Ne öblítsük le az edényeket, mielőtt a mosogatógépbe tesszük – szerezzünk be víztakarékos szórófejet és hőszigetelő függönyt (hogyan takarékoskodjunk a hővel és a meleg vízzel)
Támogasd a Napunk és a Denník N új, kétnyelvű ismeretterjesztő magazinját, amelyben olyan történelmi személyiségeket mutatunk be, akiket a magyarok és a szlovákok is magukénak vallanak. Segítsd az előítéletmentes kapcsolatokat, és járulj hozzá, hogy minél több szlovák és magyar iskolába eljuttathassuk kiadványunkat! Köszönjük!
A havi számla, amelyet egy átlagos háztartás egy társasházban a kezelőnek fizet, általában 100 eurónál kezdődik, és gyakran meghaladja a 200 eurót. Ennek jelentős részét általában a fűtés és a meleg víz teszi ki.
Ezért még egy viszonylag kismértékű áremelkedés is, amelyre számíthatunk, végső soron évi több tíz vagy akár több száz euró többletet jelent a háztartásoknak.
Ez elkerülhető, viszonylag egyszerű intézkedésekkel is. Összeszedtünk néhány tippet és trükköt a hő- és melegvíz-megtakarításhoz
1. Ne öblítsük le az edényeket, mielőtt a mosogatógépbe tennénk
Az edények mosogatás előtti leöblítése gyakran felesleges, ahogy az is, hogy aggódjunk a mosogatógép szűrőjének eltömődése miatt – tanácsolja Peter Kurilla, a Veolia távhőszolgáltató vállalat vezető menedzsere. Szerinte elég, ha az edényekről eltávolítjuk az ételmaradékot, például evőeszközökkel.
Miroslav Tomka a Naytól megerősíti, hogy a mosogatógépek elég hatékonyan működnek az edények öblítése nélkül is.
„Elég megszabadulni a szilárd ételmaradékoktól, mielőtt az edényeket a mosogatógépbe tennénk. Még a kisebbektől is, mint például a rizs és a tészta, egyszóval minden olyan maradéktól, amely vízben nem oldódik” – mondja Tomka, aki 18 éve dolgozik a Naynál termékszakértőként.
Ez azért fontos, mert a felesleges öblítés csökkenti a mosogatógépek egyik fő előnyét – a takarékosságot.
A mosogatógép 10-13 liter vizet használ el, ami sokkal kevesebb, mint amennyit a hagyományos mosogatásnál használnánk.
2. Figyeljünk oda arra, hol áll a kar a vízcsapon
Ha mégis úgy döntünk, hogy mosogatás előtt leöblítjük az edényeket, a vízcsapon lévő kart a hidegre állítsuk. Amint a kart az ellenkező irányba fordítjuk, a hideg víz elkezd keveredni a meleggel a kar állásával arányban.
Ha például a kar középen van, a hideg és a meleg víznek fele-fele arányban kell keverednie. Értelemszerűen ilyenkor a melegvíz-mérő is kikapcsol.
A forró víz számlája azonban sokkal magasabb, mint a hidegé. Ennek az az oka, hogy a hideg víz árát és a fűtés költségeit is tartalmazza.
A Hálózati Iparágak Szabályozási Hivatala tavaly év végi becslése szerint a víz köbméterenkénti ára (a csatornázás – azaz az elszállítás és a kezelés költségei – nélkül) 0,9416 és 1,7933 euró között mozog, beleértve az áfát is (az átlagár 1,2 euró). A modellpéldában feltételezzük, hogy egy átlagos háromtagú háztartás évente több mint 100 köbméter vizet fogyaszt. Ez a hideg víz térfogatára vonatkozó ár, függetlenül attól, hogy később mennyit melegítenek belőle.
Egy példa: Ligetfalun 2021-ben a meleg víz köbméterenkénti ára a fűtést is beleértve átlagosan több mint 8 euró volt.
Ezért fontos, hogy takarékoskodjunk a meleg vízzel, hacsak nincs rá nagy szükségünk. Nagyon gyorsan hozzá lehet szokni.
3. A szórófej akár a víz egyharmadát is megtakaríthatja
A hideg vagy meleg víz fogyasztását is viszonylag hatékonyan csökkenthetjük egy a csapra szerelhető takarékos szórófejjel. Olyan felszerelésről beszélünk, amely a vizet kisebb sugarakra osztja.
A szórófej az így folyatott víz körülbelül egyharmadát takarítja meg. Kevesebb mint három euróért megvásárolható, hatékonysága nem nő a magasabb árral, melyet az eladók általában csak a szebb kivitelezésért kérnek, mondja Kurilla.
4. Zuhanyzó vagy kád
Érdemes azt is megfontolni, hogy a személyes higiéniára kádat vagy zuhanyzót használjunk-e. A Veolia általános ajánlása az, hogy válasszuk a zuhanyzót. Ez azonban nem érvényes mindenhol. A zuhanyzó inkább azoknak éri meg, akik a hidegebb zuhanyzást kedvelik, és el is zárják a vizet, miközben például szappanoznak.
Ha nem vagyunk biztos benne, mi az előnyösebb a számunkra, segíthet a következő kísérlet: annyi időre, mint amennyi alatt zuhanyzunk, engedjünk vizet a kádba és helyezzük a dugót a lefolyóba. Így meglátjuk, hogy hamarabb telik-e meg a kád.
Fürdés vagy zuhanyzás után nyissuk ki az fürdőszoba ajtaját a lakás felé. Amellett, hogy a hő természetes módon növeli otthonunk hőkomfortját, a páratartalmat is növeli. A páratartalom a kulcsa annak, hogy mennyi hőt használunk fel ahhoz, hogy ne fázzunk (erről alább írunk bővebben).
5. Zárjuk az ajtókat
Ajánlott bezárni a bejárati ajtót. Nem csak biztonsági okokból, hanem azért is, mert így jobban szigetel.
A szakértők még a lakóhelyiségekben is javasolják az ajtók zárását. Minden helyiség számára más-más hőmérséklet ajánlott, és ha a levegő cserélődik közöttük, akkor feleslegesen sokat fűtünk.
6. Fűtsünk körültekintően, figyeljünk oda a termosztátfejekre
Az egyes helyiségek ajánlott orientációs hőmérsékletei:
- nappali, gyerekszoba, háló: 21°C
- konyha: 20 °C
- előszoba, lépcsőház: 15 °C
Ha rendelkezünk termosztátfejekkel, azok tudják, mikor éri el a lakásban lévő hőmérséklet az igényelt szintet. A gyártók alapján a beállítások eltérhetnek, viszont az alapvető útmutató a következő:
- 1. fokozat: 12 °C
- 2. fokozat: 16 °C
- 3. fokozat: 20 °C
- 4. fokozat: 24 °C
- 5. fokozat: 28 °C
Hogyan csökkentsük tehát a hőért fizetett számlát?
