Ezeket olvastuk 2022-ben: az év könyvei a Napunk újságírói szerint
Francia krimi, szlovákiai magyar mesekönyv, vajdasági tudatregény és Trianon-könyv is van a Napunk szerkesztőinek kedvenc 2022-es olvasmányai között. Miket olvastunk idén, amikor épp nem cikkeket írtunk? Szerkesztőségi könyvajánló.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Hegedűs Norbert
Arpád Soltész: Zlodej. Ikar, 2021
Az idei év könyves felfedezését az esetemben Soltész Árpád regényei jelentik. Mivel szlovákul szinte csak híroldalakat olvasok, a szókincsemre ráfér az edzés, ráadásul Soltész kommentárjait régóta érdekesnek tartom, ezért kíváncsi voltam, milyen, mikor szépirodalmat ír.
Nyilván én is hallottam a Sviňa című könyvéről, hiszen mikor megjelent a film, a csapból is ez folyt, de ez a fajta hype rám inkább taszító hatással bír. A legutóbbi kötete, a Zlodej tavaly jelent meg, ezért úgy döntöttem, hátulról kezdem az ismerkedést az életművel.
A Zlodej egy jobb sorsra érdemes kelet-szlovákiai fiatalember történetét meséli el, aki mivel nem tudja eltartani a családját tisztességes munkával, rablásra adja a fejét. A kisebb betörésekből nagyobbak lesznek, míg végül egész magasra felküzdi magát a bűnözői ranglétrán.
Nincs ebben a történetben semmi eredeti, én azonban alig tudtam letenni a könyvet. Egyrészt azért, mert Soltész tényleg jól ír, jól szövi a cselekményt, élnek a karakterek, világosak a motivációk. Másrészt a kilencvenes-kétezres évek maffiatempója, a vadkapitalizmus, a maffiózóktól nemigen különböző vállalkozók világa egyszerre ismerős és idegen mindenkinek, aki ebben a korban nőtt fel, épp ezért nagyon érdekes is.
Gyorsan a Zlodej végére értem, és megvettem Soltész többi könyvét is, de ezeket már a készülésük sorrendjében olvastam. Meglepő módon a Sviňát tartom a leggyengébbnek, a Mäso és a Hnev viszont vannak olyan jók, mint a Zlodej. Irodalmi Nobel-díjat nyilván nem fog nyerni egyik sem, de aki egy jó krimire vágyik, az bármelyikbe nyugodtan belelapozhat.
Papp Attila
Ablonczy Balázs: Száz év múlva lejár? – Újabb Trianon-legendák. Jaffa, 2022
Idén egyértelműen ez volt számomra a legérdekesebb olvasmány. Több okból is, de leginkább amiatt, mert rámutatott, hogy milyen erős identitásképző erővel bírnak bizonyos hiedelmek, legendák, amik valós történések elemeit is sokszor hordozzák magukban.
A szerző bemutat néhány olyan, a trianoni határok meghúzását követően hirtelen határvidékké váló területet, amelyek a végleges határmegállapításig bizonytalan hovatartozásúak voltak, de végül mind Magyarországon maradtak. Természetesen ezek esetében általában nagyhatalmi érdekek érvényesültek, a helyi kollektív emlékezet mégis gyakran szőtt valamilyen legendát az egy évszázaddal ezelőtt történtek köré, gyakorlatilag így próbálva megküzdeni a fejük felett átrobogó történelemmel.
Ma még szokatlan, hogy egy történeti munka Facebook-hozzászólásokat citáljon, Ablonczy Balázs viszont már használja ezt az új forrástípust. Kifejezetten izgalmas, amikor egy, az elmúlt évtizedben megjelent, a közösségi médiában terjedő legendát vizsgál, keresve annak eredőjét az online térben.
Bilás Zsuzsanna
Kovács Barnabás: Az erdei karácsony, A nagy szökés. Pitypang, 2020, illetve 2022
A nagy szökés Kovács Barnabás második mesekönyve, az első, Az erdei karácsony 2020-ban jelent meg. Az igényes, magyar nyelven is elérhető mesekönyvekből szerencsére nincs hiány, ez a kettő mégis különleges, legalábbis számomra, főként, mert az alkotói szlovákiai magyarok.
Kovács Barnabás a farmon élő állatok kalandjairól mesél, a történeteket pedig Török Bianka illusztrátor fantasztikus rajzai elevenítik meg. Lehet, hogy a legkisebbeknek túl hosszúak és összetettek még a történetek, de a gyönyörű rajzoknak köszönhetően számukra is élvezetes lehet lapozgatni mindkét mesekönyvet.
A Pitypang kiadó gondozásában 2022-ben jelent meg A nagy szökés, amelyben Kovács Barnabás mesehősei közül Röffencs Pista és Csengő Boci Berta kerül a középpontba. Egy hirtelen ötlettől vezérelve kereket oldanak a farmról, a kalandos út során megpróbáltatásokkal kell szembenézniük, a történet azonban jóra fordul, Röffencs Pista és Csengő Boci Berta pedig hasznos tapasztalatokat szerezve térnek haza. A nagy szökés „előzménye”, Az erdei karácsony pedig így karácsonytájt méginkább aktuális.
Renczes Ágoston
Fred Vargas: Messzire fuss, soká maradj! Európa, 2004, Gulyás Adrienn fordítása
Teljesen véletlenül akadt a kezembe ez a krimi, hogy teljesen levegyen a lábamról. A Fred Vargas írói név Frédérique Audoin-Rouzeau francia történész-régészt takarja, akinek a középkori pestisjárványok a szakterülete. Ez hangsúlyosan meg is jelenik a regényben, amelynek már az alapállása is egészen rendhagyó: egy volt tengerész egy régi hagyományt felélesztve egy ládán állva kihirdeti a hozzá levélben érkezett különféle üzeneteket az ezredforduló Párizsában.
Rajta keresztül kezd el valaki baljós hangulatú üzeneteket küldözgetni, amelyek egy új pestisjárvány kitörésére utalnak, és közben titokzatos halálesetek is történnek. Ha krimi, akkor kell egy zseniális és különc nyomozó is, akit ebben a könyvben Adamsbergnek hívnak, és aki a következetes logika mellett gyakran támaszkodik az intuícióira is.
A Messzire fuss, soká maradj jó kis játék a krimi műfajával, külön élvezetessé teszi a szerző háttértudása és a szokatlan karakterek, és maga a történet is kellően izgalmas és fordulatos egy kellemes, belefeledkezős kikapcsolódáshoz.
Finta Márk
Barak Dávid: Rossz vér. Books and Goods, 2022
A fiatal bűnügyi újságíró, Barak Dávid hatalmas munkát vett a nyakába azzal, hogy nekiállt feldolgozni a csallóközi maffia történetét. Azt a sztorit, amit már jobbról, balról, alulról és felülről is megénekeltek, és néha úgy tűnik, már nem lehet róla többet mondani. Ám Barak már az első kötetével, az Elásott igazsággal is bizonyította, hogy ez nem így van, és érdemes tenni néha egy lépést hátra, hogy a teljes sztorit láthassuk – mert ilyenkor feltárulnak olyan részletek is, melyeket korábban nem vettünk észre.
A Rossz vér című dokumentumkötet épp erre tesz kísérletet, és
