Ki lesz az új miniszterelnök? Lesz magyar párt a parlamentben? Belép Gyimesi a Szövetségbe? A Napunk tippjei 2023-ra
Összegyűjtöttük, milyen fontos események várnak a szlovákiai magyarokra, az országra és a világra 2023-ban, és elővettük a szerkesztőségi kristálygömböt is. A Napunk tippjei az új évre.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
2023 az előrehozott választások, az elhúzódó háború, a lassan mérséklődő infláció és a magas árak okozta nehézségek éve lesz. A szlovákiai belpolitikában nem számítunk arra, hogy egyhamar magunk mögött hagyhatjuk az idei káoszt, ám várhatóan a mostaninál stabilabb kormány alakul a következő választások után.
Cikkünkben megpróbáljuk megjósolni,
- lesznek-e választások Szlovákiában, és hogyan végződhetnek,
- mi történik a Szövetséggel,
- hozzájut-e Magyarország az uniós pénzekhez,
- hogyan alakul az ukrajnai háború,
- milyen folyamatok várhatóak az EU-ban.
Választások ősszel, addig vergődés
Januárban Eduard Heger megpróbál megegyezni az SaS-szel arról, hogy támogassanak egy átalakított kormányt, de a Richard Sulík és Igor Matovič közötti ellentétek ellehetetlenítik a megállapodást. Zuzana Čaputová valószínűleg már elkezd tárgyalni a pártokkal egy szakértői kormány kinevezéséről, ám az utolsó pillanatban megegyezés születik az előrehozott választásokról a parlamentben. A legvalószínűbb, hogy szeptemberben voksolhatunk, bár egyelőre a júniusi időpontot sem lehet kizárni.
Addig az ügyvivő Heger-kormány marad hatalmon korlátozott jogkörökkel, és csak vergődni fog egyik belső konfliktustól a másikig.
Az átfogó kisebbségi törvényt nem fogja elfogadni a kormány, ahogy a kisebbségi hivatalt sem hozzák létre, mivel egyikhez sem lesz meg a politikai akarat.
A népszavazás megbukik, majd győz
Január 21-én tartják a kilencedik országos népszavazást Szlovákiában, amelynek kérdése, le lehessen-e rövidíteni a választási ciklust népszavazással vagy parlamenti határozattal. A Smer kezdeményezte referendum részvételi aránya várhatóan 50 százalék alatt marad, sőt az eddigi tapasztalatok alapján arra következtethetünk, valószínűleg a 40 százalékot sem éri el. Többségben lesznek azok, akik az igenre fognak voksolni, ez az eredmény azonban semmire nem fogja kötelezni a kormányt.
Ennek ellenére a parlamenti pártok kénytelenek lesznek módosítani az alkotmányt, ha meg akarnak egyezni az előrehozott választásokról, így végső soron olyan lesz, mintha a népszavazás érvényes lett volna.
Pellegrini a csúcson
Peter Pellegrini választási győzelme borítékolható, nehéz elképzelni, hogy bárki elveheti tőle az elsőséget. Robert Fico alighanem tárgyalni fog Andrej Dankóval az összefogásról, de végül mindkét párt önállóan indul a választásokon. A Smer elcsípheti a második helyet, és biztosan bejut a PS, az SaS, a Sme rodina, a Republika és az OĽaNO is. A Szövetség sorsával külön pontban foglalkozunk.
Pellegrini mindenkivel tárgyalni fog a kormányalakításról a Republikát kivéve (nemrég a Rádio Expresen azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy együtt kormányozzon velük). A legvalószínűbb, hogy Kollárral és Ficóval alakít kormányt. Ebben az esetben valószínűleg Fico
