Napunk

Az emberiség utóbbi három évben felhalmozott vagyonának közel kétharmadát a leggazdagabb egy százalék zsebelte be

Illusztrációs fotó - TASR
Illusztrációs fotó – TASR

Az emberiség 2020 óta 42 ezer milliárd dollár értékű vagyont hozott létre. Ennek közel kétharmada a leggazdagabb egy százalékhoz került, az egyharmadon pedig a „maradék” 99 százalék osztozott – derül ki az Oxfam új jelentéséből, melyet most közelebbről is megnézünk.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Ha jobban visszalépünk az időben, és az elmúlt évtizedet nézzük, akkor is a leggazdagabb egy százalék jár jól, a dekád alatt keletkezett vagyon körülbelül fele lett az övék. Már ez riasztó, de a tendencia méginkább az, legalábbis azok számára, akik a piramis alsóbb fokain találhatók.

„Míg a hétköznapi emberek naponta hoznak áldozatot, hogy biztosítsanak a maguk számára olyan alapvető dolgokat, mint az élelmiszer, a szupergazdagok még a legmerészebb álmaikat is felülmúlták. Mindössze két év telt el ebből az évtizedből, ami úgy tűnik, az eddigi legjobb lesz a milliárdosok számára – a világ leggazdagabbjainak a 20-as évek a zajos sikert, a fellendülést jelentik” – mondta Gabriela Bucher, az Oxfam International ügyvezető igazgatója.

Írásunkból kiderül,

  • milyen pénzügyi adatok jellemzik a leggazdagabb embereket,
  • melyek azok az iparágak, melyek a legjobban teljesítettek,
  • hogy élnek azok, akiknek nem jut vagyon,
  • mennyire nyílik a társadalmi olló a szegények és a gazdagok közt,
  • miben rejtőzhet a megoldás,
  • Szlovákiában hogy alakulnak a keresetek.

Számok felülről

A leggazdagabbak (akiknek jelentős részét képezik a milliárdosok) vagyona rendkívüli mértékben megnövekedett az utóbbi években. 2020 óta, vagyis a világjárvány és az azóta tapasztalható krízisek idején keletkezett vagyonból 26 ezer milliárd dollár (63 százalék) jutott a leggazdagabb egy százaléknak. Az új vagyon maradék részén, mintegy 16 ezer milliárd dolláron (37 százalék) pedig az emberiség 99 százaléka osztozott.

Az Oxfam globális jótékonysági szervezet számításai szerint egy milliárdos vagyona (a milliárdosok esetében a Forbes vonatkozó adataira támaszkodtak) nagyjából 1,7 millió dollárral gyarapodott minden egy dollárnyi új globális vagyon után, amelyet az alsó 90 százalékba tartozó személy keresett. Máshonnan közelítve: a milliárdosok vagyona napi 2,7 milliárd dollárral nőtt.

Mi volt az, ami a krízisek évei során történelmi mértékben növelte a leggazdagabbak vagyonát?

A sikeres iparágak között van az élelmiszeripar, melynek termékei a legalsóbb rétegek számára annyira hiányoznak. De az energiából származó nyereség is nagyot nőtt. Az Oxfam jelentéséből kiderül, hogy 95 élelmiszer- és energiaipari vállalat több mint kétszeresére növelte nyereségét 2022-ben.

Sőt, még arról is szó van a jótékonysági ernyőszervezet dolgozatában, hogy összesen 306 milliárd dollár nyereségre tettek szert ezek a vállalatok (ami 256 százalékos növekedés), és ebből 257 milliárd dollárt (84 százalék) fizettek ki a részvényeseknek. A túlzott vállalati nyereség az inflációra is nagy hatással volt Ausztráliában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, a pénzromlás több mint fele emiatt történt.

Számok alulról

Történik mindez azzal egy időben, hogy legalább 1,7 milliárd munkavállaló él olyan országokban, ahol az infláció meghaladja a béreket, és több mint 820 millió ember – nagyjából minden tizedik ember a Földön – éhezik. Az éhezésnek pedig a kulturális szokások következtében inkább a nők vannak kitéve, ők teszik ki az éhezők 60 százalékát. De a faji alapon elnyomott közösségekben is jobban érezteti hatását az éhezés.

Bár az utóbbi évtizedek sikereként lehet elkönyvelni, hogy az extrém szegénység csökkenőben volt, 2020-ban azonban a pandémia hatására plusz 70 millió ember került ebbe a kategóriába (2,15 dollár alatti napi bevétellel). 2021-ben szerencsére folytatódott a csökkenés, de félő, hogy az újabb kríziseknek köszönhetően megint megfordul a trend. Épp a legszegényebbek vannak kitéve ugyanis leginkább a krízisek következményeinek, vagyis az élelmiszer- és energiaárnövekedés hatásainak.

Az utóbbi tíz évben minden megtermelt 100 dollárból 54,40 dollár ment a felső egy százaléknak, míg 0,70 dollár az alsó 50 százaléknak.

A Világbank szerint valószínűleg a globális egyenlőtlenség és szegénység legnagyobb növekedését láthatjuk a második világháború óta, és nem sikerül megszüntetni az extrém szegénységet 2030-ra, ahogy azt remélték.

Egész országok állnak csőd előtt, a legszegényebb országok ma már négyszer többet költenek a gazdag hitelezők adósságának törlesztésére, mint az egészségügyre. A világ kormányainak háromnegyede a megszorítások miatt a közszféra – beleértve az egészségügyet és az oktatást – kiadásainak 7,8 ezer milliárd dolláros csökkentését tervezi a következő öt évben.

Az egy főre eső ösztönző támogatás a gazdag országokban 579-szer nagyobb volt, mint a szegényekben, a teljes összeg mindössze 20 százalékát költötték el ún. „fejlődő országokban”.

Történelmi emelkedés és csúcspont 

A leggazdagabbak vagyona kisebb hanyatlásokkal, de a nyolcvanas évek óta folyamatosan emelkedik, miközben a rájuk kivetett adók csökkennek, csak az OECD országokban volt tapasztalható enyhe adónövekedés az elmúlt évtizedben, de korábban ott is csökkentek, ahogy folyamatosan csökkennek Ázsia, Afrika és Latin-Amerika adói is.

Elon Musk. Fotó – TASR/AP

Az Oxfam egy példát is hoz az igazságtalan adózási rendszerre: Elon Musk, a világ egyik leggazdagabb embere, 2014 és 2018 között csupán 3,4 százalékos adókulcs alapján fizetett adót, míg egy havonta 80 dollárt kereső ugandai rizsárus 40 százalékos adókulcs alapján.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Adózás

Gazdaság

Hátrányos helyzetűek

Társadalom

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre