Napunk

Napunk newsfilter: Úgy tűnik, még szeptemberig ki kell bírnunk ezt a cirkuszt

Fotó - TASR
Fotó – TASR

1. Čaputová végre az asztalra csapott, de nem elég keményen. 2. Simon Zsolt tovább kavarja a lapokat. 3. Lavrov agresszivitása egyre növekvő orosz kétségbeesést sejtet.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A híreket válogatta és kommentálta Hegedűs Norbert

1. Čaputová végre az asztalra csapott, de nem elég keményen

Zuzana Čaputová államfő ma először mondta ki nyíltan, hogy szakértői kormányt nevez ki, ha a politikai pártok nem képesek január végéig megegyezni az előrehozott választások időpontjában. Eddig csak utalgatott rá, hogy élni fog az „alkotmány adta jogköreivel”, nem mintha nem sejtette volna mindenki, hogy miről is van szó.

Čaputová nem szokott ilyen konkrét lenni, nyilvánvalóan üzenni akart a ma délután ülésező OĽaNO, Sme rodina, Za ľudí és SaS vezetésének: ha tovább folytatják a szerencsétlenkedést, jönnek a szakértők.

Heger akár szeptemberig is elbohóckodhat. Majdnem azt írtuk, hogy „akár szeptemberig is elkormányozhat”, de aztán végiggondoltuk az elmúlt hetek eseményeit, és adekvátabb ige keresésébe fogtunk. Azt ugyanis, ami ebben az országban az elmúlt hetekben, hónapokban zajlik, a legnagyobb jóindulattal sem lehet kormányzásnak nevezni.

Ennek ellenére Zuzana Čaputová a mai felszólalásában jelezte, hogy bár az előrehozott választások korábbi időpontját preferálja (fél éven belül), de ha a pártok megegyeznek, hagyná, hogy Heger szeptemberig a pozíciójában maradjon. Nem igazán érthető ez az előzékenység, hiszen Čaputovát jelenleg semmi nem szorítja arra, hogy gesztusokat tegyen Heger bukott kormánya felé, és maga is felsorolta azokat az okokat, miért lenne az országnak minél hamarabb szüksége egy teljes jogkörökkel rendelkező kormányra: káosz az egészségügyben, energiakrízis, stb.

A négy párt egyébként szerdán nem jutott végleges megegyezésre, de Eduard Heger jelezte, hogy szeptember 30. körvonalazódik, mint az előrehozott választások lehetséges időpontja. Vagyis élni kívánnak Čaputová jóindulatával.

Van értelme elnyújtani ezt a szenvedést szeptemberig? A Heger-kormány gyakorlatilag tavaly ősztől működésképtelen (de vannak, akik szerint már tavasz óta). Van itt egy ügyvezető kormányfő, akinek csak tegnap esett le, hogy már menesztették. Egy SaS, amely megbuktatta a kormányt, csak hogy aztán elkezdjen egyezkedni vele. Egy Boris Kollár vezette Sme rodina, ami mást sem csinál, csak a zavarosban halászik. És egy nem létező Za ľudí, két vagy három képviselővel.

Ehhez társul egy olyan ellenzék, mely jelenleg minden energiáját abba öli, hogy részvételre buzdítson egy olyan népszavazáson, amelyről ők maguk is tudják, hogy teljesen értelmetlen. És tegyük hozzá, hogy addig jó, míg ezt csinálják, mert addig sem építik újjá a maffiaállamot. Akik maradtak: az ultrakonzervatívok és a fasiszták.

És mi ebből választhatunk.

A szakértői kormány réme. Persze elképzelhető, hogy Čaputová csak azért sorolta fel az ország problémáit, hogy majd erre hivatkozva penderítse ki Hegeréket és állítsa fel a szakértői kormányt abban a pillanatban, amikor valami félremegy (tehát valószínűleg februárban).

A szakértői kormány nem egy ördögtől való intézmény, akkor vetik be, amikor a pártok jelölte kormány nem képes garantálni az ország alapvető működését és szükség van néhány szakemberre, akik nem politizálnak, csak teszik a dolgukat: ahogy errefelé mondani szokták, csak világítanak és fűtenek.

Csakhogy a konspirációkkal átszőtt szlovákiai belpolitikában már ehhez is sikerült olyan konnotációkat kapcsolni, miszerint egy Čaputová által kinevezett szakértői kormány azonnal az USA gyarmatává tenné Szlovákiát. Ez persze ostobaság: amellett, hogy ilyen tervei senkinek nincsenek, mint minden kinevezett kormánynak, a szakértőinek is bizalmat kell kérnie a parlamentben, amit ha nem kap meg, mennie kell. Valószínűtlen, hogy a mostani politikai paletta bizalmat szavazna bármilyen szakértői kormánynak, feltehetően ezért reméli Čaputová is, hogy Hegerék képesek lesznek megegyezni egymás között.

A mi politikusaink ezt pontosan tudják, ezért valószínűleg attól félnek, hogy ha jönne egy száraz szakemberekből álló kormány, az még véletlenül jobban szerepelne, mint ők.


2. Simon Zsolt tovább kavarja a lapokat

Ahogy egyre biztosabbá válik az előrehozott választások ténye, megindult némi mozgolódás a politika szlovákiai magyar térfelén is. Érdekes módon jelenleg a legaktívabb pártnak a Magyar Fórum bizonyul, mely miután a közös listaállítás lehetőségéről kezdeményezett párbeszédet a Szövetséggel, most tovább próbálja bővíteni a mozgásterét.

Szerdán a Magyar Fórum arról tudósított, hogy nem mással, mint Grendel Gáborral, a parlament alelnökével tárgyaltak az „egységes lista kialakításának lehetőségéről”. Grendel nemcsak a parlament alelnöke és Igor Matovič egyik legrégebbi szövetségese, hanem a NOVA nevű minipárt elnöke is. „Az alapvető értékek tekintetében nincs köztünk különbség, az együttműködés lehetősége fennáll, megegyeztünk, hogy a tárgyalásnak lesz folytatása” – írja a Magyar Fórum közleménye.

Simon, a mozgatórugó. Simon Zsolt régi játékos, és jelenleg

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Eduard Heger

Grendel Gábor

Kormányválság

Napunk newsfilter

Orosz–ukrán háború

Simon Zsolt

Szergej Lavrov

Zuzana Čaputová

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Hatályba lépett az Egyesült Államok fizetésképtelenségének elkerülését lehetővé tevő törvény, miután Joe Biden a kongresszusi elfogadás után aláírta dokumentumot. Az elnök a törvény aláírása alkalmából kiadott közleményben hangsúlyozza, hogy annak nyomán 2025. január 1-ig felfüggesztik az amerikai államadósság felső korlátját, és 2025. január 2-án automatikusan az akkori államadósság válik a törvényben megállapított felső eladósodottsági plafonná.

Robert Fico kijelentette, hogy tiszteli Gautam A. Rana amerikai nagykövetet, ezért részt vesz a június 8-i fogadáson, amelyet a nagykövetség a függetlenség napja alkalmából rendez, és amelyre a Smer elnökét is meghívták.

Svédország még a júliusi csúcstalálkozó előtt csatlakozhat a NATO-hoz, mondta Jens Stoltenberg főtitkár, miután találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A következő találkozó Svédország, Ankara és a NATO között egy hét valósul meg. (reuters)

Egy 67 éves férfi vesztette életét abban a lakástűzben, ami ma délelőtt ütött ki Kassán, a két sérültet, egy 28 és egy 60 éves férfit eszméletlenül szállítottak kórházba. (tasr)

Juraj Krúpa (korábban OĽaNO, most SaS) szerint a gyerekek után járó 200 eurós támogatás ötletével először Anna Remiášová állt elő. Krúpa azt állítja, hogy amikor Remiášovával közösen bemutatták a tervet Igor Matovičnak, a pártelnök elküldte őket, mondván, hogy egy ilyen intézkedés tönkretenné a költségvetést. „Öt hónappal később maga Matovič állt elő a javaslattal“ – mondta Krúpa. (markíza)