Napunk

Miközben Orbán megint szabadságharcot hirdetett Brüsszel ellen, Veszprémben felcsendült az Örömóda

Fotó - Napunk/Kacsinecz Krisztián
Fotó – Napunk/Kacsinecz Krisztián

Szakadó hóesésben tartott, grandiózus nyitóünnepséggel vált Veszprém Európa Kulturális Fővárosává a hétvégén. A vár(!)megyeszékhely rendhagyó módon nem egyedüli városként, hanem a Bakony-Balaton régió 116 településével közösen viseli 2023-ban a címet, amelyen egyébként két másik európai várossal is osztozik: a romániai Temesvárral és a görögországi Elefszínával.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A cikkből kiderül

  • mennyibe kerül egy ilyen akció lebonyolítása;
  • mi minden valósítható meg ennyi pénzből egy 57 ezer lakosú kisvárosban;
  • és hogy miért nem mentes az EKF-projekt megvalósítása a botrányoktól.

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt ötlete 1983-ban született meg, az ötletgazda Melina Mercouri görög kulturális miniszter volt. Az elképzelés szerint a patinás címet minden évben más-más városnak ítéli oda az Európai Unió Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága.

A ritka lehetőséget a szerencsés európai metropoliszok kezdetben leginkább arra használták ki, hogy felpezsdítsék kulturális életüket, és ismertté tegyék magukat Európa-szerte, növelve turisztikai vonzerejüket.

Az utóbbi egy-két évtizedben azonban a hangsúly mintha eltolódott volna. Már nem annyira a kulturális imázsépítés a fontos, sokkal inkább az adott város rekonstruálása, kihasználva, hogy az európai jelentőségű esemény hírére megnyílnak az állami pénzcsapok, és végre rendelkezésre állnak a szükséges források az évek óta késlekedő beruházások, infrastruktúrafejlesztések, felújítások megvalósítására.

Különösen igaz ez Közép-Európára. Az EKF-cím nélkül Kassának valószínűleg a mai napig sem lenne Kultúrparkja vagy Műcsarnoka, Pécsnek pedig Zsolnay Kulturális Negyede.

Jó esetben az illetékesek bölcsen sáfárkodnak a rájuk bízott anyagi eszközökkel, de persze bőven akad ellenpélda is. Az egyébként izgalmas és innovatív kulturális projekteket mindkét említett kulturális fővárosban kisebb-nagyobb botrányok árnyékolták be.

Nagyszabású, ám megkésett, vagy túl sokáig húzódó, túlárazott beruházások, kommunikációs bakik, dilettáns marketing. Ilyen ügyektől volt hangos a magyarországi, illetve a szlovákiai média Pécs (2010), majd Kassa (2013) EKF-címe kapcsán. A problémák gyökere mindkét esetben a túl erős politikai befolyásolásban keresendő.

Kassán nem egy tehetséges szervező és szakember vált a 2010-es polgármesterváltást követő, politikailag motivált személycserék áldozatává. Távozott például Zora Jaurová, az EKF-projektért felelős szerevezőcsapat feje is. Ezzel párhuzamosan háttérbe szorult a város multietnikus jellegét hangsúlyozni kívánó eredeti elképzelés is. Az új vezetés például kifejezetten elzárkózott a Magyarországgal való szorosabb együttműködéstől, “szomszédolástól”.

Túllépni a szezonalitáson

Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat szervezéséért és lebonyolításáért felelős Veszprém-Balaton 2023 Zrt. élén is történt igazgatóváltás még 2020 februárjában, de azt nem politikai motivációk indokolták. Mészáros Zoltán, a Veszprémfest alapítója önként mondott le (egyébként főtanácsadóként a csapat tagja maradt), a helyét pedig Navracsics Tibor, az EKF program kormánybiztosának felkérése után Markovits Alíz vette át, aki korábban számos regionális fejlesztési projekt tervezésében és sikeres megvalósításában vett részt.

Az új vezetés az EKF-projekt egyik legfőbb céljaként azt tűzte ki, hogy a hagyományos nagy veszprémi fesztiválok idején kívül a hétköznapokban is pezsgő legyen a városban és a Bakony-Balaton régióban a kulturális élet. Ennek az évnek talán a legnagyobb kihívása tehát a Balaton vidékére kiváltképpen jellemző szezonalitás leküzdése lesz.

Kirakatkoncert a veszprémi utcán. Az EKF-megnyitó legötletesebb kísérőrendezvénye. Fotó – Kacsinecz Krisztián/Napunk

“Májustól októberig, azaz a főszezonban a turizmus megélénkül, azonban az ezen az időszakon kívül eső hónapokban, a holtszezonban már a legtöbb település alvó állapotba kényszerül. Az EKF-nek köszönhetően azonban az év minden hónapjában változatos, ingyenes programok közül választhatnak az itt élők és idelátogatók, ezáltal mindenki számára elérhetővé válik a minőségi kultúrafogyasztás” – fogalmazott Markovits.

Példaként a februári Holtszezon Kortárs Irodalmi Fesztivált, vagy a szeptember második felére tervezett Balaton Wine & Gourmet gasztrofesztivált említette, hozzátéve: nem egyszeri alkalomról, hanem hosszú távú projektekről van szó.

Markovits beszélt arról is, hogy a nem szokványos helyszínválasztással is igyekeznek színesíteni a rendezvényeket, így például romkoncertek, vagy ipartelepen szervezett elektronikus zenei és audiovizuális fesztivál is szerepel a Veszprém-Balaton 2023 kínálatban. A már nem üzemelő, elhagyatott inotai hőerőmű gyárkomplexumáról van szó, amely egyébként a Szárnyas fejvadász 2049 egyik forgatási helyszíne volt.

Ami az idegenforgalmat illeti, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az EKF-rendezvénysorozatot megnyitó sajtótájékoztatón elmondta: elsősorban a közép-európai térség államaiból várnak a szokásosnál több látogatót Veszprémbe és a Bakony-Balaton régióba.

Hozzátette: a fő cél az, hogy Európa egyik legjobban pozicionált térségét, amely szerinte versenyre kelhet a legkedveltebb turisztikai célpontokkal is, beemeljék az európai köztudatba, és csábítóbbá tegyék főleg a szomszédos országokból érkező turisták számára.

Kultúrpark és “high-tech” múzeum is lesz

A sajtótájékoztató harmadik résztvevője, Porga Gyula, veszprémi polgármester nyíltan beszélt arról, hogy a pályázat megírásakor területfejlesztési, városfejlesztési eszközként tekintettek a programban való részvételre. Elismételte, hogy 2030-ra Veszprém Európa húsz legélhetőbb városának egyike kíván lenni, és meggyőződése, hogy ennek megvalósításához pedig nagyban hozzásegíthet az EKF-cím.

Hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki, de annyi bizonyos, hogy a város óriási mértékű és fontos fejlesztések előtt áll. Természetesen sok minden nem készült el a megnyitóra, a várdomb nagy része továbbra is megközelíthetetlen építési terület, vannak bőven útkarbantartás miatt járhatatlan járdák és félsávos lezárások is. Az viszont tény, hogy Veszprém sokkal jobban áll, mint annak idején Pécs. A szervezők pedig azt ígérik, hogy év közben fokozatosan minden tervezett városi beruházás elkészül, a többségük már nyárra.

A várdomb nagy része jelenleg is építési terület. Fotó – Kacsinecz Krisztián/Napunk

Egyik-másik városfejlesztési projekt – amelyeket Hamvay Péter, a HVG újságírója nagyon találóan az urbanisztikai sebek begyógyításaként jellemzett – egyébként a kassai beruházásokat idézi. Rehabilitálják például a régóta elhanyagolt, korábbi Balaton Bútorgyár és a szomszédos, volt szakszervezeti irodaház épületeinek környezetét. Az így kialakított Gyárkert kultúrpark lesz, az EKF legnagyobb szabadtéri helyszíne.

Az egyik leginnovatívabb újítás minden bizonnyal a Digitális élményközpont terve, amely az egykori művelődési házban kaphat helyet. Ez egy olyan, világszerte népszerű “high-tech” múzeum lesz, amelyben a legjobb nemzetközi digitális képzőművészeti produkciók bemutatása mellett híres magyar festmények is megelevenednek majd digitálisan, a látogatót teljesen körbeölelő audiovizuális élményként.

Meglepően bőkezű állami dotáció

Persze az, hogy ezek az izgalmasnak tűnő beruházások beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, és megtérül-e ezáltal a befektetett pénz, vagyis sikerül-e turisták tömegeit csábítani a térségbe, csak évek múlva derül ki.

Mindenesetre a kormány bőkezűen hozzájárult ahhoz, hogy a fideszes vezetésű vár(!)megyeszékhely (majdnem) minden álma teljesülhessen. A Napunk kérdésére Markovits Alíz arról tájékoztatott, hogy az EKF-program összköltségvetése 74 milliárd forint (188 millió euró), amelyből 72 milliárd forintot (183 millió euró) a magyar kormány biztosított.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Kultúra

Magyarország

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre