Orbán Viktor még nem vonul vissza, 16 évig volt ellenzékben, 17 évet kormányon, jobb arányt szeretne

Immár hagyománnyá vált a magyar miniszterelnök év végi sajtótájékoztatója, amin órákon keresztül áll az újságírók kérdésére – szólt a meghívó a szerdai rendkívüli kormányinfóra.

Az előző évben ugyanez a kormányinfó több mint három órán keresztül tartott, és tényleg mindenki kérdezhetett, ezúttal azonban a 10-kor kezdődő sajtótájékoztató csak délig tartott, mert akkor kormányülés kezdődött, így a helyszínen lévő Napunk és egy sor más médium sem tudott kérdezni Orbán Viktortól.

Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár azzal konferálta fel a miniszterelnököt, hogy „megtiszteli az újságírókat”.

A kormányinfó Orbán évértékelésével és a célkitűzések felvázolásával kezdődött; később, amikor már kérdésekre válaszolt, Nick Thorpe, a BBC veterán közép-európai tudósítója azzal vezette fel a saját kérdését, hogy Orbán gyakrabban is szóba állhatna az újságírókkal, ő maga 14 éve vár arra, hogy interjút adjon neki.

Orbán azt válaszolta, szívesen ad interjút, amikor van mondanivalója, ahhoz azonban nincs kedve, hogy „revolverújságírók” mint egy bikát, hátulról leszúrják és a vörös posztót lengessék a szeme előtt.

Rendkívüli év, rendkívüli teljesítmény

A mögöttünk lévő év volt Magyarország legnehezebb éve a rendszerváltás óta, mondta a miniszterelnök, aki szerint egy új korszak, a veszélyek korszaka kezdődött el, és a következő év is rendkívül nehéz év lesz a magyarok számára.

Orbán szerint Magyarország rendkívüli teljesítményt nyújtott 2022-ben:

• Megnyerték a választást, aminek során szerinte Magyarország függetlenségét és szuverenitását kellett megvédeni, „a brüsszeli és a liberális világ baloldali kormányt akart”, ezért nem kapta meg Magyarország az uniós forrásokat a választás előtt, a baloldal viszont kapott pénzt Nyugatról. A magyarok azonban nem kértek a külföldi beavatkozásból és a „dollárbaloldalból”.
• Magyarország kimaradt a háborúból, aminek mindenki a vesztese, és Magyarországon kívül mindenki különböző mértékben bár – „bokától” „szügyig” –, de belekeveredett, attól függően, hogy hogyan segítettek, csak fegyvert szállítottak-e, katonákat is képeztek-e ki vagy finanszírozták is a háborút. Ehhez képest Magyarország azonnali tűzszünetet akar, csak humanitárius segélyt ad, és az emberiességi és keresztényi kötelességének eleget téve történelmének „legnagyobb humanitárius akcióját” hajtja végre.
• „A migrációval szemben továbbra is álltuk a sarat”, pedig immár két irányból érkezik migrációs nyomás: dél felől és Ukrajna felől is. A miniszterelnök elmondása szerint idén 250 ezer illegális határátlépési kísérletet sikerült megakadályozni.
• „Képesek voltunk finanszírozni a megemelkedett energiaárakat”, sikerült megőrizni a rezsivédelmi rendszer lényegét, Orbán szerint máshol Európában nincs arra példa, hogy egy család 180 ezer forint, azaz kb. 450 euró támogatást kap havonta.
• Sikerült megállapodni az Európai Unióval az uniós forrásokról, amihez a nemzetközi szinten tapasztalható hungarofóbiát is le kellett győzni.

A következő évre Orbán Viktor azt tűzte ki célul, hogy Magyarország kimaradjon a recesszióból, az év végére egyszámjegyű legyen az infláció.

Ukrajna

Az újságírói kérdések nagyon sok témát érintettek, amiknek a többségére a miniszterelnök rutinosan válaszolt.

Az ukrajnai háború miatt elhidegedett lengyel–magyar kapcsolatokról azt mondta, hogy a stratégiai célokban egyetértenek Lengyelországgal: Ukrajna őrizze meg a szuverenitását, Oroszország pedig ne legyen képes folytatni a háborút. A magyar miniszterelnök szerint Ukrajna akkor lehet független és szuverén, ha megmarad a területi integritása.

Magával a háborúval kapcsolatban azonban nem értenek egyet a lengyelekkel: míg a lengyelek úgy gondolják, hogy Ukrajna értük is harcol, Orbán szerint az ukránok csak magukért harcolnak „egyébként hősiesen”, de Magyarországért nem, Magyarországot ugyanis saját maga és a NATO tudja megvédeni.

Orbán elismételte, hogy először azonnali tűzszünet kell, utána pedig béketárgyalások, de ezeknek az USA és Oroszország között kell lefolyniuk, enélkül nem lesz béke. A jövő évben sem tervez Kijevbe utazni.

Az új ukrán kisebbségi törvényről, ami nem javít a kárpátaljai magyarok helyzetén, Orbán azt mondta, nem illik ezt felhánytorgatni, amikor az ukránok épp az életükért küzdenek, de Magyarország továbbra is gátolni fogja Ukrajna minden euroatlanti integrációs lépését, amíg nem rendeződik a helyzet. Szerinte 2015-ig nem volt semmi probléma Ukrajna kisebbségpolitikájával, azt az állapotot kellene visszaállítani.

Gazdaság

Többen is rákérdeztek Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke által megfogalmazott kemény kritikára, amiben többek között az ársapkákat is bírálta. Orbán megérti Matolcsyt, hiszen az árstabilitás garantálása az MNB feladata, az infláció pedig 20 százalék fölött van, így nem csoda, ha nagy a nyomás az MNB-elnökön.

Orbán egyszerű jogászként nem érti, hogy az ársapkák hogyan növelhetik az inflációt, szerinte ez valamiféle szemléletbeli különbség közte és „a bankárok” között, a kormány az ársapkákkal csak a szegényeknek segít. (Az ársapkák miatti veszteséget a kereskedők más termékek árának megemelésével kompenzálják – a szerk. megj.)

Az országnak 2023-ban szüksége lesz nemzetközi hitelfelvételre, de azt a pénzpiacokról akarja megoldani, mert akkor nem kell mindenféle feltételeket teljesítenie, mint az uniós források vagy az IMF-hitel esetében. „Nekünk ne mondják meg, hogy járjunk a fülünkön” – fogalmazott ezzel kapcsolatban.