Hova tűnt több mint 200 ezer magyar Romániából? Többen is a maguk szája íze szerint értelmezik a népszámlálási adatokat

A részletesebb adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre a romániai népszámlálás december 30-án közzétett eredményei kapcsán, néhány elemzés viszont már megjelent arról, mi vezetett a romániai magyarok számának drasztikus csökkenéséhez.

Az első közzétett eredmények szerint Románia lakossága 19 053 815 fő, ami 1 067 826-tal kevesebb, mint 2011-ben. Ez 5,3 százalékos csökkenést jelent tíz év alatt.

A magukat magyarnak vallók száma a legutóbbi, 2011-es népszámláláson 1 227 623 volt, míg most 1 002 151, ami 225 423-mal kevesebb. Ez 18,4 százalékos csökkenést jelent. A magyarok aránya Romániában 6,5 százalékról 0,5 százalékponttal 6 százalékra csökkent.

Az eredmények értelmezése eltérő: vannak, akik optimistán tekintenek rá, hogy egymillió fölött maradt a magyarok száma, mások szakmailag megalapozatlan állításokat terjesztenek a fogyás okáról. A Napunk egy vezető romániai magyar szociológus segítségével nézett utána a tényeknek.

A lélektani határ peremén

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken a romániai magyarok száma, ez a mostani viszont azért is jelentős, mert ez a szám elérkezett az egymilliós lélektani határhoz, és egy hajszálon múlt, hogy nem csökkent ez alá.

A magyar média jelentős része épp azt emelte ki a népszámlálás kapcsán, hogy egymillió fölötti a magyarok száma, és ezt hangoztatta az állami hírügynökség, az MTI is.

A helyzet viszont túl nagy optimizmusra nem ad okot a romániai magyarok szempontjából, főként azért, mert a magyarok száma nagyobb arányban csökken, mint a többi etnikumé, így az arányuk is jelentősen csökkent, ráadásul a fogyás nagyobb mértékű, mint a többi etnikum esetében.

Magyar anyanyelvűből több van

A magukat magyarnak vallók között egyébként nem mindenki tartja anyanyelvének a magyart: a magyar nemzetiségű és egyúttal anyanyelvű válaszadók 977 450-en vannak, viszont a magukat románnak vallók között van további 24 650 magyar anyanyelvű, és a magukat romának vallók között is 32 086 magyar anyanyelvű. A németek és a zsidók közül 3841-en magyar anyanyelvűek, így összesen 1 038 806 magyar anyanyelvűt talált a népszámlálás, ami enyhén meghaladja a magyar nemzetiségűek számát. (Ez egyébként Szlovákiában is hasonlóan szokott alakulni.)

Jelentősen megnőtt viszont az előző népszámláláshoz képest azok aránya, akik nem vallották be nemzetiségüket. Míg tíz évvel ezelőtt 1,2 millióan voltak, most már 2,5 milliónyian. Az első becslések szerint ennek a csoportnak a 4,5 százaléka lehet magyar nemzetiségű, vagyis összesen mintegy 111 822 ember. Így a romániai magyarok valószínűsíthető száma mintegy 1 113 973 – ez viszont nem hivatalos adat.

Megjósolták, hogy ez lesz

Bár az adatok sokkoló fogyást mutatnak, nem beszélhetünk teljesen meglepetésszerű eredményekről. Ahogy arra Ablonczy Balázs történész emlékeztetett, szociológusok már 2006-ban kimutatták, hogy a 2020-as évekre egymillió alá eshet a Romániában élő magyarok száma.

Kiss Tamás és Csata István négy tényező tükrében vizsgálta a romániai magyarok demográfiai változásait: asszimiláció, termékenység, halandóság és várható élettartam, migráció.

Az asszimilációt tekintve elsősorban a vegyes házasságok számából indultak ki. Az 1992 és 2002 közötti évtizedben a vegyes házasságok eredményezte nemzetiségváltás következtében 10 ezerrel csökkent a magyarok száma a kutatók szerint.

A termékenység enyhe emelkedésével számoltak a kutatók, valamint a várható élettartam növekedésével, ezek a mutatók viszont nem elégségesek a fogyás megállításához. A termékenység esetében azzal számoltak, hogy az 1,23-ről 1,5-re emelkedik, még így is a népesség változatlan újratermeléséhez szükséges 2,1-es szint alatt maradva.

A migráció 1992 és 2002 között 90 ezerrel csökkentette a romániai magyarság számát.

"Amennyiben a migráció maximális szélsõértéke, vagy egy azt közelítõ forgatókönyv valósul meg, az erdélyi magyar népesség lélekszáma 2025-re 1 millió alá eshet" - állapították meg a kutatók 2006-ban.

Volt néhány váratlan tényező

"A modell viszonylag jól előre jelezte a természetes népmozgalmi folyamatokat, azzal együtt, hogy váratlan események ebben a vonatkozásban is bekövetkeztek – ilyen volt a Covid-19 pandémia okozta többlethalandóság" - mondta a Napunknak Kiss Tamás szociológus, a 2006-os tanulmány egyik szerzője.

Két területen nem tudtak pontos előrejelzést adni. Az egyik a migráció aránya. "A 2007-es előre-számításunkban évi 5 ezrelékes migrációs veszteséget feltételeztünk, ami 2032-re fokozatosan csökkent 4 ezrelékre. Amennyiben a 2022-es népszámlálás eredményeit elfogadjuk, a migrációs veszteség országos és magyar vonatkozásban is kisebb mértékű volt" - mondta Kiss Tamás.

A másik dolog, amivel nem számoltak, hogy a népesség egy részének "nem lesz nemzetisége". "A 2002-es népszámlálsban jóval 1 százalék alatt volt azok aránya, akik nem nyilatkoztak erről, és ez volt 2011-ben is azok között, akikhez kimentek a kérdezőbiztosok. Ehhez képest most több mint 2,4 millió polgár nemzetisége ismeretlen" - magyarázta a szociológus.

Számoljunk utána!

A szakember szerint összeszámolható, hova tűntek a romániai magyarok az elmúlt tíz évben.