Elszállt az infláció és eltűnt az olcsó pénz: 2022 a gazdaságban
A világgazdaság jelenleg messze nincs olyan rossz helyzetben, mint a 2009-es világgazdasági válság idején vagy a koronavírus-járvány első hónapjaiban.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
2022 azok közé az évek közé tartozott, melyek jónak ígérkeztek, de utána a dolgok nagyon gyorsan rosszra fordultak. Csaknem két év globális koronavírus-járvánnyal a hátunk mögött tavaly ilyenkor végre úgy tűnt, hogy a világ kezd visszatérni a régi kerékvágásba.
2021-ben a világgazdaság 6 százalékkal növekedett, és 2022 januárjában a Nemzetközi Valutaalap 2022-re is 4,4 százalékos növekedést prognosztizált. 2021 második felében ugyan egyre több országban kezdett növekedni az infláció, de abban a pillanatban még ez is kezelhető és átmeneti problémának tűnt.
2022 februárjában egyre több információ látott napvilágot arról, hogy Oroszország támadást tervez Ukrajna ellen, de sokan nem hittek abban, hogy valaki hódító háborút indít egy szomszédos ország ellen.
A háború árnyai
Február 24-én azonban az orosz csapatok valóban megindultak Kijev ellen, és ez több szinten is negatív folyamatokat indított be a világgazdaságban. A Nyugat nem hagyhatta Vlagyimir Putyin háborúját szó nélkül, és az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók hozzájárultak a globális gazdaság fragmentációjához, mely már a globális koronavírus-járvány alatt elkezdődött. Az USA és európai szövetségesei megpróbálták kizárni Oroszországot az amerikai dollár által dominált nemzetközi pénzügyi rendszerből, a vállalati szféra pedig a globális ellátási láncokból.
A kereskedelmi kapcsolatok teljes beszüntetését a Nyugat és Oroszország között viszont nagyban megnehezítette az a tény, hogy Európa kőolaj- és földgázszükségletének jelentős részét Oroszországból biztosította be. Ez ingoványossá tette a gazdasági szankciók talaját, de 2022 decemberére sikerült eljutni oda, hogy az európai országok teljesen leállították a tartályhajókon érkező orosz kőolaj importját, és az év végére az EU-ba érkező földgáz mennyisége is jelentősen lecsökkent.
Míg 2021-ben az Európába érkező földgáz 40 százaléka származott Oroszországból, 2022 októberében ez a teljes földgázimport 9 százalékára csökkent. Az orosz politikai vezetés az ukrán háború érdekében feláldozta az Európával hosszú évtizedek alatt kiépített energiapiaci kapcsolatokat, ezzel nehezen helyrehozható károkat okozva az orosz energetikai szektornak.
Az ukrán–orosz háború árnya azonban nemcsak Európát érte el, de a fejlődő országokra is rávetült. Ukrajna a háború előtt a világ jelentős gabonaexportőrei közé tartozott, egyaránt nagy szerepet játszott a globális búza-, kukorica- és árpaexportban.
Ukrajna a legtöbb gabonát a fejlődő országokba szállította, 2021-ben az ukrán búza legnagyobb importőrei Egyiptom, Indonézia, Banglades, Törökország és Jemen voltak.
A háború kitörése után az ukrán gabona nagy része hónapokig nem tudott kijutni az országból, ami nagyban hozzájárult a gabonafélék világpiaci árának gyors növekedéséhez.
A piaci feszültséget valamelyest csökkentette a Törökország által közvetített megegyezés, mely újra lehetővé tette az ukrán gabona tengeri úton által történő exportját, de az ENSZ szerint a fejlődő országokban több millió embert fenyegetett éhínség az ukrán–orosz háború miatt.
Visszatért az infláció
Az ukrán–orosz háborúnak nagy szerepe van az infláció visszatérésében is, amely kétségkívül az év másik nagy gazdasági témája volt.
Az elmúlt évtizedben az infláció Európában és az USA-ban is olyan alacsony volt, hogy a létezését lassan el is felejtettük. Ez azonban hiba volt, mert 2022-ben az infláció évtizedek óta nem látott destruktív lendülettel tért vissza, és jelentősen megnyirbálta a béreket és a lakossági megtakarításokat.
Bár a jelenlegi magas infláció részben a központi bankok kamatpolitikájához és a globális koronavírus-járvány gazdasági hatásaihoz vezethető vissza, de az igazi inflációs ugrás az energiahordozók piaci árának növekedéséhez köthető.
A növekvő energiaköltségek sok iparágban beépültek a gyártási költségekbe, ezzel tovább gerjesztve az inflációt. A leggyorsabban az élelmiszeripari termékek gyártási költségei növekedtek, ami a fogyasztókat még Európa legfejlettebb gazdaságaiban is érzékenyen érinti.
Mivel Közép-Európában a lakossági fogyasztókosárban az energiahordozók és az élelmiszerek nagyobb szerepet játszanak, mint Nyugat-Európában, nem meglepő, hogy az év második felében itt volt az infláció mértéke a legmagasabb Európában. 2022 novemberére Magyarország vált az EU inflációs éllovasává pedig a magyar kormány hatósági árakkal, a jegybank pedig ismételt kamatemeléssel próbálta fékezni az inflációt.
Közép-Európa inflációs gondjait jól illusztrálja, hogy a balti államokban az infláció csak kevéssel marad el a magyar csúcs mögött, és a visegrádi négyek másik három tagja is legalább 15 százalékos inflációval küszködik. Ez 2022-ben a reálbérek csökkenését eredményezte az egész régióban, azaz fizetésünk vásárlóereje egyre csökken.
Nincs többé olcsó pénz
Több évig folyt a vita közgazdászkörökben arról, hogy mikor ér véget a központi bankok rendkívül laza monetáris politikája, melynek során a jegybanki alapkamatok szinte teljesen eltűntek. Ezt a vitát mára lezártnak tekinthetjük,
