Napunk

Nem szabad megkegyelmezni a feltörekvő diktátoroknak

Bolsonaro követői megtámadták az elnöki palotát és a Legfelsőbb Bíróság épületét, miután hivatalba lépett az új elnök, Lula. Fotó: TASR/AP
Bolsonaro követői megtámadták az elnöki palotát és a Legfelsőbb Bíróság épületét, miután hivatalba lépett az új elnök, Lula. Fotó: TASR/AP

Amikor a feltörekvő diktátorokat nem vonják felelősségre a demokratikus kormányok megdöntésére irányuló kísérletekért, hajlamosak visszatérni, ráadásul megerősödve, felbátorodva. Brazília, amely jelenleg a Legfelsőbb Bíróság és a Nemzeti Kongresszus elleni támadást heveri ki, bemutathatja, hogy az elszámoltathatóság valódi fenyegetése visszatarthatja a leendő autokratákat.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Brazíliának most már megvan a 2021. január 6-i capitoliumi támadás saját változata, az volt az a támadás, amikor a legyőzött elnök, Donald Trump támogatói megtámadták az Egyesült Államok fontos épületét. Két évvel és két nappal később Jair Bolsonaro volt elnök hívei megrohamozták a Nemzeti Kongresszust, a Legfelsőbb Bíróságot és a brazil elnöki palotát, megerősítve azt a vélekedést, mely szerint a volt brazil elnök „a trópusok Trumpja”.

A hátborzongató hasonlóság a sikertelen brazil felkelés és az Egyesült Államok Capitoliuma elleni támadás között sok párhuzamra rávilágít Bolsonaro és Trump között. Mindketten szélsőjobboldali, antidemokratikus, egy ciklust megélő elnökök, akik csak dezinformációval és hősködéssel voltak képesek reagálni a Covid-19 világjárvány idején, s ez több százezer emberéletet követelt.

Mindketten a sajtót szidták, és megkérdőjelezték a bírói testületük függetlenségét. Mindketten azt állították, hogy csak hatalmas csalások árán és manipulált szavazógépekkel lehet megakadályozni az újraválasztásukat. Örökségük az a több millió polgár, akik kételkednek országaik választásainak tisztességében, és azok ezrei, akik fosztogatni kezdtek saját fővárosukban és kegyetlenkedtek a rendőrökkel a demokrácia megdöntésére tett meddő erőfeszítések során.

A Bolsonaro és Trump elnöksége utáni események közötti finom különbségek azonban rávilágítanak a levitézlett antidemokratikus vezetők elleni büntetőeljárás fontosságára. Sok amerikai attól tart, hogy ha Trump ellen amiatt emelnének vádat, mert rendbontásra buzdított, az olyan dinamikát eredményezne, amelyben minden egyes hatalomra kerülő kormány a bíróságokat használná fel a továbbiakban politikai pontszerzésre. Brazília történelme azonban a demokrácia 1989-es helyreállítása óta mást sugall.

Fernando Collor, Brazília első demokratikusan megválasztott elnöke a katonai rezsim megszűnése után, 1992-ben mondott le, miután befolyással való üzérkedéssel vádolták meg. Akárhogyan is, de felelősségre vonták, és ezzel lehetetlenné tették, hogy újra megválasszák. Collort később felmentették a vádak alól, és végül visszakapta politikai jogait, ami lehetővé tette számára, hogy alacsonyabb tisztségekért induljon (és nyerjen).

Később más brazil elnökök ellen is vádat emeltek, közülük néhányan bírósági visszaélésekkel szembesültek, Brazília mégsem esett a megtorló vádemelések végtelen ciklusába. Fernando Henrique Cardoso, aki Collort követte, gyakran kritizálta saját utódját (és jelenlegi elnökét), Luiz Inácio Lula da Silvát. De Lula adminisztrációja nem használta az igazságszolgáltatást pontgyűjtésre.

Lulát 12 évre ítélték korrupcióért, majd az ítéletet hatályon kívül helyezték, így 2019-ben szabadult, miután nem egész két évet töltött börtönben. Lula végül visszakapta politikai jogait, és újra indult az elnökválasztáson, legyőzve Bolsonarót, bár az ellene emelt vád nem volt tisztán politikai vagy alaptalan.

Bolsonarót magát is vádolhatják

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Donald Trump

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre