A szlovákiai magyar diákokra is hatással lesz, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette a magyar Erasmus+ és más felsőoktatási programokat

A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a komáromi Selye János Egyetem hallgatói és oktatói vesznek részt nagyobb számban rendszeresen Erasmus programokon magyarországi partnerintézményekben. Az ösztöndíj-programokkal kapcsolatos felfüggesztés negatív hatásait elsősorban ők érezhetik meg.

Január 10-én derült ki, hogy az Európai Bizottság ideiglenesen bár, de kizárta az Erasmus programból a magyarországi – fideszes irányítás alatt álló – alapítványi egyetemeket. A tiltás összesen 21 magyarországi oktatási intézményt érint.

„Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn” – derítette ki a Népszava.

A finanszírozás leállításáról 2022. december 15-én döntöttek az EU pénzügyminiszterei, ugyanakkor egyébként, amikor a korrupciós veszélyek és jogállamisági problémák miatt befagyasztották a Magyarországnak megítélt támogatások egy részét. Előbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Bizottság és az alapokat kezelő nemzeti hatóságok december 15-ike után nem írhatnak alá új finanszírozási megállapodást a 21 érintett intézménnyel. A korábban aláírt szerződésekre a tavaly decemberi döntés nincs hatással.

Az EU azt kifogásolja, hogy ezeknek az egyetemeknek a működési modellje nem garantálja a pénzforrások átlátható kezelését, mert nem vonatkoznak rájuk sem a közbeszerzési, sem pedig az összeférhetetlenségi szabályok. Ráadásul az alapítványok vezető testületeibe jobbára magas rangú fideszes politikusok kerülnek, akik teljhatalommal irányítják az egyetemeket.

Írásunkból kiderül, hogy:

• az általunk megszólított egyetemekről hány diák és oktató vett részt tanulmányi mobilitáson magyarországi partnerintézményekben,
• az Erasmus+ program mellett más programon keresztül is részt vehetnek magyarországi mobilitáson a szlovákiai diákok, de félő, hogy minden érdeklődő nem fér be a keretbe,
• hogyan vélekedik és reagál a kialakult helyzetre a Diákhálózat és a HÖK.

Tárgyalnak, ha kell, fizetnek

„Elfogadhatatlan és tűrhetetlen” – így reagált Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ösztöndíjprogrammal kapcsolatos tiltásra. Elmondása szerint az Európai Bizottság részéről nem érkezett igény, hogy visszahívják az egyetemek kuratóriumaiból a kormányzati szereplőket. Visszahívni nem tud a kormány, de olyan összeférhetetlenségi jogszabályokat hozhat, amikkel nem maradhatnak ott – magyarázta Gulyás, aki szerint a kormány nyitott lenne erre.

Ezzel szemben az EU hivatalos lapjában a következő olvasható erről: „A szabályozási keret azonban – a Bizottság többszöri kérése ellenére – még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe.”

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter fog egyeztetni az ügyben. Gulyás Gergely kijelentette, ha nem lesznek eredményesek az Erasmus-ösztöndíjjal kapcsolatos tárgyalások az Európai Unióval, akkor a magyar kormány kifizeti az ösztöndíjak költségét. A diákok és oktatók érdekében azonban legkésőbb májusra rendezni kellene a kérdést.

Kik járnak pórul?

Megszólítottuk azokat a szlovákiai egyetemeket, ahol magyar tanszék vagy intézet működik, azt szerettük volna kideríteni, hogy milyen mértékben érintheti a szlovákiai magyar hallgatókat és oktatókat az EB döntése, hiszen a komáromi Selye János Egyetem, a pozsonyi Comenius Egyetem, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és az Eperjesi Egyetem partnerintézményi kapcsolatot ápol néhány érintett, tiltólistára sorolt magyarországi intézménnyel.

A felsőoktatási intézmények eddig semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak arról, hogy mire készüljenek az EB tilalma kapcsán. A pozsonyi és az eperjesi egyetemnek talán kevésbé lesz fájdalmas, ha a tilalom hosszabb ideig érvényben marad. Viszont a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Karára és a komáromi Selye János Egyetemre komolyabb hatással lehet. Mindkét intézmény intenzív résztvevője az Erasmus+ programoknak.

Várják a hivatalos tájékoztatást

Aneta Világi, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsésztudományi Karának külkapcsolatokért felelős dékánhelyettese megkeresésünkre azt írta: „Eddig intézményként sem a magyar féltől, sem a Nemzeti Ügynökségtől nem kaptunk semmilyen értesítést arról, hogy a kialakult helyzet hogyan érinti diákjainkat és tanárainkat. A sajtóból értesültem arról, hogy több magyar egyetem finanszírozását felfüggesztették, ami azt jelenti, hogy a magyar diákok és oktatók nem kapnának ösztöndíjat, ha mobilitásuk keretében Szlovákiába szeretnének jönni, akkor maguknak kellene fedezniük a költségeket. Tudomásom szerint néhány magyarországi egyetem, például a Szegedi Tudományegyetem úgy döntött, hogy a mobilitást saját forrásból finanszírozza” – vázolta a jelenlegi helyzetet a dékánhelyettes.

Aneta Világi hozzátette, hogy az EB döntésének hatására kevesebb diák és oktató érkezhet a következő akadémiai évben az egyetem Bölcsésztudományi Karára. Véleménye szerint a szlovákiai diákokat csak akkor érinthetné negatívan a tilalom, ha a magyar egyetemek bevezetnék a kölcsönösség elvét abban az értelemben, hogy ha ők nem küldhetnek diákokat hozzánk, akkor ők sem fogadják a mi diákjainkat.

„Bár ez nem lenne helyes megközelítés, mert az intézményeink között kötött megállapodások érvényességét az EB ezen döntése nem szünteti meg, de el tudom képzelni, hogy egy ilyen hozzáállás gondot okozna diákjaink kiutazásakor” – szögezte le Aneta Világi.

A dékánhelyettes szerint kevés diákjuk érdeklődik a magyarországi egyetemek iránt. „Például 2022 őszén a FiF UK egyetlen hallgatója sem ment Magyarországra az Erasmus+ tanulmányi mobilitás keretében, 2023 tavaszán viszont 3 hallgató megy. Viszont 2022 őszén 2 hallgató érkezett hozzánk Magyarországról” – tette hozzá Aneta Világi azzal, hogy még nem zárták le az oktatók számára kiírt felhívást, ezért nem tud pontos adatokat közölni, de a tanulmányi mobilitásban résztvevő oktatók száma általában egy számjegyű.

Nem fogadhatnak diákokat, oktatókat

„A Magyar Nyelv és Kultúra Intézete az Eperjesi Egyetemen belül viszonylag fiatal és kis intézetnek számít. Jelenleg három magyarországi oktatási intézménnyel van Erasmus+ szerződésünk, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel, a Soproni Egyetemmel és a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemmel. A 2022/2023-as akadémiai évben előreláthatólag sem diákunk, sem oktatónk nem vesz részt a programban, így nem is adott be pályázatot a magyarországi egyetemek egyikére sem. Az ezt megelőző akadémiai évben – az Erasmus+ program keretében – egy oktatónk utazott Magyarországra” – tájékoztatta a Napunkat Kónya Annamária intézetvezető.

Hozzátette, diákjaikat és oktatóikat az Európai Bizottság döntése nem igazán érinti, ugyanis a kiutazást Szlovákiából – a saját Erasmus keretéből – a fogadó ország intézményébe a szlovák rész téríti.

„Az Európai Bizottság döntése főként a magyarországi diákok és oktatók tanulási és oktatási célú mobilitásait nehezíti meg. Sajnálatos, ugyanis így mi sem tudunk fogadni magyarországi hallgatókat, ahogy oktatókat sem” – zárta Kónya Annamária azt remélve, hogy mihamarabb megoldódik a kialakult helyzet.

Erasmus helyett Makovecz program

A komáromi Selye János Egyetemen pillanatnyilag három Erasmus+ projekt fut. Ezekben az alkalmazottak és a diákok is különböző mobilitásokon vehetnek részt. A jelenleg zajló programok a 2020-as, 2021-es és a 2022-es projektek. „Jelenleg magyarországi partnerintézményeknél összesen 17 diákunk vesz részt tanulmányi mobilitáson. Pillanatnyilag egyetlen alkalmazottunk sem tartózkodik külföldön, de 2023. január végén két oktatónk is a Fülöp-Szigetekre utazik oktatási célból” – közölte Petheő Attila, az egyetem kommunikációért felelős munkatársa.

Az utóbbi két évben az egyetem 68 alkalmazottja vett részt képzési célú mobilitáson magyarországi partnerintézményben. Ebből oktatási célú mobilitáson 42 fő. Az egyetem hallgatói közül 35 diák volt tanulmányi mobilitáson magyarországi partnerintézményben.

A számok alapján tehát az egyetem oktatói és hallgatói is aktívan és magas létszámban látogatnak magyarországi partnerintézményekbe, bár az egyetem szerint a kialakult helyzet a jelenleg futó projektekre nincs hatással, ők is várják az Erasmus program szlovákiai lebonyolító szervezetének (SAAIC) az állásfoglalását.

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan reagálnak az EB döntésére, esetleg keresnek-e új partnerintézményeket Magyarországon, a komáromi egyetem azt válaszolta,