Napunk

Ficónak sikerült a mozgósítás, mindenki másnak van oka aggodalomra

Fotó - Vladimír Šimíček
Fotó – Vladimír Šimíček

Hogyan értelmezzük az érvénytelen népszavazás eredményeit? Robert Fico politikailag elérte, amit akart: mozgósította táborát, ami még fájhat Peter Pellegrininek is. Vélemény.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

1 193 198 szavazó vett részt a szombati népszavazáson. Sok vagy kevés? Körülbelül annyi, amennyire az előzetes becslések szerint számítani lehetett.

1 163 586 szavazó arra szavazott, hogy meg kell változtatni az alkotmányt, hogy lerövidíthető legyen a választási időszak. Mit akartak ezek a szavazók? Nem, nem valamiféle közjogi változás óhaja vitte el őket a szavazófülkékbe, hogy alkotmányosan rendezzük az előrehozott választások intézményét.

Ami motiválta őket, az elsősorban az elmúlt években felhalmozódott düh, a Matovič- és Heger-kabinetek kudarcai nyomán felgyülemlett társadalmi feszültség. A népszavazás érvénytelensége pedig ezt a nem elhanyagolható választói csoportot még tovább hergelheti.

Mennyi az annyi?

Az 1 163 586 igenre voksoló szavazó egyáltalán nem kevés. Matovičnak 2020-ban – írd és mondd – 721 166 szavazat elég volt ahhoz, hogy toronymagasan megnyerje a parlamenti választásokat. Ficóékra 527 172-en szavaztak három évvel ezelőtt.

Ezt a mostani népszavazást a közvélemény jelentős része Robert Fico nevével kötötte össze, nem is véletlenül: ő kezdeményezte a referendumot, és gyakorlatilag egyedül kampányolt mellette intenzíven. Bár Peter Pellegrini is megtámogatta, ez a támogatás meglehetősen langyosnak bizonyult – erre még alább visszatérünk.

A népszavazást szigorúan szabályozza a szlovákiai jogrend. Meglehetősen sok, 350 ezer aláírás kell hozzá, amit összegyűjteni komoly feladat, és az 50 százalékos küszöböt átlépni is rendkívül nehéz. Akik nem támogatják a témát, nem azt választják, hogy elmennek és nemmel szavaznak, hanem távol maradnak, az érvényesség alacsony valószínűsége pedig ilyenkor a potenciálisan igennel szavazók táborát is elbizonytalanítja. Így nem véletlen, hogy az eddigi kilenc népszavazásból csak egy végződött érvényesen (aminek a legnagyobb tétje volt, és az állam teljes masinériája támogatta).

Tudják ezt a politikusok is, akik jelen körülmények között a népszavazást nem annyira közjogi céljaik elérésére használják, hanem politikai fogásként. Ezt igazából akkor lehetne nekik jogosan felróni, ha történtek volna komolyan vehető próbálkozások arra, hogy a népszavazást hatékonyabbá tegyék.

Gyorsan tegyük hozzá, hogy egy ilyen fiatal és éretlen demokráciában, mint a miénk, nem baj, ha a népszavazás érvényességét szigorú biztosítékokhoz kötik. Hamar megbánhatnánk, ha a könnyen manipulálható, az álhírekkel szemben az európai átlagnál védtelenebb hazai állampolgárok lépten-nyomon népszavazásokon határozhatnák meg a dolgok folyását.

Miért nyert Fico?

Politikai eszközként viszont működik a referendum. És a visszatéréséért brutális erőbedobással küzdő Robert Fico ezzel maximálisan tisztában van. Amire ő használta ezt az eszközt, az egyetlen szóval leírható:

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Eduard Heger

Igor Matovič

Népszavazás 2023

Peter Pellegrini

Robert Fico

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre