A magyar kormánysajtó szerint nemzetáruló, aki megmutatja, mire költik a határon túli támogatásokat
Az Átlátszó oknyomozó portál és az Orbán-kormányok határon túli támogatásait feltérképező újságírók ellen indított támadást az év első napjaiban a magyar kormánypropaganda. Állításaik szerint a határon túli magyar támogatások feltárása azok ellehetetlenítésére irányult.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
A dollármédia igazán aljas húzása címmel január 4-én jelent meg Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztőjének cikke a Magyar Nemzetben, amelynek lényege, hogy egy külföldről fizetett hálózat a magyar nemzeti érdekek ellen dolgozik Magyarországon és a szomszédos országokban.
A magyar kormányoldalon évek óta hangoztatott elképzelés szerint a baloldalinak nevezett, kormánykritikus sajtó egy „háttérhatalom” irányítása alatt áll, és ennek a „háttérhatalomnak” a támogatásával működik. A magyar kormányfő által is rendszeresen használt összeesküvés-elmélet szerint a „baloldali” hálózat fő finanszírozója Soros György.
Huth Gergely cikke azzal tűnt ki a szokásos összeesküvés-elméletek közül, hogy megágyazott egy összetett propagandatámadásnak az Átlátszó.hu oknyomozó portál és a határon túli támogatásokkal foglalkozó újságírók ellen.
Cikkünkben elolvashatja,
- hogyan „leplezték le” a magyar oknyomozókat,
- miről szólt valójában a magyar kormány támogatásait feltáró projekt,
- mit gondolnak a vádakról az érintett szlovákiai magyar újságírók.
Magyar pénzek nyomában
Huth kiemelte azt a projektet, amely 2021-ben az IJ4EU nevű oknyomozó újságírói alap támogatásával feltérképezte a magyar kormány határon túli támogatási rendszerét. A projektben részt vevő újságírók hungarianmoney.eu néven egy külön honlapot is létrehoztak, ahol hozzáférhetővé tették kutatásaik eredményeit.
A tényfeltáró projekt rámutatott a határon túli támogatásokat osztó Bethlen Gábor Alap működésének átláthatatlanságára, valamint arra, hogyan építi befolyását a támogatási rendszeren keresztül az Orbán-rezsim a közép-európai országokban. A szlovákiai eredményeket a Napunk is közölte tavaly májusban, a projektnek ebben a részében kollégánk, Finta Márk is közreműködött (akkor még a Pátria Rádió és az Új Szó munkatársaként).
„Nemzetbiztonsági kockázat”
A projekt egyébként a Romániába, Horvátországba, Szerbiába és Szlovéniába irányuló magyarországi támogatások útját is nyomon követte, helyi oknyomozó újságírók segítségével.
Huth Gergely a magyar kormánnyal szemben kritikus média „prostitúciójának” „legundorítóbb megnyilvánulásaként” emlegeti ezt a projektet, illetve a határon túli magyar közösségek elleni támadássorozatként.
„A Bethlen Gábor Alap támogatásainak firtatásáról van szó, amelyet éppen azért folyósít diszkréten a magyar kormány, hogy az azt megkapó közösségek ne váljanak céltáblává az utódállamokban” – írja Huth, aki a cikket azzal zárja, nemzetellenes és hazaáruló viselkedésről van szó, és rákérdez, mikor fognak a magyar hatóságok foglalkozni ezzel a „törvénysértő” viselkedéssel.
A történet január 12-én a CÖF-CÖKA nevű, a magyar kormányhoz köthető szervezet sajtótájékoztatójával folytatódott, amelyen az Átlátszó.hu oknyomozó portál finanszírozásával foglalkoztak. A szervezet fő állítása szerint az Átlátszó az olvasói adományokon túl külföldről, elsősorban az USA-ból érkező forrásokra is támaszkodik. Emiatt szerintük a portál „nemzetbiztonsági kockázatot” jelenthet.
A nagy oknyomozás
A CÖF-CÖKA „oknyomozása” azért is furcsa, mert az Átlátszó gazdálkodása nyilvánosan hozzáférhető, a portál kiadója, az Átlátszó.hu Nonprofit Kft. és az Átlátszónet Alapítvány rendszeresen közzéteszik elszámolásaikat, amelyekből kiolvasható, bevételeik mekkora részét fedezik kis adományokból és mekkorát pályázatokból, illetve egyéb forrásokból.
2020-ban például csaknem 60 millió forintot gyűjtöttek össze kis adományokból, valamint 75,6 millió forintra tettek szert pályázatokból, 25 és fél millió forint pedig 1 százalékos adófelajánlásokból futott be.
„Az atlatszo.hu finanszírozásának forrásait soha nem titkoltuk, azok nyilvánosan elérhetőek a honlapunkon és a beszámolóinkban, nem kell utána sokat nyomozni – reagált a vádakra Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője. – Költségvetésünknek csak egy része származik külföldi intézményi donoroktól, és az is több forrásból, míg büdzsénk több mint felét mikroadományozók és szja 1 százalék felajánlók, több ezer magánszemély állja.”
Bodoky Tamás: Ezek putyini módszerek
Bodoky visszautasította a vádat, hogy „külföldi zsoldban” lennének: „Az általunk kitalált programokkal pályázunk a tényfeltáró újságírás támogatására nyitott donor szervezeteknél, a saját ötleteinkhez keresünk finanszírozást, nem pedig fordítva.”
Az Átlátszó főszerkesztője a Media1-nek elmondta, putyini módszerekre emlékeztet, amit velük művelnek. „Az okot mondvacsináltnak tartjuk: nem a kisebbségi magyarok ellen, hanem az ő kezdeményezésükre, az ő érdekükben és velük együtt vizsgáltuk három évvel ezelőtt a Bethlen Gábor Alapból kifizetett külhoni támogatásokat, amelyek egyébként az alap honlapján bárki számára nyilvánosan hozzáférhetők, mi is ezekből az adatokból dolgoztunk” – tette hozzá.
A pengeváltás a Magyar Nemzet hasábjain folytatódott (itt és itt), és ismételten szóba került a hungarianmoney.eu projekt is, amelyen jól lehet szemléltetni, miről is szól a vita tulajdonképpen.
Egy másik oknyomozás
Csaknem két éve, 2021. február végén jelentek meg szlovákul és angolul azok a cikkek, amelyek a magyar kormány határon túli támogatásainak rendszerét elemezték. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ és a Sme volt a projekt szlovák részének fő koordinátora, szlovákiai magyar részről pedig Finta Márk és Kőváry Sólymos Karin kapcsolódtak be.
Magának a projektnek a leírása megtalálható az európai oknyomozó újságírói központ, az Investigative Journalism for Europe honlapján. A teljes összeg, amiből megvalósult, 47 200 euró volt.
A projekt keretében összefoglalták, mennyi pénzt, milyen projektekre és hova küldött a magyar kormány, elsősorban a Bethlen Gábor Alapon keresztül 2010 után. Rámutattak, hogy a BGA rendszere meglehetősen átláthatatlan, gyakran nem visszakövethetőek a pénzosztási kritériumok vagy az, miért módosítottak utólag egyes támogatásokon.
A projekt résztvevői a szlovákiai magyar közélet számos befolyásos szereplőjét megszólaltatták, Bauer Edittől Petőcz Kálmánig.
Rámutattak, hogy a magyar kormány támogatásainak számos esetben aktív politikusok is haszonélvezői, akiknél gyakran nem különíthető el, mikor végeznek civil és mikor politikai tevékenységet. Hasonlóan van ez egyébként Magyarországon is – éppen az Átlátszót „leleplező” CÖF nevű civil szervezet kapott az elmúlt években több tízmillió forintot az állami tulajdonú Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től, más állami cégektől pedig további százmilliókat – erről maga az Átlátszó írt.
Kőváry Sólymos Karin: Nevetségesek a vádak
Kőváry Sólymos Karin, aki jelenleg a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) munkatársa, a Napunknak elmondta,
