Elindult a veganuár, a hús nélküli január
Veggi, vegán hallhatjuk naponta a médiában és a nagyobb üzletláncok reklámjaiban. Ilyen őrület az elmúlt harminc évben nem volt, mondja az idős hentes a reklámban: Vegánkampány: divat vagy valóban egy új életstílus?
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Veganuár – ezen a néven indult útjára idén Szlovákiában az a nemzetközi kihívás, amely egyébként külföldön már 2014-től ismert. Ez egy olyan kezdeményezés, melynek célja a növényi alapú étrend népszerűsítése.
Az évről évre népszerűbb kezdeményezéshez tavaly már félmilliónál is többen csatlakoztak világszerte. A cél az, hogy januárban, egy hónapon át csak növényi eredetű ételt fogyasszanak az eddig mindenevők. Hogy utána milyen lesz a folytatás, azt mindenkinek magának kell eldöntenie.
Természetesen kevesen ismerik be, hogy ez az egy hónapos kihívás vagányság is számukra, mert trendi. Az igazság azonban az, hogy sokan nehezen tudják hosszú távon folytatni a vegán életmódot. Miért?
Az igazi veganizmus egy filozófia
Vegánnak lenni nemcsak azt jelenti, hogy változtatunk az étrendünkön az állatok javára, hanem hogy elsajátítunk egy morális filozófiát, amely szorosan kapcsolódik a környezetvédelemhez, a tudatos állat- és természetbarát életmódhoz. Ezt lassan, fokozatosan lehet elérni.
Ahhoz, hogy az emberiség, melynek több mint 70%-a mindenevő, egyik napról, illetve hónapról a másikra lemondjon az állati eredetű élelmiszerekről, még sok évtizednek kell eltelnie. Természetesen ezzel nem azt állítom, hogy kis lépésekkel nem lehet látványos eredményeket elérni. Mindennapos, hogy nemcsak a reklámok, hanem jeles személyiségek is példát mutatnak. Elsősorban a fiatal celebek, énekesnők, mint Katy Perry, Lizzo, Billie Eilish, de olyan színésznők is mint Natalie Portman vagy Demi Moore támogatják a vegán mozgalmat.
Nem új mozgalom, csak most lett népszerű
Leslie J. Cross, a Leicester Vegetáriánus Társaság tagja már 1949-ben rámutatott arra, hogy a társadalomban hiányzik a veganizmus meghatározása. Javasolta, hogy a veganizmus hirdesse „az állatok felszabadításának elvét az ember általi kizsákmányolás alól”. Ezt később pontosítják, hogy mi a veganizmus célja: elutasítani „az állatok élelmezésre, árucikkekre, munkára, vadászatra, viviszekcióra és minden más olyan felhasználásra, amely magában foglalja az állatok életének ember általi kizsákmányolását”.
Az egyesületet először 1964 augusztusában jegyezték be jótékonysági szervezetként. A veganizmus definíciója és a társaság jótékonysági céljai az évek során módosultak, finomodtak.
Ma egyértelműen állatjogi mozgalom, mely etikai alapokon nyugszik. A veganizmus minden állati eredetű terméket és szórakozási lehetőséget igyekszik kizárni. Elutasítják a cirkuszt, az állatkerteket, a mézet, a tejet, a tojást és bőrtermékeket.
Az elmúlt években viszont egyre többen választják a vegán étrendet azzal együtt, hogy a Vegán Társaság, a Vegan Society nagybetűsen hirdeti, hogy a veganizmus nem diéta. Ennek ellenére a világban a veganizmus kicsi, de folyamatosan növekvő mozgalom.
A legtöbb országban növekszik a vegán éttermek száma, és bizonyos sportágak élversenyzői a veganizmus elvei szerint élnek. A helyesen megtervezett vegán étrendről kiderült, hogy védelmet nyújt sok degeneratív betegség, köztük a szívbetegség ellen.
