Napunk

Katonai behívókat hamisított, a frontra menni ugyanis biztonságosabb volt, mint a koncentrációs táborba – így mentett életeket Rácz Olivér a háborúban

Rácz Olivér. Forrás - R.O. archívuma
Rácz Olivér. Forrás – R.O. archívuma

Két férfi. Apa és fiú, mindkettőt ugyanúgy, Rácz Olivérnek hívják. Az egyik emberi életeket mentett a II. világháborúban katonai behívók hamisításával, a másik ezt a tudomány, az orvoslás és a tudás átadásával teszi.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

Ezt a történetet a Post Bellum szervezet dokumentaristái dolgozták fel. A szervezet a 20. századi totalitárius rendszerek emlékeit gyűjti ossze és dokumentálja. Ön is hozzájárulhat a további történetek feldolgozásához, és ahhoz, hogy sose merüljenek feledésbe, és hogy senki se tudja kétségbevonni azt, ami a múltban történt. Amennyiben ismer olyan személyt, akinek az emlékeit feldolgozhatnánk, írjon nekünk

Rácz Olivér 1918-ban született Kassán egy tanítói családba. Az apja megtért zsidó volt, és görög katolikussá kereszteltette magát. A család vallásilag befogadó volt, így mikor a fiuknak zsidó barátnője lett Katalin személyében, nem okozott meglepetést. Kassa lakosai a háború előtt nagyon toleránsak voltak. Számos nemzetiségű és vallású ember élt itt egymás mellett békében. A nagyapja temetésén például, aki zsidó volt, jelen volt egy katolikus és egy református pap is, mivel egy híres emberről volt szó.

A kassai magyar nyelvű reálgimnázium elvégzése után 1938-ban Olivérből két évre tanár lett. Paradox módon egy szlovák polgári iskolában.

A további főiskolai tanulmányaival a katonai szolgálatot próbálta elodázni. Két évig tanult magyar nyelvet, történelmet és francia nyelvet a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészeti Karán. Három évet tanult a szegedi tanárképző főiskolán. Posztgraduális tanulmányait a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán végezte. Már diákévei alatt verseket írt, és 1935-ben megjelentek az első írásai. Emellett pedig szlovák és cseh költők műveit fordította magyarra.

Iratok hamisítása

Végül 1942-ben mégiscsak behívták a magyar hadseregbe, mivel az első bécsi döntést követően 1938-ban Kassa Magyarországhoz került. A katonai szolgálata alatt a magyar hadseregben a műszaki segédosztagokhoz osztották be. A katonai tábor vezetőségének irodájában kapott helyet, ahol szörnyű káosz és rendetlenség uralkodott. Ennek köszönhetően hozzáfért a különböző nyomtatványokhoz és pecsétekhez.

Amikor megkezdődött Kassa zsidó lakosságának deportációja, cselekvésre szánta el magát. Iratokat kezdett el hamisítani és a frontra szóló, hamis katonai behívókat kezdett el kiállítani. Erről tanúskodik Vladimír Ružanský, a Szlovák Partizánok Szövetsége főtitkárának háború utáni tanúságtétele is, aki egy különleges, fegyverekhez való hozzáférésre jogosító igazolványt kapott.

Olivér próbálta meggyőzni a zsidókat, hogy bármi jobb, mint a sárga csillagot hordani. A frontra menni biztonságosabb volt, mint a koncentrációs táborba.

A „megmentettek” között volt a jövőbeli felesége, Katalin is, akit a zsidó Nyiszli család egyedüli tagjaként lehetett rávenni a menekvésre. A többieket elvitték az auschwitzi koncentrációs táborba. A háború után kiderült, hogy a holokausztot csak testvére, Márta élte túl. A felszabadítás után sikerült Kubán keresztül Amerikába emigrálnia. Katalin a hamis okmányoknak köszönhetően Budapestre utazott, ahol varrónőként kezdett el dolgozni a Csordás családnál.

Az édesanyja hamisított igazolványa. Forrás – R.O. archívuma

Halálra ítélve

Olivér két orvosnak is segített megszökni, Ganz Vilmosnak és Štefan Šimkónak. A nyilas hatalomátvétel után a Magyar Királyságban a 26 éves férfit valaki feladta, és el kellett menekülnie. Távollétében halálra ítélték. Mikuláš Jozef Lexmann atya mentette meg, aki másokkal együtt a dominikánus templom kriptájában bújtatta el.

Sikerült átvészelniük a nyilasterror utolsó éveit. Az életét fenyegető veszélyt és a kriptában töltött karácsonyt a Legszebb karácsonyi ajándékom című elbeszélésében dolgozta fel. Az emberi életek megmentéséért Rácz Olivér a Világ igaza kitüntetésben részesült. A történetét a Megtudtam, hogy élsz című regényben dolgozta fel, amely 1963-ban jelent meg. A szlovák nyelvű fordítása pedig három évvel később.

1945-ben a háború után elvette a megmentett Nyiszli Katalint. Az esküvőjük a második volt Kassán. A szertartáson körülbelül tíz ember vett részt, a torta pedig a rossz gazdasági helyzet miatt babból készült.

Nyiszli Katalin 1919-ben született, egy gazdag zsidó család sarja volt. A Mysli-Schiler család eredetileg Romániából származott, Kassára pedig 1912-ben jöttek. A zsidó közösséghez tartoztak, és a családnak bizonyítéka van arról, hogy a háború alatt a nagymama nagy összeggel támogatta a Palesztin alapot Palesztina létrehozására.

A Rácz családban a holokauszt tabu volt. Egy egész évig tartott, míg Katalin rájött arra, hogy a testvérén kívül a családja, nem élte túl a holokausztot.

A férje, Olivér szintén csalódott volt az 1948-as hatalomátvétel miatt. Lexmann atyát, aki sok embert megmentett, üldözte a kommunista rezsim, és munkatáborba zárták. Miután kiengedték, meghalt.

A magyar kisebbségi iskolák megnyitása után Rácz Olivér középiskolai pedagógusként helyezkedett el. Gyerekkönyveket írt és fordított, előbb verseket majd prózát is.

1955-ben felkérték a magyar alapiskola vezetésére. Később sokatt tett azért, hogy az iskolából Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola legyen, aminek továbbra is az igazgatója maradt.

1969-ben az iskolaügyi miniszter helyettese lett, 1973-ban pedig öt évre a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális miniszterének helyettesének posztját töltötte be. Egy rövid időre a Csemadok élére is került.

1981-től a Szlovák Írók Szövetsége magyar részlegének elnöke lett. 1980-ban érdemes művésszé avatták, két évvel később pedig megkapta a Szlovák Írók Szövetségének kitüntetését. 1986-ban kitüntetést kapott a Magyar Népköztársaságtól is.

Rudolf Schuster kassai polgármester in memoriam Kassa városának díjával tüntette ki. 2004-ben pedig Kassán emléktáblát emeltek neki.

Az igazgató fia

Katalin és Olivér fia, Olivér 1947-ben született Kassán. 1953 és 1965 között a kassai magyar alapiskola és gimnázium diákja volt. Amikor harmadik osztályos volt, az apját az iskola igazgatójává nevezték ki.

„Az iskola mellett állt a régi zsinagóga, amit lebontottak, majd a helyén megépítették a Művészetek palotáját. Szünetben elmentünk az építkezésre játszani. Apa megvárt minket és mindannyiunkat elfenekelt. Engem kétszer. Egyszer azért, mert butaságot csináltam, másodszor pedig azért, mert olyan hülyén csináltam, hogy rájött.”

Olivér apja nem tartotta sokra a kötelező olvasmányokat. „Hemingwayt, Remarque-ot, Karl Mayt vagy cserkész történeteket olvastunk vele. Azt akarta, hogy a saját fejünket használjuk. 1956 után egy ŠtB-s provokátort küldtek apámra. Egy magyar forradalmárnak adta ki magát, aki megszökött, mert meg akarják ölni. Apa azonban észrevette, hogy nem beszél jól magyarul” – emlékszik vissza Olivér, aki otthon már gyerekkorában Szabad Európát és Amerika Hangját hallgatott.

A középiskola elvégzése után Olivért a biokémia érdekelte. Mivel a kassai főiskolán akkor azt nem lehetett tanulni, így az orvostudomány mellett döntött. Végül felvették a kassai Pavol J. Šafárik Egyetem Orvostudományi Karára, ahol olyan professzorok tanítottak, akik Pozsonyban politikailag kényelmetlenek voltak. Rácz Olivér úgy véli, ők voltak a legjobbak – Korec, Kutlík és Skotnický professzorok. Már akkor volt bátorságuk mást mondani, mint amit a rezsim diktált.

Húgával, Katalinnal. Forrás – R.O. archívuma

Tudósok a pincébe

Amikor 1968 januárjában Alexander Dubček kommunista politikus a Cseh Kommunista Párt Központi Választmányának első titkárává vált, megkezdte az „emberarcú szocializmus” politikájának bevezetését. Ez, a kommunista rezsimet demokratizálni próbáló reformtörekvés 1968. augusztus 21-én ért véget a Varsói szerződés hadseregének betörésével a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba.

Olivérnek már az invázió előtt arról beszélt az apja, hogy

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Holokauszt

Kassa

Történelem

Zsidóság

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak