Napunk

Mi lesz a síeléssel? Az alpesi sípályák egyre magasabbra kerülnek, utaznunk kell majd a hóért

A svájci Engelberg. 2023. január 7. Fotó – AP
A svájci Engelberg. 2023. január 7. Fotó – AP

Milyen hatással lesz a globális felmelegedés az elkövetkezendő évtizedekben a síelésre az Alpokban és Szlovákiában?

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A síelés az Alpokban a 19. század nyolcvanas éveiben vált népszerűvé, az első felvonó pedig, mely 270 méter hosszú volt, a svájci Davosban kezdett el működni 1934-ben.

A síinfrastruktúra jelentősebb fejlődésére az Alpokban 1936 után került sor , amikor is az alpesi sí bekerült az olimpiai sportágak közé.

A síelés fejlődése az éves új hó mennyiségétől függött, az elmúlt években viszont ebből egyre kevesebb volt az Alpokban.

Bezárták a sífelvonót

A francia Alpokban található Saint-Firmin faluban például tavaly ősszel szétszereltek egy gyermek sífelvonót, mert a helyi lejtőkön hosszú ideig nem volt elég hó.

A felvonó 1964-ben épült, és utoljára körülbelül 15 évvel ezelőtt működött. „A globális felmelegedés megváltoztatta ennek a helynek a jellegét” – mondta Didier Beauzon, a falu egyik lakója a CNN-nek. „Vissza kellett adnunk a természetnek” – tette hozzá.

A francia falu tengerszint feletti magassága 767 méter, ami a szlovákiai síközpontok magasságához hasonlítható.

A rekordmeleg tél miatt több olyan világkupa-futamot is töröltek, amelyet az Alpokban rendeztek volna ebben a szezonban. A hóhiány miatt a közelmúltban a franciaországi Chamonix-tól az ausztriai Innsbruckig bezárták a sípályákat még a nem versenyszerűen síelők számára is.

Mi okozza a jelenlegi meleg időjárást Európában, és hogyan fogja befolyásolni a globális felmelegedés az Alpokban vagy Szlovákiában a síelést az elkövetkező évtizedekben?

A hóhiány miatt ideiglenesen bezárt sífelvonó a francia Alpokban. Forrás: AP

Májusra és júniusra jellemző hőmérséklet

Az Európában jelenleg tapasztalható meleg időjárás oka az úgynevezett poláris vagy sarki örvény. Ez egy óriási örvény, amelyben egy légtömeg forog. Minél erősebb az örvény, annál erősebb a nyugati áramlás Európában. Ez a tengeri levegő beáramlását okozza, ennek követketében pedig gyenge telet jelent.

„Mivel ma az ötven évvel ezelőttihez képest magasabb a hőmérséklet, a sarki örvény melegebb légtömegeket hoz Európába. Európa egyes déli régióiban a hőmérséklet az utóbbi időben jóval 20 Celsius-fok fölé emelkedett, ami a májusi és júniusi hőmérsékletnek felel meg” – mondta a Denník N-nek Jozef Pecho klimatológus, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) munkatársa.

Pecho „példa nélkülinek” nevezte a három hete tartó magas hőmérsékletet. „Ilyen még soha nem fordult elő Európában” – tette hozzá.

Az Alpokban havazással számolnak az elkövetkező időszakban (Svájcban 1600 méteres magasságban akár 70 centiméter is hullhat), de a hegyekben továbbra sem várható hosszabb távú lehűlés, amely „megőrzi” a hótakarót – mondta Jozef Pecho. „Jelenleg a körülmények nem alkalmasak arra, hogy stabil hótakaró alakuljon ki és megmaradjon. Az Európára vonatkozó előrejelző modellek még mindig későbbi időpontra halasztják” – tette hozzá az SHMÚ klimatológusa.

Csökken a hótakaró magassága

A stabil nyugati és délnyugati áramlás Európában (ami gyenge teleket jelent) a múltban is előfordult, és nem feltétlenül kell az éghajlatváltozás megnyilvánulását látni benne. Csakhogy a levegő most télen Európában jelentősen – akár 3-5 Celsius-fokkal is – melegebb, mint a hosszú távú átlag.

„Ugyanazok a folyamatok, amelyek a múltban is előfordultak, most jelentősen melegebb légtömegeket hoznak Európába. Ez szélsőségesebb éjszakai vagy nappali hőmérsékleteket eredményez” – mondta Pecho az éghajlatváltozás és az elmúlt hetek meleg telének összefüggését illetően.

Az Alpok átlaghőmérséklete az iparosodás előtti idők óta két Celsius-fokkal emelkedett, ami nagyjából kétszerese a globális átlagnak. A hóhatár (amely az állandó hótakaróval borított területet jelöli) 1 Celsius-fokos emelkedésnél mintegy 150 méterrel tolódik feljebb.

Hat alpesi ország (Franciaország, Svájc, Olaszország, Németország, Ausztria és Szlovénia) több száz állomásának 1971 és 2019 közötti adatai azt mutatják, hogy a hótakaró minden évtizedben 8,4 százalékkal csökken november és május között. A maximális hótakaró évtizedenként 5,6 százalékkal, a hótakaró meglétének időtartama pedig ugyanígy 5,6 százalékkal csökken.

A jéghegyek olvadása

Az alpesi gleccserek olvadása egyre inkább gyorsul. Míg a svájci gleccserek 1931 és 2016 között (85 év) a térfogatuknak a felét veszítették el, addig 2016 és 2021 között – mindössze öt év alatt további 12 százalékot.

A svájci gleccserek olvadása a GLAMOS alapján. Forrás – Twitter

Az elmúlt szezonban a svájci gleccserek olvadása három tényező miatt gyorsult fel: a téli és tavaszi alacsony hómennyiség, a rekordmeleg nyár, amely még a magassabban fekvő területeken is magas hőmérsékletet hozott (július 25-én a hőmérséklet rekordmagasságban, 5 184 méteres tengerszint feletti magasságban csökkent nulla fok alá), valamint a szaharai homok, amely márciustól májusig beborította a helyi gleccsereket (mivel sötétebbek voltak, több hőt nyeltek el és gyorsabban olvadtak).

„A múlt évihez hasonló magas hőmérsékletet és gleccser-olvadást az Alpokban csak 2045 körül vártam” – tette hozzá Pecho.

A svájci Alpokban néhány gleccsert áteresztő anyaggal borítottak be, hogy lassítsák olvadásukat. Az anyag lebomlása azonban szennyezési kockázatot jelent a környezetre.

Néhány svájci gleccsert textillel fednek be, hogy lelassítsák az olvadásukat Forrás – Twitter/EVPA

Az előrejelzések szerint az alpesi gleccserek 2100-ra teljesen eltűnhetnek. Pecho hozzátette, hogy „az alpesi gleccserek nagy része esetében az sem valószínű, hogy 2050-ig fennmaradnak.”

A klimatológus elmondta, hogy a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás folyamatosan gyorsul, valamint az éghajlati rendszer egyes megnyilvánulásai, köztük a gleccserek olvadása, az előrejelzettnél korábban következik be. „A gleccserek gyorsabban olvadnak, mint 20 évvel ezelőtt gondoltuk, és ez az ütem csak gyorsul.”

Folyók és a szárazság

Az Alpokból származik Európa édesvizének 40 százaléka. A tavasszal az Alpokban olvadó hó és jég számos folyót lát el, a Dunát is beleértve. A tavasszal elolvadó hó nélkül növekszik a szárazság veszélye is.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Globális felmelegedés

Klímaváltozás

Síelés

Szlovákia

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak