Napunk

Azoknak a gyerekeknek, akik egyáltalán nem olvasnak, nagyobb gondjuk van a viselkedéssel, mondja a tanár

Illusztrációs fotó. Forrás: Fotolia
Illusztrációs fotó. Forrás: Fotolia

Egyre nehezebb arra ösztönözni a gyereket, hogy örömmel és rendszeresen olvasson. Ennek ellenére léteznek bevált tanácsok, hogy hogyan vegyük rá azt, aki egyáltalán nem olvas, hogy könyvet vegyen a kezébe.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

„Elegendő jó könyvre, az olvasáshoz pedig nyugalomra és arra van szükségük, hogy elmagyarázzuk nekik, miért jó olvasni. Megindokolhatjuk például azzal, hogy a rendszeres olvasóknak jobb jegyeik is vannak” – mondja Miloš Šlapal csehtanár, aki iskolai olvasó- és íróműhelyt vezet.

Az interjúban rákérdeztünk:

  • Mi kell ahhoz, hogy a gyerek elkezdjen rendszeresen olvasni?
  • Hogyan néznek ki a csehországi iskolákban az olvasóműhelyek?
  • Milyen korban hagynak fel a gyerekek leggyakrabban az olvasással?
  • Melyek azok a könyvek, amelyek felkelthetik a gyerekek érdeklődését?

Mi a helyzet ma a gyerekek olvasási készségével? Mennyire vannak hozzászokva ahhoz, hogy maguktól olvassanak a szabadidejükben?

A legutóbbi feldolgozott, 2018-as PISA-eredmények a cseh diákoknál mérsékelt javulást mutatnak, de azt, hogy azóta mi a helyzet, csak akkor tudjuk meg, miután közzéteszik a 2022-es év eredményeit.

Az olvasás szorosan összefügg a koncentráció képességével. A gyerekek azonban egyre több időt töltenek egy olyan világban, amely a mobiltelefonok és a számítógépek által kínált videótartalmon alapul. Az ilyen tartalom csökkenti a gyerekek koncentrációját, és nem csak az övékét. A felnőttek koncentrációja is csökken, és ez nemcsak az olvasásnál figyelhető meg, hanem a mindennapi tevékenységeknél is.

Tehát a gyakorlatban látja, hogy azok a gyerekek, akik többet olvasnak, jobban koncentrálnak?

Igen. A könyvek olvasásához az embernek hosszabb ideig kell összpontosítania. A könyv nem egy néhány másodperces videó, vagy egy rövid szöveg az internetről. Amennyiben a gyerek egy történeten alapuló könyvet olvas, magára a cselekményre és a szereplőkre fókuszál.

A koncentrált olvasás képessége azonban nem jelentkezik rögtön. Mi látjuk, hogy ez mekkora gondot okoz egyes diákoknál. Mivel nincsenek hozzászokva az olvasáshoz, megfigyelhető náluk a motorikus nyugtalanság. Forgolódnak, izegnek-mozognak, le kell hajolniuk valamiért vagy ki kell menniük a mosdóba. A szervezet számára az egy új dolog, hogy a könyvre kell figyelnie.

Általában meddig tart, amíg az a gyerek, aki azelőtt nem olvasott, hozzászokik a koncentrált olvasáshoz?

Ez általában fokozatosan történik. A tanár hónapok vagy egy fél év múlva látja, hogy az összpontosítás hosszabbodik és kialakul a rendszeres olvasáshoz szükséges szokás. A korábbi motorikus nyugtalanság megszűnik, és a gyerek hirtelen képes egyhuzamban húsz percet olvasni.

Abban a pillanatban, amikor a gyerek megtanul jobban összpontosítani a könyvre, hirtelen már nemcsak az olvasásnál képes fenntartani a figyelmét, hanem egyéb tevékenységnél is.

Tehát azok a gyerekek, akik képesek a könyv mellett maradni, később javulhatnak más tantárgyakból is?

Pontosan. Egy bizonyos idő után jobban értik a szöveget, megtartanak egy szintet vagy javulnak más tantárgyakból is. Körülbelül a 6. osztálytól emelkedik drasztikusan a diákok számára elsajátítandó szövegek száma, mivel új tantárgyakat kezdenek el tanulni. Meg kell érteniük a fizika, történelem és földrajz tankönyvekben lévő szöveget, és amennyiben nem értik a szavakat, ez korlátozza őket.

Amint elkezdenek többet olvasni, fokozatosan a jegyeiken is megmutatkozik a hatása. Mi pedig ezt számokban is mérhetjük, mivel az olvasóműhelyekben a gyerekek naplót vezetnek az elolvasott könyvekről és az elolvasott oldalak számáról. Az elolvasott oldalak és a jobb eredmények közötti kapcsolat pedig nyilvánvaló. Azoknak a gyerekeknek, akik egyáltalán nem olvasnak, nemcsak a jegyekkel vannak nagyobb gondjaik, hanem gyakran a viselkedéssel is.

A viselkedéssel?

A szépirodalmi szövegek olvasása lehetőséget ad arra, hogy betekintsünk különböző szereplők gondolataiba. Tudatosítjuk, hogy az emberek hogyan gondolkoznak, hogyan birkóznak meg az élethelyzetekkel és azt is, hogyan térhet el a különböző emberek gondolkodása. Ez általánosságban növeli az empátiát. Az így szerzett szókincs pedig szintén lehetővé teszi számunkra a konfliktusok verbális és erőszakmentes megoldását.

Az ön tapasztalatai alapján mennyi időt töltenek olvasással az alapiskolás diákok?

Fontos különbséget tenni aközött, hogy a szépirodalom olvasásáról vagy úgy általában az olvasásról van szó. Néhány gyerek találkozik írott szöveggel az interneten, olvasnak arról, ami érdekli őket, tehát nem mondhatjuk, hogy egyáltalán nem olvasnak. Viszont amennyiben a szereplőkkel, történettel és minden egyébbel rendelkező szépirodalmi könyvek olvasását nézzük, akkor ott nagyobb a gond.

A szépirodalomra gondoltam. 

Azokban az iskolákban, amelyek nem ösztönzik a gyerekeket olvasóműhelyekkel az olvasásra, és nem bátorítják őket otthoni olvasásra, viszonylag alacsony a rendszeres olvasók aránya. Úgy becsülném – és valószínűleg még mindig nagyon optimista vagyok -, hogy az ilyen iskolákban a gyerekek nagyjából egynegyede olvas rendszeresen. Ez a negyedrész pedig elég kis szám, ami aggodalomra ad okot.

Ettől sokkal rosszabb helyzetben vannak azoknak a szülőknek a gyerekei, akik nem olvasnak vagy csak keveset olvasnak. Ezzel mit lehet tenni?

Az igaz, hogy a családnak fontos szerepe van ebben. Az olvasói környezet és a könyvtárakkal felszerelt otthonok a gyereknek már kora gyerekkoruktól nagy előnyt és ajándékot adnak. Viszont ebben a tekintetben nagy felelősségük van az iskoláknak is, amelyeknek jellegüket tekintve minden diáknak segíteniük kellene.

Az iskoláknak segíteniük kell a nem olvasók felzárkózását, és arra kell ösztönözniük a kezdő olvasókat, hogy nagyobb kihívást jelentő könyvekbe kezdjenek. Mert egy bizonyos időszakban még azok a gyerekek is ki vannak téve a lemorzsolódás veszélyének, akik sokat olvasnak.

A kamaszkor időszakáról beszélünk?

Ez még a kamaszkor előtti időszak. Ötödik vagy hatodik osztályban egyszerre többféle változás is éri a gyereket. Elkezd egyre több időt tölteni a digitális technológiákkal, megváltozik az érdeklődési köre, és elkezdik untatni a sematikus cselekményekkel és szereplőkkel ellátott gyerekkönyvek.

Az ilyen helyzetben fennáll annak a veszélye, hogy azok is abbahagyják az olvasást, akik eddig szerettek olvasni és sokat is olvastak. Ezeket a gyerekeket például az olvasóműhelyek segítségével tarthatjuk a könyvek közelében.

Hogyan néznek ki ezek az olvasóműhelyek?

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Gyereknevelés

Oktatás

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak