Napunk newsfilter: Három évnyi káosz után koordinált pártszakadás jöhet az OĽaNO-nál, és ezzel még az ország is jól járhat
1. Ha lesz új Heger-kormány, Heger és Naď otthagyja az OĽaNO-t. 2. Lengyelország lényegesen jobb pozícióból kénytelen engedni az EU-nak, mint Magyarország. 3. Tényleg a magyar diákokat szívatja Brüsszel a kormány miatt?
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
A híreket válogatta és kommentálta Renczes Ágoston
1. Ha lesz új Heger-kormány, Heger és Naď otthagyja az OĽaNO-t
Fordulat látszik kialakulni a kormányválság ügyében. Mint az köztudott, Eduard Heger azon ügyködik, hogy összeszedjen 76 aláírást egy új kabinet felállításához, ami kihúzná a 2024-es rendes választásig.
Ezzel párhuzamosan az is köztudott, hogy a legnagyobb kormánypártot, az OĽaNO-t belső konfliktusok feszítik, a törésvonalak Matovič hívei és belső ellenzéke, Heger és Naď között húzódnak. Utóbbiaknak sikerült elérniük, hogy Matovič otthagyja a pénzügyminiszteri posztot, és a következő feladatnak az tűnt, hogy a pártból is kiszorítsák őt.
A Postojban megjelent hírek szerint a két szárny megállapodott, hogy nem lesz csúnya szakítás – az eddigi sormintába ez illene bele. Ehelyett ha sikerül felállnia egy új kormánynak, akkor Heger és Naď otthagyják az OĽaNO-t, és új párt építésébe kezdenek, Matovič pedig elviszi konzervatívabb irányba a mozgalmát.
Ha nem jön össze az új kormány felállítása, akkor Heger és Naď maradnak a pártban, és így vezénylik le az előrehozott választásig a maradék időt.
Jó, de mi ez? A terv több szempontból is érdekes. Ami biztosnak tűnik: Matovič megszilárdította a helyét az OĽaNO-ban.
Ami fura: ha Hegernek sikerül összehoznia egy új kormányt, akkor az lesz a jutalma neki meg Naďnak, hogy mehetnek saját pártot gründolni. Ami szintén fura: ha ez nem sikerül, akkor maradnak. De miért?
Nézzük az első verziót. Lesz egy új, Matovič nélküli Heger-kormány, ami kihúzza a rendes választásig. Jól hangzik, de közben Heger és Naď már nem lesznek az OĽaNO tagjai, lehet, hogy a saját körük is kilép, a párton belül már nem fognak tudni ellensúlyt képezni Matovičcsal szemben.
Ha a parlamentben a hegeriánusok maradnak is az OĽaNO-frakció tagjai, mi a garancia rá, hogy Matovič nem fogja megbénítani a frakció munkáját? Ha pedig ennek fennáll a veszélye, miért támogatná másik párt Hegert az új kormány felállításában?
A másik verzió: nem jön össze az új kormány, Heger és Naď maradnak az OĽaNO-ban, és marad a párton belüli feszültség is köztük és Matovič között. Ha Matovičot az előrehozott választásokig nem sikerül kigolyózniuk, akkor ebben a felállásban mérkőznek meg a szavazatokért. Ennek több végkimenetele is lehet: a választóktól Matovič kevesebb szavazatot kap, mint Heger, amit nyilván nem fog elfogadni, de komoly hivatkozási alap lesz az elzavarásához, vagy Hegerék a választás után hagyják ott az OĽaNO-t, mint Pellegriniék a Smert a 2020-ban.
Mi a logika? Matovič szempontjából talán az, hogy pont akkor szabadul meg Hegertől, amikor az az új kormány felállításával bizonyítja a rátermettségét. Lehet, hogy Heger belátta, hogy nincs értelme az OĽaNO megreformálásával kínlódni, és ezzel a sikerrel mutatná meg a rátermettségét egy új politikai projekt összerakására.
Mindenesetre ha tényleg összejön egy ilyen koordinált elválás, az minőségi ugrás lenne az elmúlt évek politikájához képest.
Csakhogy ahhoz, hogy ez összejöjjön, kell 76 szavazat. Az OĽaNO-nak a Budaj-féle 10-fős polgári-demokratikus platform távozása után 37 képviselője maradt, a 17-tagú Sme rodina-frakcióval is csak 54 képviselőt tudnának felmutatni, de Boris Kollár már jelezte, hogy a Sme rodina csak akkor támogat egy új kormányt, ha lesz előrehozott választás.
Az SaS-nak 20 képviselője van, Sulík szerint nyitottak minden megoldásra, ami enyhíti a jelenlegi káoszt, de az elmúlt hónapok azt is bebizonyították, hogy Sulíktól sem feltétlenül várható következetesség. Az SaS-nél azonban vannak képviselők, akik támogatnának egy új kormányt, és a független képviselők között is vannak jónéhányan, akikre lehet számítani.
Tehát ha Heger mögé beáll az SaS, és Budaj platformjának 10 fője mellé sikerül még 9 képviselőt szerezni, akkor összejöhet a 76 aláírás. A kérdés az, hogy ha megvalósul ez az első verzió, akkor a káosz mennyiben fog mérséklődni.
2. Lengyelország lényegesebb jobb pozícióból kénytelen engedni az EU-nak, mint Magyarország
Brüsszel nemcsak Magyarországot leckézteti az uniós források visszatartásával, hanem Lengyelországot is, és ebből is látszik, hogy elég komolyan gondolják a jogállamiság kérdését.
Az ukrajnai konfliktus ügyében Lengyelország és Magyarország egymás ellentettjei: míg Lengyelország Ukrajna támogatásának és az Oroszország elleni fellépésnek a motorja, addig Magyarország inkább a kerékkötője.
Ez a különbség nem számít a jogállamiság ügyében: a lengyel helyreállítási tervet bár elfogadta Brüsszel, a kifizetéseket ugyanúgy feltételekhez kötötték, mint Magyarország esetében.
35 milliárd euró. Ennyi pénzt tart egyelőre vissza Brüsszel Lengyelországtól. A lengyel Szejmben pont ma, szerdán szavazták meg első olvasatban azt az igazságügyre vonatkozó törvénymódosítást, ami az egyik teljesítendő mérföldkövet jelenti.
Morawiecki miniszterelnök Donald Tusk, az ellenzék vezére szerint szinte könyörgött a saját pártjának, a PiS-nek és a koalíciós partnernek, a szintén jobboldali Szolidáris Lengyelországnak (SP), hogy ne módosítsanak a javaslaton, nehogy azt ne fogadja el a Bizottság. A javaslat első olvasata végül átment a Szejmen, a fenntartásai ellenére az ellenzék is megszavazta.
Lengyelorszég tehát rákényszerült, hogy engedjen Brüsszelnek, és a nála sokkal rosszabb tárgyalási pozícióban lévő Magyarország sem számíthat kevesebb szigorra.
3. Tényleg a magyar diákokat szívatja Brüsszel a kormány miatt?
