Unión belüli erőközpont helyett regionális együttműködés marad a visegrádi négyek, Orbán maga süllyesztette el a saját vízióját: 2022 a V4-es együttműködésben

A Putyin-barátság visszahullott a magyar miniszterelnökre, az EU-val szembeni konfliktusban már a lengyelek támogatására sem számíthat. Ilyen volt 2022 a V4-es együttműködésben.
Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.
2021 májusában Orbán Viktor interjút adott a szlovák konzervatív Postoj lapnak, amiben egyebek mellett felvázolt egy Közép-Európa-víziót is. Eszerint a visegrádi négyek az Európai Unión belül a Berlin-Párizs-tengely ellensúlyát képeznék, és hamarosan egy közép-európai reneszánsz fog következni, miközben Nyugat-Európa hanyatlik.
Orbán gondolatai nagy sikert arattak Szlovákiában is, és a már akkor is az unió rosszfiújaként számon tartott magyar miniszterelnök egy távlatokban gondolkodó, vízióval rendelkező, és ha ellentmondásos is, de végső soron nagy formátumú politikus képét mutatta – Orbán egyik erőssége, hogy ezt a látszatot tudja magáról kelteni.
Ennek megfelelően a V4-es együttműködést politikai síkon Orbán dominálta, a csehek és a szlovákok korábban többször fel is rótták neki, hogy az együttműködést a saját politikája szolgálatába állítja.
2022-ben azonban ez már sokkal kevésbé ment neki: a belpolitikában nem, de a külpolitikában végül ráégett a Putyin-barátsága, ami uniós szinten és a visegrádi együttműködésben is megmutatkozott.
2+2
2022 előtt a visegrádi együttműködés úgy nézett ki, hogy Magyarország és Lengyelország közösen vívták a jogállamiság terén a harcukat az EU-val, amitől Csehország és Szlovákia igyekezett távol tartani magát.
Komolyabb feszültség 2021-ben Csehország és Lengyelország között volt: egy határ menti környezetszennyező lengyel szénbánya miatt pereskedett a két ország, az Európai Unió Bírósága Csehországnak adott igazat, a feszültség miatt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök nem volt hajlandó szóba állni akkori cseh kollégájával, Andrej Babišsal.
Ezt leszámítva jó volt a kapcsolat a négy visegrádi ország vezetésének legfelsőbb szintjein. Vegyük végig:
- a cseh–lengyel viszony a 2021 őszi csehországi kormányváltás után rendeződött, Petr Fiala jobban szót ért Morawieckivel,
- cseh–szlovák viszony: Csehország és Szlovákia történelmi okokból mindig is gördülékenyen együtt tudott működni,
- a magyar–lengyel barátságnak más okokból és másképpen bár, de szintén nagy hagyománya van,
- a szlovák–lengyel kapcsolatokat nem terhelik konfliktusok,
- a magyar–szlovák kapcsolatok is kiválóak: Orbán Viktor már Robert Ficóval is remekül szót értett, de Igor Matovičcsal és Eduard Hegerrel is könnyen megtalálta a közös hangot, igaz a szlovák külügyminisztériummal korábban is voltak súrlódások.
- és a magyar–cseh kapcsolatok is jók voltak: Orbán Viktor Andrej Babišsal is kiváló kapcsolatokat ápolt, a cseh választások előtt még kampányolni is elment Babišnak. A Fiala-kormánnyal részben emiatt nem annyira szívélyes a viszony, illetve amiatt sem, hogy a cseh kormánykoalícióban vannak Orbánnal szemben jóval kritikusabb pártok is.
És volt még egy ok, ami miatt nemcsak Fialáék távolságtartóbbak, hanem a szlovákok és a lengyelek is azok voltak Orbánnal szemben. A cseh, a lengyel és a szlovák kormányok is következetesen atlantisták – ez pedig egy olyan különbség Orbán Viktor kormányához képest, ami hatalmas jelentőséget kapott, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.
3+1
Ez volt az az esemény, ami felborította a korábbi 2+2-es egyensúlyt. Lengyelország történelmi okokból következetesen oroszellenes, de a lengyel–magyar barátság és az EU ellen vívott közös harc miatt sokáig elnézte Magyarországnak a szívélyes viszonyt Putyinnal. Annak ellenére, hogy a magyar–lengyel viszony már a kelet-ukrajnai konfliktus 2014-es oroszok általi kirobbantása óta terhelt volt.
2022. február 24. után már a lengyelek sem tudtak félrenézni. Nincs többé cseh–szlovák tandem és magyar–lengyel tandem a V4-en belül, Magyarország egyedül maradt.
Morawiecki és Fiala a szlovén Janez Janšával már három héttel a háború kitörése után Kijevbe látogattak. Edard Heger ekkor nem ment velük, de nem sokkal később Ursula von der Leyen társaságában pótolta az utat.
Ehhez képest Orbán az áprilisi választás éjszakáján az ellenségének nevezte Zelenszkij ukrán elnököt, a magyar kormánymédia gyakran orosz propagandát terjesztett a háborúról, Orbán Viktor pedig év közben szinte mindegyik Oroszország elleni uniós szankció miatt akadékoskodott, ha végül kisebb-nagyobb kompromisszumok árán meg is szavazta azokat.
Az orbáni politika szokatlanul éles nyilatkozatokra sarkallta elsősorban a lengyel politikusokat, de érkezett bírálat Csehországból, és Ivan Korčok külügyminiszter, majd az utódja, Rastislav Káčer is többször kritizálta Magyarország hozzáállását.