Cseh Péter parlamenti képviselő: Ha nem lesz költségvetés, és az emberek magas számlákat kapnak, az utcára fognak menni
Az OĽaNO képviselője azt mondja, már a 2019–2020-as kampányban voltak jelei, hogy ez lehet egy OĽaNO vezette kormány vége.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Azt írja a Facebookon, hogy a következő napokban fel fogja tárni, hogy mi minden okozta a kormány bukását, és hogy valószínűleg ki irányította az egészet. Vannak olyan részei ennek a történetnek, amit nem ismer a nyilvánosság?
Vannak ilyen részek, és én le akarom írni tényekre alapozva, hogy látom ezt az egészet, hogyan, milyen úton jutottunk el ide.
Elárulja, ki irányíthatott?
Nem egyetlen személyről van szó. Ez egy nagyon hosszú történet, ahogy jeleztem, 1100 napot ölel át. Visszamenőleg át akarom tekinteni, hogy mi, hogyan történt, milyen ok-okozati összefüggések voltak.
Röviden ezt nehéz is volna összefoglalni, sok apró dolog összjátéka vezetett idáig.
Azt kell mondanom, hogy egy forgatókönyv valósult meg, amit a háttérből tudatosan úgy alakítottak, hogy az legyen a vége, amit látunk. Erről mindent le szeretnék írni, amire emlékszem, egészen a 2019–2020-as kampánytól kezdve.
Tehát utólag azt látja, hogy már akkor is voltak jelei, hogy az OĽaNO vezette majdani kormányt meg fogják buktatni?
Egyértelmű volt, csak eddig nem láttam értelmét, hogy foglalkozzam vele, mostanra viszont ez az egész beért. De nem is a kormány megbuktatása a lényeg!
A demokratikus világban természetes dolog, hogy ha egy kormány nem tudja maga mögé állítani a parlamenti többséget, akkor megbukik.
De hogy juthattunk oda, hogy karácsony előtt nincs annyi jóérzés az ellenzékben, hogy a polgárokat olyan helyzetbe hozza, hogy még nincs elfogadva a költségvetés? Nem Matovičról, Hegerről vagy akár rólam van szó, hanem arról, hogy ez az ország mennyire fog szenvedni.
Költségvetés nélkül óriási problémákkal nézünk szembe, és egyelőre nem tudjuk, hogyan és mikor tudjuk a 76 képviselőt mögé állítani. Csak egy esélyünk van megszavaztatni, ha nem megy át, a parlamentnek újra kell tárgyalnia. Ezzel időt veszítünk, az emberek megkapják a számlát, az önkormányzatokat is befolyásolja a költségvetés, leállnak a minisztériumi projektek, a PPA-projektek (az Agrárkifizető Ügynökség projektjei – a szerk. megj.), vétlen mezőgazdászok és vállalkozók isszák meg az egésznek levét. Az ellenzéknek nem szabadott volna a Matovič elleni vagy a Heger elleni politikai harcot ilyen szinten átvinni a népre.
A kormány megbukásának egyik legtöbbet emlegetett eleme az volt, amikor Igor Matovič az elnöki hivatalban benyújtotta a lemondását, de aztán visszavette az elnöki hivatal alkalmazottjától és mégsem mondott le. Ön mit gondol erről?
Azt kell tudni, hogy az OĽaNO-frakcióban hetek óta tárgyaltunk és számoltunk Igor Matovič lemondásával is. A végén már minden nap reggeltől késő estig üléseztünk, és a folyamatos mozgásokkal számolva terveztük a különböző lépéseket.
Igor Matovič már a legelején felkínálta a frakciónak a lemondását. Ugyanígy tett Mikulec belügyminiszter úr is. A frakcióban az volt az egyezség, hogy senki nincs odaragasztva a székéhez, de közösen, demokratikus szavazással kell eldöntenünk, hogy egy-egy miniszter beadja-e a lemondását.
Több variáció is volt, ezek folyamatosan dőltek be, miközben csapdákat állítottak nekünk, és végül bele is estünk a csapdába, miután az A, a B és a C terv is bedőlt. Arra most nem térnék ki, hogy ki buktatta meg ezt az egészet, hogyan lett a 76-ból egyszer csak 78, de valószínűleg fogok erről is írni.
