Uniós statisztikák szerint rengeteget keresett Oroszország az EU-n 2022-ben, de ez nem jelenti azt, hogy nem működnek a szankciók
Még Orbán Viktor nagy kritikusa, Guy Verhofstadt szerint is hatástalanok a szankciók, mert ő is félreértelmezett egy újságcikkben szereplő grafikont.
Támogasd a Napunk és a Denník N új, kétnyelvű ismeretterjesztő magazinját, amelyben olyan történelmi személyiségeket mutatunk be, akiket a magyarok és a szlovákok is magukénak vallanak. Segítsd az előítéletmentes kapcsolatokat, és járulj hozzá, hogy minél több szlovák és magyar iskolába eljuttathassuk kiadványunkat! Köszönjük!
Amióta 2022 februárjában Putyin megtámadta Ukrajnát, állandó közéleti viták tárgya, hogy az EU által Oroszország ellen bevezetett szankcióknak van-e hatásuk. Magyarország kormánya egész kommunikációs kampányt épített arra, hogy szerinte nincs: a témában nemzeti konzultációt indított, az országot pedig teleragasztotta a szankciókat bombaként ábrázoló plakátokkal. Orbán Viktor nincs egyedül ezzel az állásponttal: az oroszbarát szervezetek EU-szerte vitatják a szankciók hatásosságát, de például Robert Fico is így gondolkodik róluk.
A szankciók bírálatához szolgáltathatnak új muníciót azok a statisztikák, amik azt mutatják: az Európai Unió külkereskedelme „nőtt” Oroszországgal 2022-ben – hogy miért az idézőjel, arra visszatérünk.
Már Brüsszelben is látják?
A Politico brüsszeli lap a hétfői hírlevelében közölt egy táblázatot, ami azt mutatja, hogy a legtöbb uniós tagország nagyobb értékben importált Oroszországból 2022 februárja és augusztusa között, mint 2021-ben ugyanebben az időszakban.
A legszélsőségesebb példa Szlovénia, ahol 346 százalékkal nőtt az orosz import, Olaszországban megduplázódott, Magyarország 132 százalékkal, Ausztria 139 százalékkal többet importált Oroszországból, Franciaország esetében 84 százalék, Szlovákia esetében 71 százalék ez az arány. Csak a balti és az északi államok, valamint Írország vásárolt kevesebbet Oroszországtól, mint az előző év azonos időszakában.
Az Európai Központi Bank is készített egy statisztikát, ami arról szól, hogy az eurózóna külkereskedelmi mérlegének Oroszországgal szembeni egyenlege negatív lett. Ez azt jelenti, hogy az eurózóna többet importált, többet vásárolt Oroszországtól, mint amennyit exportált Oroszországba.
A magyar kormánypárti sajtó el is kezdte hirdetni, hogy már Brüsszelben is beismerik: a szankciók nem működnek, hiszen „durván nőtt Európa kereskedelme Oroszországgal”. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Politico grafikonját Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő is megosztotta a Twitteren azzal a kommentárral, hogy „kilenc szankciós csomag, a hatás pedig kevesebb, mint nulla”.
1 picture says it all…
9 packages of sanctions and the effect is less than 0 !
We are rewarding Russia for its war against us ! pic.twitter.com/k80XbYIkjA
— Guy Verhofstadt (@guyverhofstadt) January 2, 2023
Verhofstadt az egyik leghangosabb kritikusa Orbán Viktornak, a „beismerése” már végigfutott a magyar kormánysajtón.
Nem a kereskedelem nőtt, az energia lett sokkal drágább
Térjünk vissza az Oroszországgal folytatott kereskedelem idézőjelbe rakott növekedésére.
Mint láttuk, a Politico arról számolt be, hogy az Oroszországból származó import nőtt durván, ennek pedig egészen egyszerű oka van: az energiaárak az egekbe szöktek, és Oroszország valóban jól keresett az energiakereskedelmen még úgy is, hogy az uniós országok kevesebbet vásároltak tőle, vagy nyomásgyakorlásként ő maga adott el kevesebb energiahordozót az EU-nak.
Ezzel párhuzamosan az EU egyre kevesebb terméket adott el Oroszországnak, ahonnan nyugati cégek százai vonultak ki. Vagyis az Oroszországgal való kereskedelem nem nőtt, hanem leépült, még energiahordozóból is kevesebbet vásárolt Európa Oroszországtól, csak ez a magas ár miatt nagyobb bevételt jelentett.
Ez valóban azt is jelenti egyúttal, hogy Oroszország jól keresett az Európába irányuló energiaexporton a háború első hónapjaiban, ami valóban visszás, de ez önmagában nem mond el sokat arról, hogy a szankciók működnek-e vagy sem.
