180 éves az érsekújvári gimnázium: Egyre kevesebb a diák, egyre modernebbek a módszerek

Novemberben ünnepségsorozattal emlékeztek az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium fennállásának 180. évfordulójára. 1842-ben egy másik országban és más légkörben alapították meg a gimnáziumot. „Az akkori és a mai intézmény már csak abban hasonlítanak, hogy akkor is és ma is négy osztállyal működünk. Akkoriban egy elit kinevelése volt a legfőbb cél, oktatást, műveltséget nyújtani az embereknek, ez viszont ma már máshol is elérhető, ezért már nem kell gimnáziumban tanulni” – mondja Peternai Zsuzsanna, a gimnázium egykori diákja, jelenlegi igazgatója.

Írásunkból kiderül, hogy:

• milyen tényezők játszhattak szerepet a gimnázium diáklétszámának radikális csökkenésénél,
• hogyan lehetne az alacsony létszám ellenére megtartani és megőrizni a város egyetlen magyar középiskoláját,
• mit kellene tenni annak érdekében, hogy a hatalmas lexikális tudás helyett gyakorlatiasabbá váljon a gimnáziumi oktatás.

Rengeteg változáson és fejlődésen ment keresztül az elmúlt 180 év alatt a nagy múltú intézmény, mely az iskola jelenlegi tanárait is kötelezi a folyamatos fejlődésre. Ennek tudható be, hogy rengeteg aktivitásuk van, az iskola diákjai szinte minden versenyen megmérettetik magukat, akciókat, rendezvényeket szerveznek házon belül, de számos hazai és nemzetközi projektben és programban is részt vesznek. Gyakorlatilag minden nap történik valami a gimiben.

„Volt fénykora az iskolának, a 2000-es években közel 400 diák látogatta a gimnáziumot, igaz, akkor még működött a nyolcosztályos gimnázium is. Jelenleg 80 diákunk és 10 fős tantestületünk van, utóbbi néhány óraadó tanárral teljes” – mondta az igazgató, aki három okot nevezett meg a létszám radikális csökkenése kapcsán.

Asszimiláció, kevés diák

Peternai Zsuzsanna arra figyelmeztet, hogy a 90-es évektől Szlovákia szerte a diáklétszám a felére csökkent, az iskolák száma viszont nem. A régióban nagyon erős az asszimiláció, tapasztalatai szerint a vegyes házasságokba születő gyerekek jobbára szlovák tannyelvű iskolákba kerülnek. Jelentősen kitolódott az a korhatár is, amikor a nők az első gyermeküket vállalják, ennek hatása érződött a magyar iskolákban is, mintegy 15 éves intervallumban.

„A harmadik ok pedig a gimnázium iránti érdektelenség, hiszen a szakközépiskolai érettségi megegyezik a gimnáziumi érettségivel. Bár ma már szinte minden szakmához kell az egyetemi végzettség, sokan már a középiskolában specializálódni akarnak egy-egy szak felé, ezért választják a szakközépiskolát még akkor is, ha tudják, hogy egyetemre szeretnének menni” – magyarázza Peternai Zsuzsanna, aki szerint az állam is egyértelműen a szakiskolákat támogatja, például a duális képzés erősítésével és a gyakorlati oktatás kézzelfogható támogatási rendszerével.

Hárompilléres profil

2008-ban foglalták törvénybe, hogy az iskoláknak kötelezően iskolai programot kell kidolgozniuk. Érsekújvárban ezt komoly háttérmunka és előzetes kutatások előzték meg. Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetőjének kutatási eredményeire építve dolgozták ki a gimnázium programját, melyben három fő irányzatot határoztak meg.

Az egyik a környezettudatos gondolkodás támogatása, melybe a zero waste és a second hand életmód mellett a helyi termelők támogatása is belefér. A második pillérük a multikulturalizmus, ezért is kapcsolódnak be számos nemzetközi projektbe, törekszenek a nemzetközi kultúrák megismerésére, a külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalatokat pedig igyekeznek felhasználni az iskolában.

„A harmadik pillérünknek a kommunikációt választottuk. Iskolánkban három idegen nyelv, az angol, a német és a spanyol tanítását tettük lehetővé. Nemcsak arra figyelünk, hogy a diákjaink tudjanak kommunikálni az adott nyelveken, hanem ennek keretében az egymással való kommunikációra és önmaguk prezentálására is hangsúlyt fektetünk különböző programok segítségével” – mondta az igazgató.

Felkészíteni az ismeretlenre

A Pázmány gimiben próbálják bevezetni a formatív értékelést. Míg a hagyományos értékelésnél a tanár átvesz egy tananyagot, írásbelit írat belőle és továbblép, addig a formatív értékelés több apró lépésből áll. Leegyszerűsítve, állandóan figyeli, milyen fejlődést ért el a diák és folyamatosan korrigálja úgy, hogy minél jobb jegyet szerezzen a témazáró írásbelin. Ezek mellett a gimnáziumban a diák–diák, a diák–szülő és az összes szereplő közötti kommunikáción dolgoznak.

Peternai Zsuzsanna szerint nagyon nehéz azt elérni, hogy a diák önmagáért akarjon tanulni, de az igazgató ebben látja a jövőt. „Az elkövetkező években nem lesz elegendő az érvényesüléshez egyetlen szakma. Mi, az iskola nem tudjuk, milyen munkahelyre kell felkészítenünk a diákjainkat, ezért nem is tudjuk őt felkészíteni egy adott munkahelyre, de fel tudjuk készíteni arra a hozzáállásra, hogy neki folyamatosan tanulnia kell. Mi pontosan ezt csináljuk kicsiben, figyeljük, hogy megtudja-e írni az írásbelit és ha nem, akkor a tanár szól neki, hogy mely területeken kellene még fejlődnie” – magyarázza az iskola igazgatója.

Megismerni a jó példát

Ugyanakkor Peternai Zsuzsanna arra is figyelmeztet, hogy a hazai oktatási rendszer nagyon konzervatív, bármilyen változás bevezetése nagyon hosszadalmas folyamat. Ennek megsegítése érdekében járnak külföldre hospitálni, olyan intézményeket látogatnak, ahol az egész iskola így működik. Jövő ősszel egy izlandi középiskolát szeretne meglátogatni, ahol minden tantárgy esetében a formatív értékelést alkalmazzák, azt szeretné megnézni, hogyan működik náluk a rendszer.

Radikális csökkenés

Érsekújvárban évekig egy intézményként működött a szlovák és a magyar gimnázium. A magyar tagozat a mečiari időszak végén önállósult. Bár már akkor számoltak a diáklétszám csökkenésével, ilyen drasztikus mértékű létszámfogyatkozást nem vártak. A szlovák és a magyar gimibe is mintegy 300-300 diákkal jár kevesebb, viszont míg a szlovák tagozaton 800-900 főről csökkent a létszám 500-ra, addig a magyar diákok száma 380-ról 80 főre zuhant.