Napunk

Napunk newsfilter: Nem ártana egy korty friss levegő az országnak

Eduard Heger. Fotó - TASR
Eduard Heger. Fotó – TASR

1. Talán a szeptember is jó. 2. Káosz van a jobboldalon. 3. Babiš Orbánnak öltözött, de nem jött be neki.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A híreket válogatta és kommentálta Finta Márk

1. Talán a szeptember is jó

A már decemberben megbukott kormány koporsójába nehéz volt beverni az utolsó szöget: Eduard Heger, mint egy rossz ács, mindig melléütött a kalapáccsal, és párszor az ujjára is csapott vele. De most végre sikerült: vasárnap este bejelentette a bejelenteni valót: nem keres tovább bátor hetvenhatokat, nem nyújtja a nyújthatatlant, egyezség született, szeptember 30-án előrehozott választások lesznek.

Ez a dátum azért nem teljesen magától értetődő – és persze nem is biztos, amíg papíron nem lesz, lepecsételve, aláírva, törvénytárba iktatva –, de mérföldkő, hiszen egyebek mellett például az dől majd el ekkor, Nyugatra tart-e továbbra is az ország, vagy nyakig merül abban a mocsárban, amit a Kelet igyekszik feltölteni iszappal.

Erre pedig nem árt felkészülni. S bár sok érv szól az előrehozott választások hamarabbi, mondjuk júniusi időpontja mellett, érdemes elgondolkodni, miért lehet mégis opció a szeptemberi időpont, és miért nem kell kétségbe esni, ha átmegy a parlamenten az ezzel a dátummal számoló törvény. Még ha ez az eszmefuttatás nem is túl népszerű.

A kormányzás szempontjából természetesen a nyárelő a jobb: a jelenlegi kormány csak úgymond fűthet és világíthat, s ez keményen megkötheti mindenki kezét, főleg fontos döntéseknél. Ám Szlovákiának sok szempontból egyáltalán nem árt, ha most kicsit megnyugszanak a kedélyek. Ha nincsenek a Tátra Géniuszának hirtelen jött világmegváltó ötletei, ha nincsenek a kormányzás megtartásáért vagy megbukásáért folytatott harcok.

Ez az időkeret pedig teret nyújt arra, hogy felesleges politikai ballasztok nélkül lehessen stabilizálni az ország helyzetét.

Tér nyílik a konszenzuskeresésre is: a túlélésre játszó egykori és jelenlegi kormánypártoknak ugyanis most a választók bizalmának visszaszerzése lehet a fő cél, és ezt csak akkor érhetik el, ha a kampányolás mocskosabb részét a parlament kapuin kívülre viszik, odabent pedig megállapodásra törekednek – ahogy megállapodtak a választási időszak lerövidítéséről szóló alkotmánymódosításról is.

Születik tehát egy icipici esély arra, hogy normális keretek között láthatjuk, hogyan tudnak ezek a pártok konszenzust keresni fontos ügyekben, az ország dolgainak menedzselésében a parlamentben – Matovič–Sulík párharcok, Covid és egyéb zavaró tényezők nélkül. Ilyenre pedig nem volt példa az elmúlt három évben.

Persze mindez lehet naiv ábránd is, vágyvezérelt gondolkodás – hiszen ismerjük a szlovákiai politika természetét, és arra vajmi kicsi az esély, hogy Matovič például ne akarjon minden lépésnél keresztbe tenni, vagy hogy Boris Kollár ne kezdjen el tiszta erőből üzletelni, a zavarosban halászva. S ha így lesz, az előttünk álló kilenc hónap kínosan hosszú lesz.

De mégis, az idő fontos. Fontos például Hamran Istvánéknak, akik a rendőrséggel épp az előző időszak korrupciós ügyeit igyekeznek felderíteni, és ezekben az ügyekben pár nappal több is sokat jelenthet. Ne legyenek kétségeink ugyanis: ha Robert Ficóék térnek vissza a hatalomba az előrehozott választások után, Hamrannak és a rendőrség teljes jelenlegi vezetésének mennie kell, és eljön a bosszú ideje.

S fontos ez az idő a pártok és politikusok számára is. Egyesek számára azért, mert így kicsit tovább maradhatnak a posztjukon, és élvezhetik ennek előnyeit. De ez valójában alacsony ár annak reményéért, hogy tisztulhat és felfrissülhet a szlovákiai politikai térkép, és új alternatívákat nyújthat a választóknak.

Egyszerűen azért, mert ha az erőviszonyok kikristályosodására kicsivel több idő van, akkor a választó is kicsivel könnyebben szavazhat. Az alternatív jobboldali mérsékelt projektekről például jelenleg vajmi keveset tudunk, és a megállapodások, szövetségek létrejöttéhez, a célok, víziók bemutatásához, a brandek felépítéséhez minden pluszhónap fontos lehet.

Az SDK sem egy nap alatt épült fel, ahogy annak idején a Magyar Koalíció Pártja sem – s ha már itt tartunk, a Szövetségnek is ki kell sepregetnie a saját háza táján, hogy legalább egy kicsit hiteles tudjon lenni.

Igen, helytálló a felvetés, hogy ilyen hosszú ideig egyetlen bukott kormány sem kormányzott. Az is helytálló, hogy az embereknek minél hamarabb vissza kell adni a kezébe a döntés jogát. S az az érv is igaz lehet, hogy az agónia kitolása szeptemberig több buktatót és veszélyt rejt magában, mint hasznot, ismerve a szlovákiai politika természetét.

De az országnak most levegőre van szüksége, és ha van egy pici remény arra, hogy legalább egy másodpercre fellélegezhetünk, érdemes átgondolni, hogy van-e értelme kockáztatni érte.


2. Káosz van a jobboldalon

A legeredményesebb pókerjátékosok nem azok, akik merészen blöffölnek, mindenre ráemelnek, és agresszívan, gyorsan és erőből akarnak minél hamarabb minél többet nyerni. Hanem azok, akik az adott szituációról a lehető legtöbb információt tudják összegyűjteni, és ezt helyesen tudják kiértékelni, minimalizálva ezzel a kockázatot – vagy hogy olyan dologba ugorjanak bele, amiből biztosan nem jöhetnek ki nyertesen.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Andrej Babiš

Eduard Heger

Napunk newsfilter

Népszavazás 2023

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak