Napunk

Intrika, belharcok, brandépítő fecskék és egy láthatatlan párt: 2022 a szlovákiai magyar politikában

Fotó - a Szövetség FB-oldala
Fotó – a Szövetség FB-oldala

Egy identitásválságban szenvedő pártszövetség, amely nem azt csinálja, amit kellene, egy fecske, amely nem csinált nyarat, és egy párt, amely alig látszik ki a földből. Ilyen volt a szlovákiai magyar politika 2022-es éve.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Ha az ember végigautózik Dél-Szlovákián, az utak mellett álló, szövetséges jelölteket hirdető óriásplakátok számából akár még azt a következtetést is levonhatja, hogy a szlovákiai magyar politika országos relevanciával bír.

A 2022-es év azonban megmutatta, hogy a magyar etnikai politizálás válsága tovább mélyült, és egyre távolabb került az országos szinttől – még annak dacára is, hogy az őszi választásokon jó eredményeket értek el a szlovákiai magyar politikusok.


A Szövetség belharcai mögött elbújhat a Trónok harca

Pedig 2022 elején még úgy tűnt, csendes békeidők következnek. A Szövetség az előző év októberében alakult meg, az első hónapok pedig azzal teltek, hogy lassacskán összefésüljék a három platformot a pártstruktúra különböző szintjein. Ez nem ígérkezett egyszerű munkának – mégis nagyrészt csend volt körülötte.

Ám csak a legnaivabbak hihették, hogy nem kerülnek nagyon gyorsan elő a konfliktusok.

A hallgató mélyt a fecsegő felszín „kompenzálta” – a három platformelnök közül a legelégedetlenebbnek tűnő Berényi József már januárban előjött azzal az ötletével, hogy a platformok egy évig tárgyalt rendszere mégsem jó, és előbb vagy utóbb el kell törölni. S míg az alsóbb szinteken egyre több helyen sikerült tető alá hozni a Szövetség helyi struktúráit, és többé-kevésbé kulturáltan megkötni a kompromisszumokat, országos szinten egyre nőtt a feszültség.

Ennek katalizátora volt a magyarországi választás és az ukrán–orosz háború is. A Szövetségben ugyanis nem gondolták elég alaposan végig ezt a „lehetnek véleménykülönbségek a platformok között, mert sokfélék vagyunk” jelszót. A Szövetség MKP-platformja elsősorban a Facebook-oldalán kezdett meglehetősen erős kampányba a Fidesz mellett, hiába egyeztek meg arról, hogy nem szállnak be a magyar választási adok-kapokba.

Berényi József lepolitizálta a többieket a pályáról. Fotó – Tomáš Benedikovič

A platform politikusai gyakori vendégek voltak Budapesten – már 2021 novemberében részt vettek a magyar kormánypárt kongresszusán –, s ez az új évben sem csitult.

Sőt, a történetbe Forró Krisztián, a Szövetség elnöke is beszállt, aki érdekes manőverekbe kezdett: mikor lehetett, az anyaplatformja, az MKP-platform politikáját vitte, amellett állt ki, ám mikor ezzel szembesítették, hirtelen azt kezdte el hangsúlyozni, hogy ő a gyűjtőpárt elnöke, a kérdéseket az MKP-platformnak kell szegezni.

Míg az Összefogás és a Híd-platform igyekezett többé-kevésbé kimaradni a választási hisztériából, addig az MKP-platformnak egyáltalán nem okozott gondot, hogy transzparensen hirdesse, hogy „a Felvidék Orbánnal van”, vagy hogy buszos kirándulást szervezzenek a Békemenetre március derekán.

Hasonló módon osztotta meg a platformokat az ukrajnai háború is. A Szövetség országos szinten elutasította és elítélte az orosz agressziót, de Forró Krisztián és az MKP-platform kommunikációja erősen hasonlított a Fidesz kommunikációjára.

Ez elsősorban az MKP-sok Facebook-oldalán nyilvánult meg, ahol egyre gyakrabban jelentek meg a háború okait és körülményeit relativizáló tartalmak, s ezek kifejezetten összecsengtek az olyan tartalmakkal, amelyek a magyar kormánysajtó és kormánypárti influenszerek oldalain jelentek meg azután, hogy a Fidesz a háborút tette meg a kampánya központi elemének.

Márciusban Forró Krisztiánt a Napunk kérdezte ezekről, és az interjú nagyon tanulságos lett: a Szövetség elnöke gyakorlatilag végig kerülte a közvetlen válaszadást.

Aztán jött április 3-a, és a Fidesz kétharmaddal húzta be a magyar országgyűlési választást. Ez kicsit visszafogta az indulatokat is, s ehhez az is hozzájárult, hogy az MKP-platform is „letekerte” kicsit a Facebook-oldalát. A párt ismét befelé fordult, ám a nyugalom nem tartott sokáig.

Az újabb konfliktus a megyei választásokra való felkészülésről szólt, és ez már vérre ment. Az MKP-platform elnöke, Berényi József ugyanis kitartott a platformmegszüntetés mellett, és erre meg is volt az oka: csak így tudta volna érvényesíteni az MKP dominanciáját a gyűjtőpárton belül. Az MKP-platform papíron 50 százalékot tesz ki – az idő múlásával azonban akár több is lehet, ahogy a többi platform bizonytalankodói az MKP-ban keresnek menedéket.

Az erodálódás ugyanis mindkét másik platformot érintette. A Híd-platformon belül ez viszonylag gyorsan elkezdődött, mikor a félreállított Bugár Béla kilépett a Szövetségből – és nem sokkal később Érsek Árpád és Csicsai Gábor is követték. De eltűnt a párt közeléből a Híd egykori alelnöke, Ravasz Ábel is, és a Bugár körül gravitáló fiatal szárny vesztett erejéből, és elhalkult.

Az MKP-platform részéről az Összefogást is érték bírálatok. Mivel az Összefogásnak nem volt hagyományos értelemben vehető, kézzel fogható identitása a Szövetségen belül, és sokkal fluidabb volt, mint a két másik platform, az MKP-platform úgy kalkulálhatott, hogy őket talán még egyszerűbb maguk mellé állítani, mint a Hidat.

Pozícióharcok a választások előtt

Az egyensúly így mindkét platform esetében nagyon kényessé vált, és az ilyen kényes helyzetekben szaporodnak az ad hoc döntések és a kiszámíthatatlanság.

A pozícióháború tehát viszonylag gyorsan elkezdődött, és bár a felszínen úgy tűnt, hogy a legtöbb helyen nem lesz gond megegyezni, azért voltak olyan helyek, amelyek körül kőkemény csaták alakultak ki. Ilyen volt például Nagymegyer, ahol a Berényi Józsefhez közeli helyi politikusok még azt is megtették, hogy kiléptek a Szövetségből, csak hogy függetlenként elindíthassák a saját polgármesterjelöltjüket a papíron az Összefogásnak „járó” településen.

De ilyen volt Nagyszombat megye is, ahol mindkét fél keményen bevetette magát: a Híd- és az Összefogás-platform nem akarta, hogy Berényi József induljon a megyefőnöki posztért, az MKP-platform – és maga Berényi – viszont nagyon is.

Bár a megye alelnöke a Napunknak azt mondta, nem fogja erőltetni az indulást, ha nem bírja a Galántai és a Dunaszerdahelyi járás támogatását, mégis az ellenkezője történt.

Forró Krisztián lépett, mikor Berényinek szüksége volt rá. Fotó – Renczes Ágoston

Különböző időhúzó taktikázások után a Nagyszombat megyei jelöltállítás az utolsó pillanatokban dőlt el. Berényi nagyon könnyen behúzta a Galántai járás támogatását, és következett volna Dunaszerdahely, ám itt – a platformelnök állítása szerint a másik két platform ellentaktikájának köszönhetően – nem is szavazhattak róla. Szavaztak azonban Mózes Szabolcsról, a párt összefogásos alelnökéről – de őt nem szavazták meg.

Berényi erre hivatkozva úgy tett, mintha a Dunaszerdahelyi járást is behúzta volna – azt már soha nem tudjuk meg, vajon így lett volna-e, de erős tippünk, hogy igen.

A szabályok azonban nem az erős tippekről szólnak. Berényi jelöléséről a Szövetség kerületi tanácsának kellett volna szavaznia, ám végül nem történt így. S a két fél ismét egymást vádolta taktikázással.

A Híd- és Összefogás-platformok szerint Berényi „fújta le” a szavazást Hájos Zoltánnál, a tanács vezetőjénél, mikor látta, hogy a jelöltsége nem fog átmenni. Berényi szerint pedig a másik két platform taktikázott, önkényesen cseréltek le tanácstagot olyanra, aki egyrészt az „utcáról esett be”, így nem is szavazhatott volna, másrészt garantáltan nem szavazott volna Berényire. Patthelyzet.

De jobb ma egy meghiúsult szavazás, mint holnap egy rossz eredmény. Berényi Forró Krisztiánhoz fordult, aki az egész konfliktusból kimaradt, a homokba dugta a fejét, és meg se próbált rendet tenni a Nagyszombat megyei Trónok harcában. Forró pedig vett egy 180 fokos fordulatot, az asztalra csapott, és mindenkit megkerülve, a jelölési szabályokat ignorálva jóváhagyta Berényi jelölését.

Sólymos László, az OT elnöke, valamint Rigó Konrád és Mózes Szabolcs természetesen felháborodott a történteken, és soha nem látott élességgel bírálták Forrót. Sólymos azt mondta, Berényi számukra nem legitim jelölt, Mózes pedig egyenesen odáig ment, hogy azt mondta, Forró nem tudott kimászni Berényi mellényzsebéből. Szóba került, hogy a belső etikai bizottsághoz fordulnak az üggyel, és úgy tűnt, hogy a szakadás szélére kerül a párt.

De a kását nem eszik olyan forrón. Az etikai beadvány sosem született meg, és ahogy elindult a kampány, mindenki elhallgatott, és a kampányra koncentrált.

Ennek oka lehetett az eredménykényszer – hiszen a Szövetségnek semmi értelme nem maradt volna, ha elbuknak a megyei és önkormányzati választáson –, de lehetett az is, hogy a másik két platform vezető alakjai elismerték: Berényi tulajdonképpen lepolitizálta őket, és a belső szabályok sem nyújthatnak kapaszkodót.

Diadal és acsarkodás

Az őszi megyei és helyhatósági választások mindenesetre sikeresen végződtek a Szövetség számára. Közel sem akkorával, mint amekkora diadalt kommunikáltak, de ez a győzelem ahhoz épp elég volt, hogy rájöjjenek, a Szövetségnek van keresni valója a politikai színpadon. És az ünneplés pár órája után elkezdődött a belháború második fordulója.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Berényi József

Forró Krisztián

Gyimesi György

Magyar Fórum

Mózes Szabolcs

Rigó Konrád

Sólymos László

Szövetség

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Letartóztatták Éric Dupond-Moretti francia igazságügyi miniszter fiát, aki állítólag erőszakot követett el az élettársa ellen. “Apaként teljesen összetörtem” – mondta Dupond-Moretti újságíróknak.

Meglehetősen sótlanra sikerült a Modrá koalícia bemutatkozása. Annak ellenére, hogy Mikuláš Dzurinda projektjével az elmúlt hetekben szinte a fél szlovákiai politikai palettát hírbe hozták, az exkormányfő ma egy rakás, a politikában még ismeretlen személlyel állt ki a színpadra, írja Hegedűs Norbert a pénteki Napunk newsfilterben.

A múlt héten nagyjából 40 millió koronavírus-fertőzés okozta halálesetet regisztrált a WHO, a halálesetek több mint fele Kínában következett be. December elejétől több mint 170 ezer ember halt bele a betegségbe az Egészségügyi Világszervezet szerint. (čtk)

Nagyjából 20-30%-os volt a részvétel a cseh államfőválasztás második fordulójának első néhány órájában. Az első fordulóban ugyanebben az időszakban a részvételi arány 20% körül mozgott. (čtk)