Orbán Viktor vízióiból pont a legfontosabb dolog hiányzik
A magyar miniszterelnök szédítő magasságból szemléli a világfolyamatokat és közben nem veszi észre a saját országát.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
Orbán Viktor köré a kommunikációs stábja tudatosan építette a „nép egyszerű gyermeke” imázst, és az őt leginkább érzelmi alapon bírálók is nagy megelégedéssel szokták summázni a köztük és a pörköltszaftos magyar miniszterelnök közötti szemmel látható intellektuális szakadékot.
Ami nem létezik, vagy legalábbis nem ebben a formában.
Orbán Viktor ugyanis roppant olvasott ember, aki képes komoly, vagy legalábbis annak látszó intellektuális teljesítményre. Ilyen volt a Postojnak adott 2021-es interjúja, amiben egy Közép-Európa-víziót is felvázolt, és ilyen volt az a zárt körben megtartott beszéde is, amit Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója foglalt össze szombaton.
Eszerint a magyar miniszterelnök újra felvázolt egy víziót arról, hogy Magyarország következő évtizedben hogyan törhet ki a közepes fejlettség csapdájából, hogyan válhat regionális középhatalommá és milyen geopolitikai stratégiát kell ehhez követnie.
Van benne minden: politikatudomány, történeti áttekintés és kontextusba helyezés, geopolitika és gazdaságfilozófia.
Orbán még a karácsony előtti nemzetközi sajtótájékoztatóján az egyik kérdésre, ami az ársapkák inflációt növelő hatására vonatkozott, azt mondta, ő csak egy egyszerű jogászember, és úgy csinált, mintha fogalma sem volna arról az evidenciáról, hogy a kereskedők az ársapkás termékek miatti veszteséget más termékek árának az emelésével kompenzálják.
Pedig pont az ő nagyszabású víziói, amilyen a mostani is, mutatják, hogy valamennyire mégiscsak tájékozott még gazdasági kérdésekben is: a közepes jövedelem csapdájából való kitörés egy komoly szakmai kérdés, de Orbán eszmefuttatásában az ellátási láncok és az iparosodás kérdései szerepelnek a geopolitikai stratégia keretében.
Látszik, hogy Orbán több forrásból dolgozott, a mondanivalóját felfűzte egy logikai láncra, és a beszéde minden bizonnyal alkalmas volt arra, hogy a híveit megerősítse azon hitükben, miszerint a miniszterelnök egy vizionárius, aki érti a világpolitika folyamatait, elébük megy és alakítani is tud rajtuk.
A miniszterelnök valóban figyel a globális folyamatokra és van is véleménye róluk. Hogy ez mennyire helyes, azzal lehetne vitatkozni: Orbán szerint megint kétpólusú világ jön, Magyarország pedig nem fejlődhet, ha az egyik pólus perifériája lesz, ezért mindkét irányba nyitni kell, meg amúgy is a másik pólus, a Kelet jön felfele.
Ebben nincs újdonság, a keleti nyitás politikája már több éves program, amikor Matolcsy György még unortodox közgazdász és nemzetgazdasági miniszter volt, egyebek mellett Kelet és Nyugat közötti fordítókorongról vizionált.
A miniszterelnök eszmefuttatásának több elemével lehet vitatkozni, a legszembetűnőbb azonban az, hogy annak leginkább globális fókusza van, és szóra sem méltatja a fejlődés legfontosabb tényezőjét.
Az oktatást.
