Egy jó hír az év végére: több helyen beszélnek magyarul Szlovákiában, mint tíz éve

Némileg javult a helyzet a kisebbségi nyelvek használata terén Szlovákiában 2022-ben, derült ki a kisebbségi kormánybiztosi hivatal jelentéséből, amelyet csütörtökön fogadott el a kormány. A Bukovszky László vezette hivatal 637 településen mérte fel, hogyan teljesítik az állami és önkormányzati szervek a kisebbségek nyelvi jogait, a börtönőröktől a tűzoltókig.

Bukovszkyék a hivatalokból beérkezett kérdőívek alapján állították össze jelentésüket, amely így az egyes hivatalok által bevallott információkon alapul. Bár átfogó kisebbségi törvényünk továbbra sincs, a szlovákiai kisebbségek nyelvi jogait több jogszabály garantálja, és egyre több helyen tartják is be ezeket a jogokat.

Még így is jelentősek ugyanakkor a hiányosságok. Beszédes tény például, hogy az érintett hat közül egyetlen dél-szlovákiai járásbíróság sem tartja be azt a kötelezettséget, mely szerint a veszélyhelyzetekre figyelmeztető feliratokat ki kell tenni az államnyelv mellett magyarul is. Az ügyészségeken annyival jobb a helyzet, hogy itt a hatból három teljesíti ezt a törvényi kötelezettséget a helyi kisebbséggel szemben.

Már a településrészek is lehetnek magyarul

Nézzük, mi a helyzet az egyes konkrét területeken.

2022-től már a településrészek nevét is fel kell tüntetni kisebbségi nyelven a helységnévtáblákon, és ennek megfelelően 154 magyarlakta településen van is már ilyen tábla, 22 ruszin, 4 roma és 2 ukrán település is teljesítette ezt a kötelezettséget, ugyanakkor 37 magyarok lakta, 7 ruszinok lakta és 8 romák lakta település egyelőre nem.

A vasútállomások és vasúti megállóhelyek közül 106 településen lehet kisebbségi helységnévvel is találkozni, ebből 103 magyar, a többi ruszin. Autóbusz-állomások esetében 181 helyen tüntetik fel a kisebbségi helységnevet (176 helyen magyarul, 4 helyen ruszinul, egy helyen romául). Egy helyen még a kikötőben is ott a magyar helységnév.

Kevesebb magyar beadvány volt

Öt olyan magyarlakta település van csak, ahol az önkormányzat egyetlen alkalmazottja sem beszél magyarul, ennek megfelelően a magyarlakta települések 97 százalékában az alkalmazottak segítségével biztosítják a kisebbségi nyelvhasználatot.

(Egyébként 34 olyan település van, ahol meghatározzák, milyen idősávban lehet magyarul kommunikálni az önkormányzattal.)

A magyar nyelvhasználatról szóló információkat több magyarlakta településen biztosítják, mint korábban, ma 493 ilyen helység van, szemben a két évvel ezelőtti 462-vel, a ruszinok esetében enyhe csökkenés mutatkozik (41-ről 39-re), míg a romáknál 12-ről 16-ra nőtt az ilyen települések száma.

Idén 96 településen 872 esetben nyújtottak be írásbeli beadványt magyarul a lakosok az önkormányzatnak. Ez a szám csökkenő tendenciát mutat, 2020-ban 980 magyar beadvány volt, 2018-ban 1186, 2016-ban pedig 1274.

A többi kisebbség nem igazán él ezzel a jogával, egyetlen egy esetben fordult elő ruszin nyelvű beadvány, de roma, német vagy ukrán egyszer sem.

A kétnyelvű űrlapokból több van

Jelentősen nőtt azoknak a településeknek a száma, amelyek az államnyelv mellett magyarul is vezetik a hivatali dokumentációt, pl. jegyzőkönyveket, statisztikákat, nyilvántartásokat. 34-ről 73-ra nőtt azoknak a településeknek a száma, ahol használják a magyart is ezen a téren, és van 2 ilyen ruszin település is.

A községi krónikát is egyre többen vezetik, magyarul, jelenleg ez összesen 179 településen van így, plusz 42 település, ahol részben.

A községi rendőrség tagjai a magyarok és romák lakta településeken beszélik főleg a helyi nyelvet, előbbiekben 78,9 százalékuk legalább szóban tud magyarul, a romáknál ez még magasabb, 79,2 százalék (bár itt összesen csak 19 személyről van szó).

Nőtt azoknak a településeknek a száma is, amelyek kétnyelvű formanyomtatványokat biztosítanak, ma már csaknem minden második magyarlakta településen vannak ilyenek (237 település, az összes magyarlakta helység 47 százaléka).

A többi kisebbségnél ez az arány jóval alacsonyabb, 20 százalék alatti, kivéve a németeket, akiknél 100 százalékos - az egyetlen olyan településen, ahol a törvény lehetővé teszi a német nyelv használatát, vannak szlovák–német kétnyelvű hivatali űrlapok. (Ez egyébként Krahule, vagyis Blaufuss a Garamszentkereszti járásban.)

A lakosok egyébként 50 településen, 703 esetben kértek kétnyelvű nyomtatványokat, gyakorlatilag mindenhol magyarul (két esetben ruszinul), kétnyelvű (szlovák–magyar) közokiratokat pedig 458 alkalommal adtak ki.

A kétnyelvű születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatok viszonylag népszerűek, az elsőből 1511-et, a másodikból 566-ot, a harmadikból 372-t adtak ki.

Nincs pénz a magyar nyelvre

Nőtt azoknak a településeknek a száma, ahol a helyi képviselők a kisebbségi nyelven tárgyalnak a képviselő-testületi üléseken.