Minden második tinédzser keveset alszik – ennek okát azonban nem a mobiltelefon-használatban kell keresni

Minden második tinédzser kevesebbet alszik, mint nyolc óra, derült ki egy nemzetközi felmérésből. Michaela Kostičová orvos elmagyarázza, hogy ez mindig is így volt, a tinédzserek a múltban is kevesebbet aludtak. A gyerekek gyakran állítják azt, hogy azért nem tudnak elaludni, mert aggódnak valami miatt. Leggyakrabban az iskolai kötelességeik terhelik le őket, amiken egészen estig dolgoznak. Az ágyban nem tudják kikapcsolni az agyukat, és azon gondolkodnak, mit felejtettek el.

Ezek az eredmények egy, az egészséggel és az egészséghez kötődő viselkedéssel foglalkozó nemzetközi tanulmányból (Health Behaviour in School Aged Children) származnak, amely négyévenként méri fel 50 ország gyerekeinek egészségügyi állapotát. Szlovákiában tavaly gyűjtötték az adatokat, a teljes kutatás eredményeit pedig szeptemberben teszik közzé.

Az interjúból kiderül:

• hogyan nőtt duplájára a feszültséggel küszködő lányok száma,
• miért szed a gyerekek 11 százaléka nyugtatókat vagy altatókat,
• hogyan változik a tinédzserek alvása, és miért nem érzik magukat fáradtnak,
• hogyan függ össze az alváshiány a túlsúllyal.

Hogyan alszanak a szlovákiai gyerekek?

Nem alszanak annyit, amennyit kellene. Ez az eredmény már öt évvel ezelőtt megmutatkozott, a mostani tanulmány pedig csak további romlást mutatott ki. A kutatás során konkrét korkategóriák alapján figyeljük a gyerekeket, a tizenegy, tizenhárom és tizenöt éves iskolásokat. A kor emelkedésével az mutatkozik meg, hogy a gyerekek kevesebbet alszanak – tehát a tizenöt évesek alszanak a legkevesebb ideig az ajánlottból. Az ajánlott időtartam 8 óra, a tizenegy éves gyerekek esetében 9 óra.

Azt mondja ezzel, hogy a keveset alvó gyerekek száma még jobban megnövekedett?

Igen, elmondhatjuk, hogy minden négy évben 10 százalékkal több olyan gyerek lesz, aki kevesebbet alszik az ajánlottnál. 2010-ben ez körülbelül a gyerekek 50 százaléka volt. A legújabb adatok szerint már a 60 százalékukról lehet szó. Ők kevesebbet alszanak a tanítási napok alatt.

Miért csak a tanítási napok alatt?

Azért, mert akkor figyeljük meg az alváshiányt. Az adatok azt mutatják, hogy a gyerekek az alvást hétvégente pótolják be, és akkor áll be változás az alvási szokásaikban. Ez szintén a kutatási problémák egyike, amit „szociális jetlagnek” neveznek. Az alvás szerkezete változik, és a kutatások azt mondják, hogy ez káros hatással van az egészségre.

Más országokban is hasonlóan magas a tinédzserek alváshiánya?

Igen. Emellett pedig különféle tanulmányok is léteznek, amelyek az alvás hosszát mérik a múltban is, és úgy néz ki, hogy ez mindig is így volt. Az a különbség, hogy az évtizedek során megváltozott az ajánlott időtartam. Viszont a valóságban mindig az volt, hogy a gyerekek körülbelül egy órával aludtak kevesebbet az ajánlottnál.

A kutatás, amiről beszélünk, egy nagy nemzetközi tanulmány, amelyben több mint tízezer tinédzsert kérdeznek meg. Hogyan folyik az adatok gyűjtése Szlovákiában?

Ezek 11-15 éves gyerekek, tehát az alapiskolák felső tagozatával és a nyolcéves gimnáziumokkal foglalkozunk. Egy reprezentatív felmérésről van szó, az iskolákat véletlenszerűen választják ki az iskolák adatbázisából, majd a projektkoordinátorok megkeresik az iskolaigazgatókat, hogy megkérdezzék, egyetértenek-e a felméréssel. A szülőket előzetesen tájékoztatják, akik kifejezhetik az egyet nem értésüket azzal, hogy a gyermekük részt vegyen a felmérésben. Az adatok begyűjtésére általában négyévente április-júniusban kerül sor.

Közvetlenül az iskolákba megyünk a gyerekekhez, akik képzett adminisztrátorok felügyelete mellett, a tanítási időben töltik ki a kérdőívet. Elektronikusan végzik, így a gyűjtés a számítógépes teremben történik. Fontos, hogy ne legyen jelen tanár, hogy ne érezzék úgy, hogy van ott valaki, aki ellenőrzi őket.

Amikor négyévente iskolákat látogat, észreveszi,  hogy a tanulók változtak-e valamilyen módon az idő múlásával? 

Elég jól reagálnak a kutatásra, főleg azért, mert a tanítási idő alatt végzik. Nem vettem észre semmilyen különbséget, kivéve talán azt, hogy idén több visszautasítást kaptunk a szülőktől. Ez egy kicsit olyan, mint a tömegpszichózis – ha valaki az osztályban elutasítja, a többi szülő is követni fogja a példáját.

Milyen kérdéseket tesz fel nekik?

A kérdéseket nem mi találjuk ki, hanem egy nemzetközi kérdőív adja meg. Ebben van egy sor kötelező kérdés, amelyeket minden országban fel kell tenni. Vannak egészséggel, életmóddal, iskolával, családdal kapcsolatos témák. Az elején volt egy kérdés az alvásról, amely csak az alvás hosszára vonatkozott. Megkérdeztük a gyerekeket, hogy mennyit és mikor szoktak aludni – mikor fekszenek le, és mikor kelnek fel, amikor iskolába mennek. Minden ország hozzáadhat saját kérdéseket, és mi most az alvás témájához is hozzáadtuk párat.

Az alvás és az egészség milyen más aspektusait kutatták még? 

A kérdéseket szakértői csoportok fogalmazták meg, például az én egészségügyi szekciómban gyermekorvosok voltak jelen, de gyógyszerészek is, mivel mi is kérdezünk a gyógyszerekről. Viszont például fogorvosok is, mivel van egy, a szájüregi egészségre összpontosító, körülbelül tíz kérdésből álló kérdéssorunk. Az alvás esetében nem csak az alvás hosszára kérdezünk rá, hanem az alvásproblémákra is, tehát az alvás minőségére. Ugyanígy arra is, hogy szerintük mi okozza az alvásproblémákat.

Szednek a gyerekek gyógyszereket?

Igen, kiderült, hogy a gyermekek nagyjából tíz százaléka szed gyógyszereket. Ezeket pedig a pszichológiai problémákra szedik, nyugtatókat írnak fel nekik, mert feszültek, vagy alvási nehézségekre. Tudjuk, hogy sok gyermek viselkedési zavarokkal küzd, és szakemberektől kérnek segítséget. Előfordulhat, hogy nem kifejezetten alvásra, hanem esetleg más pszichés problémákra szednek gyógyszert. A tizenegy éves fiúk 13 százaléka, a tizenhárom évesek 10 százaléka, a tizenöt évesek 9 százaléka fogyaszt ilyen gyógyszereket. A lányok esetében ez az arány minden korcsoportban 9 százalék. Négy évvel ezelőtt nagyjából ugyanez volt a helyzet.

Milyen eredményeket mutatott a felmérés a tizenévesek testi és lelki egészségével kapcsolatban? 

A pszichológiai problémák előfordulásának jelentős növekedését tapasztaljuk. A fizikai vagy mentális egészségi problémák jelentős mértékben mutatkoztak meg, különösen a lányok körében. Megkérdeztük, hogy milyen konkrét érzéseket tapasztaltak hetente többször az elmúlt hat hónapban. A fizikaiak közül fejfájás, hát- és gyomorfájás, a lelkiek közül ingerlékenység, idegesség, szomorúság voltak jelen. Az alvásproblémák is hozzátartoznak ehhez. A növekedés a korábbi években is megfigyelhető volt, de ez a mutató jelentősen emelkedett, különösen a tizenöt évesek körében.

Milyen mértékben?

A kutatásunk azt mutatja, hogy a tizenöt éves lányok akár 60 százaléka hetente egy vagy több alkalommal tapasztal ingerlékenységet és idegességet. Ez jelentős változás, majdnem kétszerese a 2018-as, illetve a világjárvány előtti értéknek. Azelőtt ez az arány 30 százalék körül volt.

Hasonlóan nőtt ez a fiúk körében is?

A fiúknál nem történtek ilyen nagy változások. Olyan válaszokat adtak, hogy nincsenek ilyen mértékű fizikai vagy pszichológiai problémáik. Szomorúságot a lányok egyharmada érez hetente többször, de a fiúknak csak 14 százaléka. Ingerlékenységet és idegességet a lányok 60 százaléka érez, de a fiúknak csak az egyharmada.

A serdülő gyermekek körében végzett számos kutatás különbséget mutat a fiúk és a lányok között. Miért van ez így? 

A külföldi kutatások is ezt mutatják. A lányok érzékenyebbek a stresszre, de ugyanúgy gyakrabban adnak hangot a problémáiknak. A fiúk gyakrabban nem akarják beismerni, hogy valami zavarja őket. A pubertáskorban lévő lányok sokkal érzékenyebbek a különböző ingerekre, stresszfaktorokra, és könnyebben beszélnek erről.

Összefüggnek a tinédzserek lelki egészségének problémái az alvással?

Igen, több tanulmány is megerősíti, hogy az alváshiány vagy a rossz minőségű alvás hatással van a mentális egészségre. Ezeknek a gyerekeknek például az érzelemszabályozás területén vannak zavaraik. Ez közvetlenül is megmutatkozhat, azaz, ha egy gyerek nem alussza ki magát, másnap kevésbé tud koncentrálni, hajlamosabb lesz az agresszióra, idegesebb, ingerlékenyebb lesz. Idén az derült ki, hogy nőtt az ilyen érzésekkel jellemezhető gyerekek száma. Viszont felmerül az ok-okozati összefüggés kérdése is.

Ezt hogy érti?

Nem tudjuk, hogy az ingerlékeny gyermekek száma azért növekedett-e, mert kevesebbet alszanak, vagy azért, mert érzelmi zavarok miatt nehezen alszanak el.

Ez azt jelenti, hogy az elalvási nehézségek mögött idegesség vagy szorongás állhat. 

Igen, ez akkor is nyilvánvalóvá vált, amikor arról kérdeztük őket, hogy mi az oka annak, hogy nem alszanak eleget. A tizenévesek leggyakrabban azt említették, hogy azért alszanak el nehezen, mert aggódnak valami miatt vagy stresszelnek.

Mi miatt?

Amikor később a kvalitatív interjúk során a stresszről kérdeztük őket, a leggyakrabban az iskolával kapcsolatos stresszről beszéltek. Kiderült számunkra, hogy az iskolai kötelezettségek az okai a késői elalvásnak. Egyrészt este pótolják be a feladatokat és a tananyagot. Másrészt pedig azért, mert hiába fekszenek le korábban, amikor lefekszenek, állandóan az iskolára gondolnak – mit kell még megtenniük, mit felejtettek el. A lányok jobban aggódnak – 30-40 százalékuk. A fiúkra ez kevésbé jellemző, körülbelül minden ötödik fiú számolt be elalvási nehézségekről.

Ez két különböző mutató? Mármint az első arról szól, hogy a tinédzserek milyen keveset alszanak – de ezek is lehetnek egészen boldog gyerekek, akiknek nincs semmilyen gondjuk. Viszont annak a gyereknek is lehetnek elalvási nehézségei, aki nyolc órát alszik. Az elalvási nehézségek valamilyen nagyobb problémára utalnak? 

Határozottan igen, sőt, két teljesen különböző dimenzióról van szó. Az egyik az alvás időtartama, a másik az alvás minősége, amelyek függetlenek egymástól, bár kölcsönhatásban vannak, és egymástól függetlenül hatnak a gyermekekre. Amikor az alváshiányról beszélünk, nagy különbségek vannak a gyerekek között. Valakinek több, valakinek kevesebb alvásra van szüksége. Még a személyes interjúk során is sok gyerek azt mondta nekünk: nem zavar, ha nem alszom eleget, egyáltalán nem tekintem problémának. Ha fáradtnak érzem magam, lefekszem aludni, de az elalvás nem okoz problémát. Más dolog lefeküdni, és nem tudni elaludni.

Sok szülő első reakciója az lenne, hogy a gyerekek azért alszanak el nehezen, mert sokáig ülnek a számítógép előtt. 

Úgy érzem, hogy a gyerekeknek ezt az okot szinte már bebeszéljük. Számunkra azonban inkább az derül ki, hogy az iskolai kötelességek és a házi feladat az, ami aggasztja a gyerekeket. Sokan számolnak be arról, hogy sok a házi feladatuk, sokat kell tanulniuk. Esténként csinálják, mert napközben nem érkeznek a különböző szakkörök miatt. Amikor hazaérnek, pihenniük kell, ezért félretolják a házi feladatot, és este találnak rá időt. A gyerekek azt mondják, hogy sok tanulnivalójuk van. Valószínűleg ez volt a leglényegesebb ok, amit a felmérésekben láttunk.

Természetes, hogy amikor a gyerekek este a házi feladattal foglalkoznak, az ágyban sem tudnak nem gondolni rá. 

Azt állítják, hogy éppen az elektronikus eszközök azok, amik segítenek nekik kikapcsolni az elméjüket.