak informatikatanár képzésünk van, hanem már van alkalmazott informatika alap- és mesterképzésünk, sőt, matematika és informatika oktatáselmélete doktori képzés is.

Az egyetem névadójára való tekintettel egészségügyi képzést szeretnének nyitni a közeljövőben. Fotó – Cséfalvay Á. András

Mivel szeretnék még bővíteni a kínálatot?

Szeretnénk bővíteni a pedagógiai képzéseket, de a készülő oktatási reform miatt át kell gondolnunk, hogy milyen mértékben tudjuk garantálni az egyes programokat, mert minden programhoz legalább 3, de inkább 5 olyan személyt kell rendelni, akik nemcsak a doktori kritériumokat teljesítik, hanem a legtöbb esetben a habilitációs kritériumokat is. Nem könnyű tehát új programokat nyitni, de vannak elképzeléseink a pedagógia terén.

Régi vágyunk az egészségügyi ápolástan program megnyitása, és itt nem is az Akkreditációs Ügynökség standardjai tűnnek komoly gondnak, hanem inkább az egészségügyi minisztérium által lefolytatott akkreditációs eljárás. Bízom benne, hogy névadónk miatt is a közeljövőben mégis sikerül megnyitnunk ezt a programot.

Utánköveti-e az egyetem végzőseinek az érvényesülését?

Igen, de az utánkövetés nem könnyű, hiszen a végzősöknek önként kell adatot szolgáltatniuk. Mi azért igyekszünk minden végzős beleegyezését megszerezni, hogy megszólíthassuk őket. Erről a weboldalunkon, az egyes tanulmányi programoknál is vannak információk, természetesen a Karrier-tanácsadó Központ munkatársai figyelik ezeket az adatokat, de elérhetőek az uplatnenie.sk oldalon is.

Már minőségbiztosítási követelmény, hogy nyomon kövessük, milyen pályán helyezkednek el a végzőseink, hogy dolgozzunk ezekkel az adatokkal és kapcsolatban kell állnunk olyan munkáltatókkal, akik foglalkoztatják a végzős hallgatóinkat, és be kell vonnunk őket a tanulmányi programjaink kidolgozásába. Tehát, ennek hangsúlyosabbá tételére a Tanárképző Kar programjainak Minőségbiztosítási Tanácsában iskolaigazgatók is ültek.

Jó kapcsolatot ápolunk a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével is, és figyelembe vesszük az ő elképzeléseiket. Nagyon fontos célja a minőségbiztosítási folyamatoknak és a törvénynek is, hogy a munkaerőpiacra felkészült embereket képezzenek az egyetemek.

Juhász György elmondása szerint az egyetemeknek az utánkövetés mellett végzőseik munkáltatóival is kapcsolatban kell lenniük, hogy a lehető legjobban fel tudják készíteni diákjaikat a munkaerőpiac elvárásaira. Fotó – Cséfalvay Á. András

Háttér-információk szerint a szlovákmagyar kisebbségi vegyes bizottság ülésén felmerült, hogy az egyetem kiemelten támogatott legyen, mit jelentene az egyetem számára, ha ez valóban megvalósulna?

A szlovák–magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyveiben a Selye János Egyetem már régóta szerepel,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Komárom

Oktatás

Selye János Egyetem

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak