A betétdíjas rendszer első éve: ez az egyetlen jó dolog ettől a kormánytól, mondják egy Nagykürtös melletti faluban

• A betétdíjas rendszer segítségével az első évben a vártnál több csomagolást sikerült begyűjteni.

• Az első mutatók szerint kevesebb palack és fémdoboz végzi a természetben.

• Néhány üzletlánc az önkiszolgáló pénztárnál is lehetőséget nyújt a díj kiváltására és emellett a lánchoz tartozó bármelyik más üzletben is.

2022 volt az első év, amikor a vásárlók 15 centes felárat fizettek minden egyes egyhasználatos csomagolású italért. Ha vissza akarják vinni a palackot vagy a dobozt, akkor sértetlenül és tömörítetetten kell leadniuk a vásárlás helyén. Ez viszont nem működik mindenhol kényelmesen a lakosok számára.

A nagyobb városok lakosainak többsége például el sem tudja képzelni, milyen bonyodalmakkal járhat az üres palackok visszavitele a falvakban. Az ilyen helyekről származó PET-palackok és fémdobozok néha az egész országon átutaznak csak azért, hogy az emberek kiválthassák a csomagolásért járó tizenöt centet.

A Denník E tudósítói azonban meglepetésszerűen épp a kis falvak lakosaitól kapták a legtöbb pozitív visszajelzést, ahol a legbonyolultabb a gyűjtés folyamata.

„Ez az egyetlen jó dolog, ami ettől a kormánytól származik” – mondta egyöntetűen a süllyei (Šuľa) nyugdíjasok egy csoportja, akiket a Denník E tudósítói egy buszmegállóban kérdeztek meg.

Emellett pedig csak kevés olyan helyen bonyolult az országban a csomagolások visszatérítése, mint itt. A legközelebbi visszavételi hely a húsz kilométerre lévő Nagykürtösön van. „Hajjaj, fél napba is beletelik, míg mindet bedobálom” – mondja egy helyi lakos. „Néha tizennyolc vagy húsz eurót is kapok az üres palackokért” – számolja. Ha valaki Nagykürtösre megy a családból vagy a szomszédok közül, mindig megáll összeszedni a többiek zsákjait is.

A megkérdezettek falusiak ezen akadályok ellenére a rendszer két előnyére mutatnak rá, mégpedig a tisztább természetre és a pénzkeresési lehetőségre.

A gyerekek pénzhez jutnak, a turisták pedig magukkal viszik az üres palackokat

„Sokan még az autókból is kidobálják a palackokat” kezdi magyarázni egy középkorú süllyei lakos. „A gyerekek pedig felszedik őket utánuk az árkokból a palackokat és ezzel pedig pénzhez jutnak.”

„Egy-két évvel ezelőtt az emberek rengeteg innivalót felvittek a hegyekbe,  a palackokat otthagyták – tette hozzá a szomszédja. – Most végre elviszik magukkal a műanyagot.”

Azt, hogy kevesebb szemét van, a környezetvédelmi minisztérium is megerősíti, mindezt pedig azon önkéntesek jelentései alapján, akik ősszel részt vettek az erdők tisztításában. A  betétdíjas rendszer előnyeit alátámasztó megbízhatóbb elemzésekre azonban még várni kell.

A betétdíjas rendszer kezelőjének adatai szerint a tavaly piacra dobott csomagolások 71 százalékát váltották vissza a rendszeren keresztül. Az első évre kitűzött cél pedig emellett csak a 60 százalék elérése volt.

„A betétdíjas rendszernek köszönhetően rendelkezésünkre álló egyértelmű adatok alapján is láthatjuk, hogy a csomagolás piaci bevezetésétől a begyűjtésen át az újrahasznosításig a rendszer már az első évben meghaladja a kitűzött célokat” – jegyezte meg decemberben Lucia Morvai, a betétdíjas rendszer kezelőjének szóvivője.

A rendszer első sikereként már azt is el lehet könyvelni, hogy egyáltalán léteznek rendelkezésre álló adatok. A csomagolások sárga szeméttárolókba való dobálása során ugyanis egy ilyen nyilvántartásra a gyakorlatban nem volt lehetőség.

A rendszer célja a két éven belül a 90 százalékos visszaváltási arány elérése.

Miért tároljuk a levegőt, és miért nem lehet minden üzletben pénzre váltani a jegyet

Noha a visszaváltóhelyek hálózata fokozatosan bővül, a térképen még mindig találhatunk olyan „fehér foltokat”, ahonnan a legközelebbi automata akár több mint tíz kilométerre található.

Süllye és Nagykürtös között csak Nógrádszennán (Senné) található élelmiszerbolt. Noha árusítják a 15 centtel megtoldott műanyag palackos és fémdobozos italokat, vissza azonban már nem váltják. Az elárusítónő szerint ez azért van, mert „az üzlet mérete ehhez nem megfelelő”. Arról, hogy a kisebb üzletek önkéntes alapon is csatlakozhatnak a rendszerhez, nem volt tudomása.

Azok a lakosok, akiknek nincs autójuk, vagy nem akarják a zsákokat buszon és vonaton magukkal vonszolni a nagyobb falvakba, leggyakrabban az autóval rendelkező rokonaik vagy szomszédaik segítségét veszik igénybe.

„A fiam egyhetes turnusokra jár Pozsonyba. Amikor munkába megy, magával viszi a palackokat is” – mondja a nógrádszennai elárusítónő arról, hogyan oldja meg a családja a visszaváltást. A „levegő” szállításán így segítene, ha a hálózat sűrűbb lenne.

„Dolgozunk azon, hogy ne csak az üzletekben, hanem például a benzinkutakon vagy más alkalmas helyeken is bővítsük a visszaváltási lehetőségeket, ahol gyakoribb a visszaváltható csomagolású italok fogyasztása”