Napunk

Fiala-Butora János jogász: Álkifogásokkal utasították el a kisebbségi törvényt

Fiala-Butora János. Fotó - FBJ archívuma
Fiala-Butora János. Fotó – FBJ archívuma

A kisebbségi törvényt nem azért utasították el, mert alkotmányellenes a javaslat, hanem mert hiányzott mögüle a politikai támogatottság, állítja Fiala-Butora János jogász, a törvény egyik kidolgozója.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A kisebbségek irányába váratlanul nagy vállalást tett a 2020-ban összeállt kormánykoalíció: egy átfogó kisebbségi törvény elfogadását ígérték meg. Mostanra gyakorlatilag biztossá vált, hogy a nagy ígéretekből semmi nem lesz. A Napunkban többször is foglalkoztunk vele, hogyan került süllyesztőbe tavaly az a kisebbségi törvény, amelyen Bukovszky László kormánybiztos hivatala évekig dolgozott.

Az előzmények:

A Napunk megkereste Fiala-Butora János jogászt, emberi jogi szakértőt, a törvényjavaslat egyik kidolgozóját, akitől megkérdeztük,

  • mi áll a törvény elutasítása mögött,
  • miért lenne szükség valójában erre a törvényre, és milyen változásokat hozna a hétköznapokban,
  • mennyire nehezíti a kisebbségi jogi törekvéseket az Orbán-kormány tevékenysége és az ukrajnai orosz agresszió,
  • mi lesz, ha még évekig nem sikerül elfogadni a kisebbségi törvényt.

Decemberben ülésezett az a munkacsoport, amelyet a kisebbségi törvény előkészítése kapcsán hívtak össze, és főleg a különböző minisztériumok képviselői alkotják. Ha jól tudom, szakértőként ön is részt vett ezen az ülésen.

Így van. Nem nevezném ezt munkacsoportnak, ez egy egyeztetés volt. Én sajnos csak online tudtam részt venni, ami némileg befolyásolta, mennyire tudtam hozzászólni, illetve mennyire hallottam mindent, ami az ülésen elhangzott.

Eltérő értelmezések láttak napvilágot arról, mi történt ott. Gyimesi György azt állítja, a minisztériumok elutasították a Bukovszky László kormánybiztos hivatala által kidolgozott törvényjavaslatot. Gyimesi képviselő úgy fogalmazott, kiderült, hogy ez a tervezet hasznavehetetlen, és ki kellett dobni a kukába. Azt mondta, a minisztériumok szerint nem a szlovák jog nyelvén íródott, és egyes részei alkotmányellenesek. Mások, köztük Pfundtner Edit igazságügyi államtitkár szerint nem hangzott el, hogy ki kell dobni a törvényt a kukába, azt viszont megerősítették, hogy a bemutatott formában nem lehetett volna a kormány vagy a parlament elé vinni a törvényt. Ön hogy látta, milyen eredménnyel zárult ez a megbeszélés?

El kell választanunk egymástól néhány dolgot. Az igaz, hogy a minisztériumok képviselői egy az egyben elutasították a javaslatot. Egyes részleteiről nem is tárgyaltunk. Azokkal az indokokkal viszont nem értek egyet, ahogy ezt később a sajtóban magyarázták. A minisztériumok álláspontjából világos volt számomra, hogy a javaslatnak nincs politikai támogatottsága. Olyan megjegyzés is elhangzott, hogy a szlovák társadalomnak nincs szüksége egy ilyen törvényre.

Azok az érvek viszont, amelyek később megjelentek, nem valósak.

A minisztériumok írásbeli hozzászólásait csak a találkozó után láttam, és itt megismétlődtek azok az érvek, amelyek már többször megjelentek a nyilvánosság előtt. Például, hogy alkotmányellenes lenne a javaslat – ezzel egyáltalán nem értek egyet. Egyesek abban látják a javaslat alkotmányellenességét, hogy többet nyújt, mint amennyit az alkotmány szigorúan véve megkövetel. Ettől még nem lesz alkotmányellenes.

Mi a helyzet azzal, hogy nem a szlovák jogi nyelvet használták a javaslatban?

A javaslat valóban használ új kifejezéseket, mivel jelenleg bizonyos jogintézmények nem léteznek a szlovák jogrendben. Ez önmagában szintén nem alkotmányellenes. Ha valakit annyira zavar, hogy nem mindenhol követi a szöveg a jelenlegi terminológiát, semmiből sem áll hozzáigazítani a létező kifejezésekhez. Például jelenleg nem használatos olyan kifejezés, hogy a nemzeti kisebbség tagja vagy kisebbségi kulturális szervezet, szerintem ezekre szükség lenne. Ha ez a jogszabály bevezeti ezeket a kifejezéseket, az nem lesz alkotmányellenes.

Fiala-Butora János. Fotó – FBJ archívuma

Mi volt a visszautasítás erősebb indoka? Az, hogy nincs politikai támogatottság, vagy ezek a jogi érvek?

Egyértelműen az, hogy nincs politikai támogatottsága. A jogi érvekről érdemi vita igazából nem folyt. Én úgy érzem, ezek álkifogások, amelyekkel a politikai támogatottság hiányát próbálják leplezni. Mondok még kettő ilyet.

Az egyik a kisebbségek közötti különbségtétel. Gyakran előkerül, hogy ez igazából csak a magyaroknak jó, a többiek számára hátrányos. Ez nem igaz. A hosszú egyeztetési folyamat során nem találkoztam azzal, hogy bármelyik kisebbség azt mondta volna, ez neki hátrányos. Természetesen a magyar kisebbség követeli a legrégebb óta, és sok szempontból az ő elképzeléseiket tükrözi, de nagyon sok olyan elem került be, amelyek főleg a kisebb kisebbségek számára voltak hasznosak. Nem igaz, hogy a kisebb kisebbségek ellenezték volna.

Ami viszont egy komoly akadály, hogy ez a javaslat nem végleges. Ez egy annyira komplex törvény, hogy én amellett kardoskodtam, hogy részletekben kellene megtárgyalni. Azért is, hogy kialakulhasson egy politikai álláspont arról, mi az, ami támogatást kaphat.

Nagyon sok más törvény módosító javaslatát is ki kellene dolgozni az egyes minisztériumoknak, amit azok szintén elutasítottak. Szlovákiában nincs olyan állami szerv, amelynek a hatáskörébe tartozna a kisebbségi jogok általános képviselete. A kormánybiztos hivatala lehetne ilyen, de az nem egy önálló minisztérium.

Gyimesi György is említette, hogy kiderült, nincs felelőse a törvénynek. Amit ön mond, abból is elég egyértelmű, hogy az lehetett az egyik alapvető probléma, hogy ezt a kérdést nem rendezték már a legelején.

Nem volt hogyan rendezni, mert nincs ilyen minisztérium. Sokáig keresték azt a minisztériumot, amely magára vállalná a törvényt, de nem akadt ilyen.

A szlovák közvéleményben túl sok minden nem hangzott el erről a törvényről, de egy ismert diplomata, Ján Gábor tavaly májusban egy interjúban arról beszélt, a kormánybiztos hivatala a kisebbségi törvény előkészítésénél megkerülte az alkotmányt és a szlovák partnereket, és a Magyar Tudományos Akadémiával dolgoztatott ki egy olyan törvényt, amely felforgatja a szlovákiai nemzetiségi politikát. Erről az állításról mit gondol?

Azzal nem találkoztam, hogy a Magyar Tudományos Akadémia részt vett volna ebben a folyamatban. Hacsak nem rám gondolt, mert nekem is van ott kutatói funkcióm, bár nem aktív. Nem igazán tudom értelmezni ezt az állítást.

Meglep, hogy

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Bukovszky László

Gyimesi György

Kisebbségek

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre