Napunk

Pár napig még nemet mondhatunk arra, hogy behívjanak és fegyverrel harcoljunk. A férfiak azon vitatkoznak, hogy ez gyávaság-e

Illusztrációs fotó - VM
Illusztrációs fotó – VM

Az összeesküvés-elméleteket terjesztő honlapok és a szélsőségesek manapság mozgósítással riogatnak, az ilyen híreket fogyasztó férfiak nyilatkozatokat tesznek, hogy nem fognak fegyverrel a kezükben harcolni. A törvény ezt lehetővé teszi, az erről szóló nyilatkozatot január végéig lehet leadni.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A harminchat éves, programozóként dolgozó pozsonyi Michal épp most ért haza a jegyzőtől, ahol az aláírását hitelesítette a nyilatkozata alatt, mely alapján az állam háború esetén nem hívhatja be harcolni. Az eljárás nem bonyolult, most már csak el kell vinnie a hitelesített nyilatkozatot, aminek a mintáját a belügyminisztérium oldaláról töltötte le, a pozsonyi ügyfélközpontba, pontosabban az Államvédelmi Főosztályra.

„Nem tudom elképzelni, hogy valaha is fegyvert fogjak valakire. Azt meg végképp nem, hogy embert öljek” – magyarázza Michal, miért akarja benyújtani az államnak a rendkívüli szolgálat teljesítésének megtagadásáról szóló nyilatkozatot.

A nyilatkozat benyújtására már csak pár napunk van, a törvény szerint csak január végéig van rá lehetőség. Michal nem az egyetlen, akit ezt foglalkoztat. A Denník N négy másik férfit is megszólított, akik azon gondolkoznak, benyújtsák-e a nyilatkozatot.

„Félek attól, hogy a háború továbbterjed Ukrajnából. Nem vagyok Putyin-rajongó, de úgy döntöttem, hogy benyújtom a nyilatkozatot” – mondja Michal barátja Andrej, aki szintén informatikusként dolgozik egy nemzetközi cégnél.

A nyilatkozat miatt mindketten összekülönböztek a kollégáikkal a munkahelyen, akik gyávának nevezték őket. „Ha nem lennének a kitartó ukránok, Putyin már másokat is lemészárolt volna, Szlovákiát beleértve. Gyávaság egy olyan nyilatkozatot benyújtani az államnak, hogyha háború lesz, akkor én nem megyek fegyverrel harcolni” – mondja a kollégájuk, Jakub Sečkár. Beleegyezett a teljes nevének közzétételébe, a többi megszólalónak pedig névtelenséget ígértünk.

A három barát vitájából látni, hogy intenzíven foglalkoznak az ukrajnai háborúval, megérinti őket, és félnek a konfliktus továbbterjedésétől. Egyikük sem védi Vlagyimir Putyin elnököt, aki kirobbantotta a háborút, Ukrajna pártján állnak, és elérte őket az orosz propaganda.

Mozgósítással való ijesztgetés

A nyilatkozattal azt követően kezdtek el foglalkozni, hogy az álhíroldalak és a szélsőségesek a napokban mozgósítással kezdtek el ijesztgetni. A rendőrség a közösségi médiában, ahol a hoaxokra figyelmeztet, elmondta, hogy a kitalált mozgósítás csak az orosz propaganda egyik újabb eszköze. Az a célja, hogy pánikot keltsen az Ukrajnát támogató országokban, mégpedig a tömeges mozgósításról szóló hazugságok terjesztésével.

Az említett nyilatkozatról több pletyka is kering, ezért megnéztük, mit ír róla a törvény, pontosan hogyan kell benyújtani, meddig érvényes, és mire mennénk vele, ha Szlovákiában valóban háborús konfliktusra kerülne sor.

Pavel Macko biztonsági szakértő és nyugalmazott tábornok azt mondja, hogy időről időre őt is megkérdezik erről a nyilatkozatról. Mit tanácsol nekik? „Azt, hogy ne pánikoljanak. Amennyiben háborús állapot kihirdetésére kerülne sor, igyekezni fogsz megvédeni a családodat, a gyerekeidet, és kötelesek vagyunk segíteni. Az, hogy benyújtasz egy olyan nyilatkozatot, hogy nem akarsz fegyvert fogni, nem ment fel az alól a kötelesség alól, hogy másképp segíts az országnak.”

Tudnivalók a nyilatkozatról:

  • a benyújtását egy 2005-ből származó, a háború és háborús állapot alatti alternatív szolgálatról szóló törvény teszi lehetővé;
  • az állam a benyújtását követően nem hívhatja be az adott személyt harcolni, mert megtagadta a rendkívüli szolgálat teljesítését, mert ellenkezik lelkiismeretével vagy a vallási hovatartozásával;
  • az állampolgárok csak biztonsági állapotban nyújthatják be, nem érvényes, ha válsághelyzet idején kerül benyújtásra;
  • az állampolgároknak a hadkötelezettség érvénybe lépésének évében, vagy minden következő év januárjának végéig van lehetőségük benyújtani, egészen a védelmi kötelesség lejártáig;
  • a hadkötelezettség azon év januárjának 1-jén lép érvénybe, melynek során a férfiak betöltik a 19. évüket;
  • aki egyszer benyújtja a nyilatkozatot, nem kell évente megismételnie. Érvényben van a hadkötelezettség lejártáig, tehát 55 éves korig;
  • azon megye járási hivatalában szükséges benyújtani, ahol az állampolgár állandó lakóhelye van;
  • a hivatalba két darab, hitelesített aláírással ellátott nyilatkozatot szükséges vinni, az egyik a hivatalban marad, a másikat pedig az elfogadást jelző pecséttel látják el;
  • a jegyző általi aláírás-hitelesítés legfeljebb három euróba kerül;
  • amennyiben valaki meggondolná magát, a törvény lehetővé teszi a nyilatkozat visszavonását;
  • azokat, akik a múltban civil szolgálatot teljesítettek, úgy kezelik, mintha ezt a nyilatkozatot benyújtották volna.
    Forrás: a SzK Védelmi Minisztériumának weboldala

A nyilatkozatot Peter is behozta a a pozsonyi ügyfélközpontba. Azt az indoklást írta bele, ami az interneten is kering, hogy a „lelkiismereti okokra hivatkozva adja be, mivel nem képes arra, hogy erőszakkal elvegyen egy emberi életet, vagy bármilyen körülmény között embert öljön, ami háború vagy háborús állapot esetén szükséges lenne a rendkívüli szolgálat teljesítése alatt.”

Peter szintén a harmincas éveiben jár, a nyilatkozatot pedig a felesége hatására írta alá. „Olyan ember vagyok, aki még a légynek sem ártana, és nem tudom elképzelni, hogy fegyvert fogjak. Sohasem volt a kezemben.” Az ukrajnai események megviselik őt és a feleségét. Segítenek a menekülteknek, hogy jobb életük legyen Szlovákiában, amíg otthon náluk dúl a háború.

Peter felesége, Linda elmondta, hogy azóta fél attól, hogy az állam behívja a férjét harcolni, hogy kitört a háború. „A kremencsuki barátnőm nemrég tért haza Ukrajnába a két kisgyerekével, mivel ott van az anyukája. Az első szerelmét már eltemette, aki katonaként halt meg” – magyarázza Linda, miért kérte a férjétől a nyilatkozat benyújtását.

A nyilatkozatról még tavaly márciusban szerzett tudomást, amikor egy jogász írt erről a .týždeň oldalán. Ez néhány héttel azután volt, hogy az orosz haderők betörtek Ukrajna területére. „A jogász arra figyelmeztetett, hogy a nyilatkozatot csak januárban lehet benyújtani, és akkor azt mondtam, hogy ezt januárban meg kell tennünk” – mondja Linda azzal, hogy az információ nem a konspirátorok által jutott el hozzá.

Nem akarunk harcolni a saját országunkért

A szlovákiai férfiak pacifista vagy defetista, illetve kitérő nézeteire az „Ako sa máte, Slovensko?” (Hogy vagy, Szlovákia?) reprezentatív közvélemény-kutatás már tavaly áprilisban, nem sokkal a háború kezdete után is rámutatott.

A válaszadóknak akkor csak 27,5 százaléka volt hajlandó harcolni az országért. Nemmel a megkérdezettek 37,1 százaléka válaszolt, 35,4 százalékuk pedig a „nem tudom” választ jelölte meg. A 60 év feletti férfiak hajlandóbbak Szlovákiáért harcolni, mint a 40 évnél fiatalabb férfiak.

„A nagyon alacsony harci hajlandóság Szlovákiában nemcsak a bizonyos szervekbe és az államba vetett bizalommal állhat összefüggésben, de egy bizonyos geopolitikai megosztottsággal is. Fontos támpont a történelem – Szlovákiában nem szokás a hadsereg heroizálása, valamint más államokkal vagy nemzetekkel ellentétben a múltban sem harcoltunk semmilyen nagyobb sikeres fegyveres konfliktusban vagy felkelésben.” – mondta a TASR hírügynökségnek Robert Klobucký szociológus a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa.

Azok a válaszadók hajlandóak harcolni Szlovákiáért, akik azt gondolják, hogy geopolitikai szempontból a Nyugat oldalán kellene állunk, és kiállni a NATO-tagságunk mellett. Kevésbé hajlandóak harcolni az egyetemet végzett válaszadók.

A felmérést az MNFORCE felmérésekkel foglalkozó cég és a Seesame kommunikációs ügynökség végezte a Szlovák Tudományos Akadémiával és annak Társadalmi Kommunikációkutató Intézetével együttműködve.

A minisztérium weboldalán közzétett nyilatkozat mintája. Forrás – a SzK Belügyminisztériuma

Azok a férfiak, akik úgy döntöttek, hogy benyújtják a rendkívüli szolgálat teljesítésének megtagadásáról szóló nyilatkozatot, nem vonják ki magukat az állam iránti kötelezettség alól. A háború vagy háborús állapot kihirdetése esetén az állam kötelezheti őket egy ún. alternatív szolgálat elvégzésére, például a sebesültek ellátására a kórházakban, az emberek evakuációjában való részvételre, az idősotthonokban való segédkezésre vagy az  élelmiszer szétosztására.

„Részt vennének bármiben, amiben kellene, csak nem fognak fegyverrel harcolni” – mondja Macko nyugalmazott tábornok.

Ugyanúgy mint azok, akiket az állam harcba küldhetne, nem hagyhatnák csak el úgy az országot, hanem bizonyos feltételeket kellene teljesíteniük.

Fontos tudni, hogyha ki is törne a háború, nem jelentené azt, hogy azokat a férfiakat, akik nem nyújtották be a nyilatkozatot, az állam azonnal behívná és a frontra küldené. A mozgósítás egy logisztikailag nagyon bonyolult művelet, ami alapos tervezést és előkészítést igényel, a logisztikai feladatok mellett pedig költséges is.

A háborútól való félelem miatt a 43 éves, futárként dolgozó Ľuboš sem habozott megírni a nyilatkozatot. Erről a lehetőségről egy barátjától szerzett tudomást. „Hiszen Ukrajna rögtön elrendelte a mozgósítást, amikor az orosz katonák megtámadták. Az oroszok ugyanígy mozgósítottak, nem akarom megöletni magam a fronton” – mondja Ľuboš. Annak idején volt katona, de elmondása szerint semmit sem adott neki. „ Végigszenvedtem, és kitöröltem az emlékeimből.”

A fiatal férfiak Szlovákiában nem teljesítenek kötelező sorkatonai szolgálatot, mivel 2005-ben ezt eltörölték. Szlovákiának van egy hivatásos hadserege, amit körülbelül 15 ezer katona alkot. A védelmi minisztérium és Macko tábornok is arra figyelmeztet, hogy a NATO tagjai vagyunk, így Szlovákiát más tagállamok is védik. „Egy NATO-tagállam ellen elkövetett támadás az egész szövetség megtámadása, és nem marad válasz nélkül” – emlékeztet a rendőrség is.

Pavel Macko 2018-ban hagyta ott a hadsereget, azóta a politikában tevékenykedik. Fotó – P. Macko archívuma

A védelmi minisztérium szerint ez egy felesleges hisztéria

A védelmi minisztérium a nyilatkozatokkal kapcsolatban azt írta, hogy „felesleges hisztériakeltésről” van szó, amely egy jól ismert álhíroldal hoaxa alapján alakult ki, amely a Besztercebányai Járási Hivatalban tartott szokásos mozgósítási gyakorlatot használta fel az emberek megijesztésére. A rendőrség néhány nappal ezelőtt közzétette,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Dezinformáció

Orosz–ukrán háború

Szlovákia

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak